VIA KT333 - Asus, Gigabyte
VIA KT333 - ASUS A7V333
A KT333 egy fontos, de valójában inkrementális fejlődési lépcsője a VIA AMD chipsetjeinek. Ráadásul nem is egy van belőle, a northbridge-ből hamarosan kiadták a javított, "CE" revíziót (sőt, most már a KT400-ból "visszabutított" CF verzió is itt van), majd idővel megérkezett a VT8285 southbridge is a kicsit korosodó VT8233A váltására - azonban mielőtt ez az utóbbi párosítás beérhetett volna, már nyakunkon is van a KT400 (és hamarosan a KT400A...), ami mindezt tudja, sőt még többet is, és cseppet sem lesz drágább.
A KT333 CE revízió a memóriavezérlő megpiszkálását hozta, illetve már "ott figyel" az 533 MHz-es V-Link és 8x AGP is benne, csak még nem funkcionális - azt majd a KT400-ban kapjuk meg (a CF-ben már az 533-as V-Link aktív). A "35-ös" southbridge egy sor nyalánkságot ad alapból: természetesen ATA133 támogatás, végre natív USB 2.0, van egy integrált hálókártya is, illetve most már lehetőség van hatcsatornás AC97 hangkodekek passzintására, S/PDIF digitális kimenettel együtt. Nem rossz, tekintve hogy mindezt eddig külön kellett rakni a gépbe vagy integrálni az alaplapra, ami pluszköltséget és némi redundanciát is eredményezett (egy rakás régi USB port).
Az eredményekből látszik, hogy bár a KT333 jó chipset, az előrelépéstől nem kell hanyattesni. Legnagyobb előnye, hogy a vele szerelt lapok tud(hat)ják a 166-os FSB-t is szabványosan kezelni, ami régebben tuning miatt volt szempont, ma pedig az új, 166-os FSB-jű Athlon XP-k miatt fontos. Tuning szempontból a KT400 ma már szimpatikusabb, lévén ott már rendes gyártó esetén a 200-as FSB esetén is szabvány értéken fut az AGP és PCI, de alap órajelen nem várható égbekiáltó különbség a platformok között.
Asus A7V333: finom evolóció, háklis természettel
Az Asus A7V333 egy elég ellentmondásos lap. Jól szerepel, de a mezőnyt nem alázza le annyival, mint ahogy idősebb és elvileg kevésbé kiművelt tesója, az A7V266-C alapján elvárnánk. Ellenben sokkal háklisabb - igaz, ezt az összes KT333-as lapunkról elmondhatjuk. Néhány tekintetben semmiképp sem tudtunk dűlőre jutni az A7V333-al, főleg a tuning terén. FSB-ből magasabbat vártunk, bár 175 MHz nem rossz, de valójában 200 fölött lett volna az ideális (lásd Chaintech 7VJA Apogee, de az Abit KX7-ről is a 200+ híre járja). Érdekes és szomorú módon a magas FSB hiányát tovább tetézi, hogy 145-ös FSB felett az aszinkron +25% RAM beállítás is eltűnik. Szemfülesek észre vehetik, hogy néhány helyen hiányzik az A7V333 eredménye az összesítésből - nos, ezen esetekben nem sikerült stabil értéket regisztrálnunk (néha működést sem). A lap kialakítása amúgy kimondottan jó, bár kissé terjengős, alapvetően az A7V266 átdolgozása. Jó pont a "masszív passzív" northbridge hűtés a gagyi ventik helyett - bár ragacsos lapkával van ellátva a jobb eredményt produkáló szilikonpaszta helyett. Nagy volumenű gépépítők értékelni fogják a DIP switches beállítási lehetőséget, a többieknek marad a JumperFree BIOS. Profi grafikusok nagyteljesítményű videokártyáit AGP Pro csatlakozó várja. A fémkarú socket visszalépést jelent a könnyen kezelhető műanyagkarú A7V266-hoz képest, az A7V333 csak csavarhúzóval vagy titkárnőkörmökkel nyitható. A hűtő szerelésénél mindkét Asus lapnál eszméletlenül figyelni kell, hogy a borda pántjának illesztésekor ne gyaluljunk le a nyákról egyet sem a socket fül 2 mm-es körzetében levő SMD-kből.
Asus A7V333: VIGYÁZAT! Életveszélyes! - Dupla rossz pont a fém karért és a sok SMD-ért a bordapánt fülénél
Asus A7V333: AGP profiknak
Tehát ha megy, akkor nagyon jó lap az A7V333, csak ennek elérése forszírozott menetben nem egyszerű. Inkább az alapon gyors lapot keresőknek való, mint a vérbeli tuningosokak (bár, ilyen alapon az Acorp is nyerő választás...).
VIA KT333 - Gigabyte 7VRXP
Gigabyte 7VRXP
A Gigabyte 7VRXP nevében a "P" a "performance"-re utal, azaz kimondottan piszkálásra tervezték. Ebből kifolyólag lehet feszültségeket és szorzót is állítani, igaz ez utóbbit csak DIP kapcsolókkal.
Gigabyte 7VRXP: alkalom a múltidézésre szorzóállítás közben
A lap elrendezése korrekt, van hely méretes bordának (igaz ekkor a szorzóállítást nehezen tudjuk csak elérni), a műanyag karú socket könnyen nyitható. A régi VT3633A southbridge miatt még külső funkcióként van USB 2.0 és hatcsatornás hang, szerencsére az ár ennek ellenére kedvező.
Gigabyte 7VRXP: Creative utoljára (mostantól jön a hatcsatornás AC97 kodek...)
A northbirdge-et közepes méretű passzív borda hűti, tuninghoz méretesebb illene. A RAID vezérlő kikapcsolható, hogy ne lassítsa a bootot - de akkor meg minek megvenni egyáltalán?
Gigabyte 7VRXP: Csati hegyek szinte ingyé
Szerencsére funkciók mellett teljesítményben is domborít a Gigabyte, igaz sehol sem robbant bankot, de mindenhol tartósan az élbolyban szerepel. Legtesthezállóbb beállítása a 160/200 körüli tartományban van, lévén magasabb FSB-t nem tud elérni, viszont a RAM-ot még bírja küldeni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
