Az AF buktatói
Mielőtt a fényképezőt a fejünk fölött lóbálva fenyegető tekintettel robognánk a fénytechnikusok felé, gondoljuk át, hogy pont a sok szín - és főleg a monokromatikus színek kavalkádja - adja meg az előadás hangulatát, bár kétségtelen, hogy legkönnyebben zöldes-sárgás fényeknél lehet dolgozni. Ez a technikai probléma azért is lett leírva, hogy kerek legyen a fénymérés-probléma, és továbbléphessük az autofókusz buktatóira.
Színpadi körülmények között az erőteljes és karakteres világítás miatt azt hinné a fotós, hogy könnyű dolga lesz az autofókusz (továbbiakban: AF) rendszernek. Sajnos nem. Az előbb taglalt monokróm, erős világítás eléggé elnyomja az arcokon a részleteket, nincs mibe kapaszkodnia az AF rendszernek. Ezen kívül a kompakt fényképezőgépeknél található kontraszt alapú AF rendszer nem a sebességéről híres, és könnyen meglehet, hogy az élességállítás ideje alatt megváltoznak a fényviszonyok, esetleg a kiszemelt terület nem is kap megvilágítást. A tükörreflexes fényképezőknél használatos fáziskülönbségen alapuló AF sokkal-sokkal gyorsabb ugyan, de az AF mezők nagy része csak egy irányban érzékeny, így könnyen előfordulhat, hogy a dSLR (digitális tükörreflexes fényképezőgép) csak keresi az élességet, de nem találja. Erre az esetre (is) lett kifejlesztve a keresztirányú AF mezőt is tartalmazó AF rendszer, ami már függőleges és vízszintes irányban is képes érzékelni a kontrasztkülönbséget. Sajnos a legtöbb fényképezőben csak a középső érzékelő működik ezen az elven, így rossz fényviszonyok között kénytelenek vagyunk ezt a mezőt használni, majd a rögzített élességű (AF-Lock) képet átkomponálni. Könnyen belátható, hogy ez a módszer mennyire használható mondjuk egy táncelőadásnál: szinte sehogy.
Ha már táncról és mozgásról van szó: a fényképezőkben általában megtalálható az egyszeri élességállítás mellett a folyamatos élességállítás, amikor az aktuális AF mezőt a célponton tartva (vagy több AF mező közül a gép algoritmusára bízva a választást) próbálhatjuk a mozgó személyt élesen lefotózni. A fentebb említett fényviszonyokat figyelembe véve még nehezebb dolga van az AF rendszernek, s bevallom, én nem szoktam erőltetni a folyamatos élességállítást. Gyors reflexekkel, jó fényeket kifogva anélkül is meg lehet csinálni a képet, a kompakt fényképezőkön lévő folyamatos élességállítás pedig már nappali, kültéri fényeknél is elég szenvedősen dolgozik, jobb, ha ilyenkor elfelejtjük. Természetesen a tükrös gép az AF rendszere miatt itt is előnyösebb.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
