Samsung SyncMaster 226BW

Samsung 226BW [+]

A 225BW után egy újdonságot is megvizsgáltunk, a szintén Samsungtól származó 226BW-t, mely gyökeresen különbözik az elődtől, már ha a 225BW-t lehet elődnek nevezni. A 226BW-nek nem állítható a magassága, viszont 2 ms-os g2g válaszidővel, 1000:1-hez kontrasztaránnyal és 160/160 fokos betekintési szögekkel rendelkezik. Ezenkívül a 226BW támogatja a manapság annyira felkapott dinamikus kontraszt funkciót, melynek segítségével akár 3000:1-hez kontrasztarányt is képes elérni, és emellé megújult, csillogó külsővel vértezték fel, mint a nemrég bemutatott 931C-t is. Ha esetleg valaki lemaradt volna róla, foglaljuk gyorsan össze, hogy mit is értenek a gyártók dinamikus kontraszt alatt.

A TN+film panelek a válaszidőn kívül minden tekintetben le vannak maradva az egyre olcsóbb és emiatt egyre versenyképesebb MVA/PVA panelektől, ezek közül az egyik legfontosabb paraméter a kontrasztarány. Egy kijelző kontrasztarányának megadása igen egyszerű módon történik: vegyük a panel maximális fényerejét (amit egy fehér ponton mérünk), ezt osszuk el egy fekete ponton mért fényerővel, és végeredményül a maximális kontrasztarányt kapjuk. Ebből kitalálható, hogy a kontrasztarány vagy a fényerő növelésével vagy a fekete mélységének javításával növelhető. Egy szinten felül már nem lehet a fényerőt növelni vagy a fekete minőségét javítani, ilyenkor tehát mit tehet a gyártó? Előáll egy új megoldással, és ez a dinamikus kontraszt. Ez az új hangzatos funkció úgy működik, hogy a panel a képernyőn megjelenő színektől függően dinamikusan változtatja a fényerőt. Ha tehát mondjuk Doom 3-mal játszunk, amelyben rengeteg a sötét jelenet, a monitor csökkenti a fényerőt, így kisebb lesz a fekete fényereje, vagyis magasabb a kontrasztarány. Amikor filmet nézünk, és az éppen nézett jelenetben sok a világos szín, a panel megnöveli a fényerőt, így megnő a kontrasztarány. A gyakorlatban viszont vannak buktatók, és ezekre ki is fogunk térni.

A 226BW igazi talány a tesztelők számára, hiszen a 225BW-hez hasonlóan többféle panellel került forgalomba. A monitor paraméterei TN+film létére igen impresszívek, ami meg is látszik az árcédulán, de a csomagolásra már nem nyomta rá a bélyegét. A 226BW-t a Samsungtól kaptuk, és mint később kiderült, nem mi voltunk az elsők, akik letesztelték, így a mellékelt kellékek sora is hiányos volt, de szinte biztos, hogy – a felszerelhető hangszórót és az audiokábeleket kivéve – ugyanazt kapjuk a monitor mellé, amit a 225BW-hez is csomagol a gyártó. Visszatérve a panelra, a pletykák nem kerülték el a 226BW-t sem. Mint kiderült, a 226BW kétféle panellel kerül forgalomba, egy saját gyártmányúval, illetve egy AUO-val, méghozzá éppen olyannal, amit a Belinea 22W Artistline-ban is láthattunk. Hogy egy adott példányban melyik panel lakozik, arra igen egyszerűen megtaláljuk a választ, a monitor hátoldalán lévő matricán, a típusjelzés mögött kell keresni a választ: ha S betűt látunk, akkor egy Samsung paneles verzióhoz van szerencsénk, ha A betűt, akkor viszont AUO-hoz. Hogy melyikkel járunk jobban, az tesztünkből nagyjából kiderül, hiszen most leteszteljük a Samsung paneles 226BW-t, és ezt összehasonlíthatjuk a Belinea 22W Artistline-nal, melyben az AUO panel található.

Szemből és hátulról [+]

A 226BW egyike annak a három monitornak, melyeket a Samsung nemrégiben adott ki megújult formatervezéssel (931C, 206BW, 226BW). A fekete és szürke keretű káva enyhén tükröződő műanyagból készült, a szemünk számára tetszetős, elegáns. A bal felső sarokban a SyncMaster 226BW felirat, lent középen pedig a Samsung logó található. A panel hátulsó kialakításával nemigen foglalkozott a gyártó, a műanyag borítás matt fekete, a panel nem tud szellőzni, ami a mi szemünkben nem éppen pozitívum. A monitorba dugott kábelek számára nincs kialakított elvezető csatorna, hurok, lyuk stb.

Oldalról és a talp [+]

A káva oldalról is szép, de ergonómiai szempontból nem túl meggyőző, hiszen a panel csak egyetlen csukló segítségével billenthető a teljesen függőleges és kb. mínusz 20 fokosan dőlt pózba, a magasságállítás, az oldalra fordítás és a pivot mód nem támogatott. A talp is műanyagból készült, kis gumitalpak gátolják meg a monitor elcsúszását bármilyen irányba. A középen látható csavart kell betekerni, miután a panelt a kibontás után beletettük a talpba.

Csatlakozók [+]

A monitor hátoldalán, alul találjuk a csatlakozókat. A tápcsatlakozón kívül csak egy-egy analóg és digitális bemenet van a monitoron, ami végeredményben az alapokra (hogy legyen kép a monitoron) elég is. A 226BW-ben nincs hangszóró.

Kezelőszervek [+]

A kezelőszervek ez esetben ízlésesre és jól láthatóra sikerültek, a gombokat a panel alján találjuk meg a piktogramok alatt. Hogy az OSD-ben navigálás közben melyik gombnak éppen mi a szerepe, az első időkben problémás lehet, mert a gombok a feliratokhoz képest picit jobbra vannak csúszva, de ez megszokható. A bekapcsológomb környéke üzembe helyezés után kéken világít.

OSD [+]

A 226BW sok más Samsung monitorral ellentétben nem gombtalan, így rendelkezik OSD-vel. A menürendszer a már jópár esetben látott és megszokott elemekre épül, minden számunkra szükséges opciót megtalálunk benne. Érdekesség a 226BW esetében az RTA, azaz Response Time Accelerator opció megjelenése. Ez lehetőséget ad a monitorba épített RTA chip aktiválására, segítségével csökken a szürkeárnyalatok közötti váltás ideje, azaz csökken a válaszidő (gyakorlatilag az overdrive-ról van szó).

A 226BW majdnem átvert minket... [+]

A 226BW teszteléséhez fokozott várakozással fogtunk hozzá, hiszen kíváncsiak voltunk, hogy az új Samsung panel hogyan teljesít, elvégre az igen magas kontrasztarány, illetve a dinamikus kontraszt jól hangzó funkciók, melyekkel sok vásárlót lehet elcsábítani. A monitort a dobozból kivéve leteszteltük alapállapotban és a dinamikus kontraszt bekapcsolása után is (ehhez fel kell telepíteni a Magictune programot). Alapállapotban a 226BW a színhelyességet tekintve nagyon jól szerepel, hiszen 1,7-es átlagos deltaE értékével a mezőny élére ugrott. Ezenkívül a gamma is még elfogadható határon belül van, viszont a színhőmérséklet totálisan rosszul van beállítva, és a fényerő is (szokás szerint) nagyon magas. A dinamikus kontraszt bekapcsolásával a színhelyesség rengeteget romlik, ugyanez jellemzi a gamma értékét is, viszont a színhőmérséklet javul valamicskét (ez valószínűleg a véletlen műve), a fényerő pedig továbbra is az egekben van. Kalibráció után viszont ugyancsak meglepett minket a 226BW: 120 cd/m² fényerő mellett 0,1 cd/m²-es feketét mértünk. Ez akár azt is jelenthetné, hogy 1200:1-hez a panel kontrasztaránya, de a program csak egy tizedesjegyig jelzi ki a fényerőt és kerekít, szóval a mért érték lehetett akár 1,4 vagy 1,3 is, ami 800–900:1 kontrasztaránynak felel meg. Végülis a specifikációkban meghatározott értéket majdnem elérte a monitor, de ami ennél is fontosabb, hogy a 0,1–0,15 cd/m²-es fekete már átlagon felüli feketét sejtet, amit eddig csak a jobb PVA panelek voltak képesek elérni. Emellé a színhelyesség is nagyon jól alakul a kalibrálás után, így ezeket figyelembe véve a 226BW végülis nem rossz, nem rossz... Ezúttal is lemértük, hogy 50%-os kontraszt mellett mennyi a fényerő: 24 cd/m²-t kaptunk, 100%-os kontraszt mellett pedig 36 cd/m²-t, mindkét érték nagyon alacsony, ami a kalibráció során beállított végértékekből is látszik (76-os fényerő kellett a 120 cd/m²-hez). Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez nem tesz jót a megjelenített színeknek és a panelnek sem. Maximális fényerőnek 230 cd/m²-t mértünk, emellé a feketén 0,3 cd/m²-t mutatott a kalibrátor (766:1 kontraszt), hasonlóan a Belinea 22W Artistline-hoz, ami TN+film paneles monitoroktól szokatlanul jónak számít.

Most pedig essen szó a dinamikus kontrasztról is. Rövidke feljegyzéseket készítettünk a dinamikus kontraszt hatásáról, illetve a mellékhatásokról is, melyekből szerencsés esetben jóval kevesebb van. Észrevettük, hogy amikor hirtelen sötét dolgokat jelenítünk meg a képernyőn, az egérkurzoron jól látszik a fényerő csökkenése (az egérkurzor eredetileg fehér, de besötétül). A fényerő csökkenése és növekedése a legtöbb esetben nem olyan gyors, mint a filmben/játékban lévő váltás, ezért látszik, ahogy a képen a színek világosodnak vagy sötétednek. Filmnézés közben az alsó és felső fekete sávban a bevilágítás fényerejének növekedése/csökkenése látszik, ami nem feltétlenül a dinamikus kontraszt hibája, hiszen a 19 colos LG monitoroknál nem látszott bevilágítás, így azoknál ez nem volt zavaró. A dinamikus kontraszt számunkra nem túl meggyőző, mi nem kapcsolnánk be egyrészt az imént felsorolt problémák miatt, másrészt a félresikerült színbeállítások miatt sem, melyek negatívan hatnak a színhelyességre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!