Hirdetés

19 hüvelykes monitorok tesztje - 1. rész

Bevezető

A hagyományosnak nevezett képátlóval rendelkező LCD monitorok kora leáldozóban van, hiszen a panelgyártók erőltetik a széles képernyős kijelzőket, ami az effajta panelek árcsökkenésében nyilvánul meg. Sajnos az alacsony ár mellett a képminőség nem javul számottevően, hiszen az egyes paneltípusok működési elvükből fakadóan korlátok közé szorulnak; a gyártók ugyan egy-egy hangzatos funkció bevezetésével (RTA, dinamikus kontraszt stb.) megpróbálják felhívni termékeikre a figyelmet, a komoly fejlesztéseken azonban már túlléptünk. A kiforrott LCD technológia túl van a forradalmi újításokon, válószínűleg a következő években már másfajta megoldások – például az OLED – hozhatnak ismét ugrásszerű fejlődést.

A 4:3 és 5:4 képarányú asztali LCD monitorok egyelőre még többségben vannak, azonban piaci elemzők előrejelzései szerint ez sem lesz sokáig így, egy-két éven belül fordul a kocka. Ugyanez mondható el a 17, illetve 19 colos kijelzőkről is, hiszen alacsony áruknak köszönhetően egyelőre még uralkodhatnak, a piac szereplői fokozatosan csökkentik a nagyobb (széles) panelek árait, leginkább a 20–22 hüvelykes intervallumban. Ráadásul jelek sokaságából már most arra lehet következtetni, hogy a panelgyártók már nem veszik igazán komolyan a kisebb méretű kijelzőket, a valódi újításokból ezek rendre kimaradnak – ideális időpont egy 19 colos LCD monitorokat bemutató teszthez, hiszen ezen a területen már aligha várható jelentős fejlődés.

Legutolsó nagyobb 19 colos monitorokkal foglalkozó tesztünkben, éppen az overdrive-ot üdvözölhettük, melynek köszönhetően az addig játékra nem igazán alkalmas MVA/PVA és IPS panelek válaszideje csökkent jelentős mértékben. A válaszidőt tekintve ezután megjelentek a 2 ms-os TN+film panelek, de a fejlődés itt meg is állt annak ellenére, hogy számos hírforrás az 1 ms-os kijelzők eljövetelét jósolta. A helyzet az, hogy már a 2 ms-os válaszidő sem egy valóban érzékelhető előrelépés, az átlagos felhasználó a 8 ms-os monitorral is nagyon jól eljátszadozik, a kukacoskodóknak pedig a 4 ms már tényleg elegendő mindenre. Persze a 2 ms-os matrica a doboz oldalán jól mutat, hiszen sok vásárló erre gerjed, így még könnyebb eladni egy monitort.

Szerencsénkre kontrasztarány mértéke ténylegesen továbbfejlődött az elmúlt időszakban, hiszen annak ellenére, hogy másfél éve már létezett 1000:1-hez kontrasztarányú PVA panel, mára már elérhető az 1500:1-es is (továbbra is 19 colos kijelzőkről van szó). Ami még fontosabb, hogy a TN paneles monitorok esetében is növekedett a kontrasztarány, ami a leggyakrabban a még mélyebb, sötétebb fekete megjelenítésben érhető tetten. Ugyanez mondható el a betekintési szögekkel kapcsolatban is, ezen a téren is inkább a TN paneleknél láthattunk változást, melyek vízszintesen már-már felnőnek az MVA/PVA panelekhez, függőlegesen viszont továbbra sem túl meggyőzőek.

A megjelenített színek helyességét tekintve úgyszintén előrelépésnek lehetünk szemtanúi, legalábbis elméletileg, hiszen a kijelzőgyártók egyre több esetben alkalmaznak már a gyártás során bizonyos szintű kalibrációt, ami korábban nem volt jellemző. Csak remélni tudjuk, hogy ez a felfokozott megfelelni vágyás és az egyre növekvő igények miatt van így.

Bemutatónkban nyolc 19 hüvelykes monitort vizsgálunk meg, melyek közül nem kevesebb, mint hat TN+film panelre épül, és mindössze kettőt gyártanak MVA, illetve PVA panellel. Ez az arány egyébként jól jellemzi a boltok polcain fellelhető 19 colos monitorok arányait is, a panelgyártók már inkább a nagyobb kijelzőkre koncentrálnak, ebben a méretben inkább a minél alacsonyabb árat tartják szem előtt, de ez igaz a széles kijelzős 19 colosakra is. Sajnos ennek egyenes következménye, hogy a legtöbb 19 colos monitor szinte ugyanolyan minőséget képvisel, a gyártók alig néhány, nagyon hasonló paraméterrel rendelkező kijelzőmodulra építkeznek, így a képminőséget illetően nem is várunk túl nagy különbségeket.

Tesztmetodikánk:


GretagMacbeth mérőműszer és a LaCie szoftvere [+]

A monitorokat a szokásos módon teszteltük. Először a GretagMacbeth Eye One Display kalibrátorral bemértük a kijelzőt alapállapotban, illetve lemértük a kijelző fényerejét különböző fényerő- és kontrasztbeállítások mellett. A kalibrációval kapcsolatban az idevágó cikket érdemes elolvasni. Ezután a monitort a LaCie Blue Eye Pro programmal kalibráltuk úgy, hogy a végeredmény 6500 kelvines színhőmérséklet, 120 cd/m2-es fényerő és 2,2-es gamma legyen.

Cikkeinkben minden egyes kijelző bemutatóoldalának alján látható egy kis táblázat, amelyből a fényerő, kontraszt és a három alapszín értéke olvasható ki. Ezeket az értékeket (az OSD-ben vagy a monitorhoz mellékelt programmal) beállítva az adott monitoron, majd a mellékelt ICC-profilt betöltve színhelyesre „kalibrálhatjuk” a monitort (a gammát és a színhőmérsékletet alapállapotban kell hagyni minden esetben). Javaslatunk, hogy mielőtt ez megtörténne, írjuk fel a korábbi adatokat, ugyanis a színhelyes beállítás nem egyenlő a szemünk számára legszebb képpel. A gyártók a monitorokat szánt szándékkal rikító színekkel, magas kontrasztaránnyal szállítják, mert a szem számára ez a tetszetősebb, azonban ez nem egyezik meg a színhelyes beállítással. Az ICC-profil betöltésére többféle program létezik (pl. Windows Color Control Applet), azonban a legegyszerűbb módszer, ha a Windows asztalon jobbklikk után a Beállítások / speciális / színkezelés fül alatt hozzáadjuk a listához az általunk mellékelt profilt és ezt tesszük alapértelmezetté; a Windows újraindítása után már ez töltődik be.

A kalibráció után a GretagMacbeth Eye One Match programmal is bemértük a kalibrált végeredményt, majd a kijelzőt felosztottuk 9 részre (3x3-as mátrixban), és ugyanezzel a programmal lemértük a megjelenítő egyes pontjain a fényerőt. Mindezek után a már színhelyesre kalibrált monitort megvizsgáltuk több szubjektív módszerrel, elsődlegesen a Flatpanels.dk oldaláról letölthető programokkal a gradienseket, színátmeneteket és utánhúzást vizsgáltuk. Ezután jöttek a „rutintesztek”, a homogenitás (háttérvilágítás egyenletessége), bevilágítás vizsgálata, a fekete, a fehér és a barna kép megjelenítése (lásd tesztoldalak), majd a filmnézés (minőség és az utánhúzás) és a játékok (utánhúzás).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés