Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz Dany007 #4072 üzenetére

    Nyilvánvalóan él. Egy sejt is születésétől haláláig él. A hímivarsejt és a petesejt is élő sejtek a fogantatáskor. Ezek összeolvadnak, és ami lesz belőlük, az is élő kell, hogy legyen. Eddig tiszta sor, szerintem azt mondod te is, hogy oké.

    A te valódi dilemmád ott van, hogy mikortól is nevezzük ezt az élő sejthalmazt embernek. Ugye? Tehát az ölés ténye fennáll, már csak az a kérdés, hogy amit megölünk, az ember-e, vagy sem.

    Na és itt legyen okos bárki! Mert az, hogy fogantatástól kezdve emberi élet az a sejtcsoport, az egyszerű, érthető, hiszen igen, én fogantatásotól ember vagyok.

    De nézzük a másik oldalt. Azt mondjuk ,hogy nem, az a szedercsíra még nem ember. Aztán már keze és lába is van, na meg agya, szája, gerince, de még mindig nem ember. Ha ez én vagyok, akkor mikor is lettem emberré? Volt, amikor még nem ember voltam? Mi voltam akkor?

    A DNS-em ugyanaz volt, mint most. Tehát ha az embert a DNS-ével definiálunk, ami nagyon logikus, mert a fajt képes egyértelműen azonosítani, kivétel nélkül minden egyedét, akkor bizony az a sejtpopuláció nagyon is ember.

    Tehát genetikailag ember.

    Jogilag a születés pillanatától visszamenőlegesen szintén a fogantatás pillanatától számít embernek.

    Ha valami fejlődési, tudatára ébredési szintet keresünk, akkor bajok vannak, mert nincsenek éles határok, ahogy ez a természetben lenni szokott. Egy újszülött csecsemő nem igazán tudatos lény. A tudatra ébredésig még egy kis időnek onnantól is el kell telnie. Az ember fejlődése a 20-as évekig eltart.

    A szülés egy látványos életszakasz-választó esemény. De az abortusz mégsem ehhez kötött.

    Nekem ebből a genetikai meghatározás tetszik leginkább. Kiváncsian várom a reakciókat, hátha én sem gondoltam mindenre.

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

Új hozzászólás Aktív témák