- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- SSD kibeszélő
- Gaming notebook topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- RAID
Hirdetés
-
Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
it Az AI-t kiszolgáló adatközpontok olyan nagy energiaigénnyel bírnak, hogy egyre több atomenergiára van szükség.
-
Megbírságolták a Razert a Zephyr maszkok miatt
ph A cég elég olcsón megússza az ügyfelei félrevezetését, de az üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem siklottak el az ügy felett.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz superecneB #9375 üzenetére
Ok, ok, nem volt drága, de mégis azon gondolkozol, hogy most mihez kezdj vele. Amúgy meg minden drága, ha megveszed, és utólag kiderül, hogy számodra teljesen használhatatlan. Így az ár/érték aránya számodra kifejezetten rosszul alakul ..
-
And
veterán
Ha nagy felület viszi a hőt (nagyméretű pad a nyákon, furatgalván, kétoldalas lemez vagy több belső réteg), amely a forrasztási hellyel hőkontaktusban van, akkor oda teljesítmény kell. Hiába 450°C az önálló forrasztóhegy, ha nem megfelelő a páka teljesítménye ahhoz, hogy ezeket átmelegítse.
-
And
veterán
Az 1,2V az akkuk névleges feszültsége, azaz használat során ennek az értéknek a közelében maradnak jó sokáig. De frissen töltve akár 1,5...1,6V is lehet a kapocsfeszültségük: Szóval ezen ne csodálkozz, teljesen normális jelenség.
Mod: Egy nem túl bonyolult áramkörnek, mint egy ventilátor, valószínűleg kutya baja nem lesz attól a 10%-nyi feszültségtöbblettől. Ha jól tudom, az USB-port 5V-jánál a host (vagyis a feszültségforrás) részéről amúgy is 5% a tolerancia, azt már alig léped túl.
#10105: "Egy 7805-ös stab IC közbeiktatásával biztosra mehetsz."
Rossz ötlet: a 78xx-stabilizátorok minimális dropout-értéke terhelőáramtól függően 1,5..2V körül van, vagyis ennyivel nagyobbat kell a bemenetére kötni, ha a kimenetén a típusra jellemző stabilizált feszültségünket viszont szeretnénk látni. A 7805 esetén ez konkrétan 7V-ot jelent, amihez négy darab soros ceruzaelem - pláne NiMH akku - bizony édeskevés. Ráadásul a feszültség az előbbiek értelmében nem sokáig lesz 5,5V, be fog állni a névleges érték közelébe, vagyis 5V alá. Na, abból stabilizáljon valaki fix 5V-ot egy lineáris működésű stabkockával .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
A potméter valószínűleg sorosan van kötve a motorral. Azzal állítod a fordulatszámát, mint a régebbi hagyományos PC-házba szerelhető ventilátoroknál. Tehát a potinak nem lesz baja a nagyobb feszültségtől. Ha a legnagyobb fordulatra állítod a ventilátort, a potméter konkrétan úgyis nullára lesz tekerve. A led sem közvetlenül lóg az 5V-os tápon, ahhoz is tartozik valamilyen áramkorlát, alapesetben egy soros ellenállás. Aminél a leginkább számít, az valószínűleg maga a motor, de pont azt félted a legkevésbé (én sem nagyon aggódom miatta, de a led és a potméter miatt még annyira sem). Mivel az USB-n 5,25V-ig a szabvány szerint a tápfeszültség normális, attól a 2-3 tizedvoltos többlettől egészen biztosan nem lesz baja.
-
And
veterán
válasz joecontra #10253 üzenetére
"Mi lehet a különbség egy BC 548 B és egy BC 560 B tranzisztor között?"
Alapvető különbség például, hogy az előbbi NPN, míg utóbbi PNP kialakítású. Ezen kívül határadatokban is bőven van eltérés a kettő között. Lényegében kevesebb bennük a közös (pl. azonos tokozás, vagy épp az, hogy mindkettő 'kisjelű' alkatrész), mint a hasonlóság.
"Illetve mi a különbség egy 100 mA és egy 1A tranzisztor között? Jól sejtem, hogy utóbbi combosabb?"
Ezek megint csak határadatok - szokásosan a kollektoráramra vonatkozóan -, és igen, a nagyobb áramú kivitel általában 'combosabb'. Nagyságrendi eltérés esetén már láthatóan különböznek, a jóval nagyobb áramot elviselni képes típusok nagyobb (akár teljesen fém, vagy legalábbis fém hűtőfelületet tartalmazó) tokban léteznek. A TO-92 jelű tokozás nem ilyen.
"Illetve egy 1 A tranzisztort lehet használni egy 100 mA helyett egy mini áramkörben?"
Attól függ: ha csak a határárama nagyobb, akkor esetleg lehet. Csakhogy egy tranzisztornak kismillió jellemzője és határadata van, amelyeket alkalmazáskor figyelembe kell venni. Erre példák: polaritás (bipolár esetén az említett NPN/PNP kivitel), térvezérlés (/MOS-/FET, esetükben N vagy P csatornás típus), határfeszültség (Uce_max vagy fetnél Uds_max), maximális eldisszipálható teljesítmény, bipolárnál áramerősítési tényező (h21e vagy 'béta'), határfrekvencia, meg egy csomó egyéb apróság, mosfeteknél például a gate-kapacitás, vagy épp a bekapcsolt csatorna ellenállása (Rds_on). Tehát a kérdés kicsit összetettebb annál, mint hogy "1A-es" tranzisztort teszünk a "100mA-es" helyére. -
And
veterán
válasz joecontra #10255 üzenetére
Ide aztán tényleg mindegy, hogy milyen (kisjelű, NPN) tranzisztort teszel. Semmilyen különleges követelmény nincs határadatokra, a kapcsolás működése kapcsolóüzemű, a H- és V-szinkronjelet kapuzza össze. A maximális kollektoráram néhány milliamper, a disszipáció elhanyagolható, és eleve néhány voltos szintű jelfeszültségekkel működik. A Q1-es lehet például BC547 (nagyon általános típus, még a legkisebb bétájú, "A"-jelű kivitel is nagyobb, mint 100-szoros áramerősítési tényezővel rendelkezik), de ugyanígy lehet BC546, BC548, BC182, BC183, BC184, BC337, BC338, PN2222 (hogy csak a TO-92-es tokkal rendelkezőket említsem). Más tokban például: 2N2222, 2N2219, stb.
"Arra gondoltam, hogy a BC548B nem is tudom hogy írjam talán családjában jöttek már ki újabb típusok és azok valamelyikével helyettesíteném."
Ilyen célra a 'régi' 20..30 éve kifejlesztett általános célú kapcsolótranzisztorok is megteszik, semmi különlegeset nem kell tudniuk.
"Igazából olyanra gondoltam, aminek hasonló az áramerősítése mint a BC548B-nek de nagyobb a tűrőképessége."
Mint említettem, ebben a kapcsolásban a Q1-nek nem igazán kell 'tűrnie' . -
And
veterán
válasz joecontra #10257 üzenetére
A cél elvileg az összetett szinkronjel előállítása (V-sync és H-sync jelek logikai VAGY kapcsolatával), probléma viszont, hogy a VGA-ról lejövő szinkronjelek polaritása nem minden felbontásnál ugyanaz. Ha jól veszem ki, ez az egyszerű egytranzisztoros kapcsolás is csak akkor működik helyesen, ha mindkét bemenő szinkronjel negatív polaritású (aktív alacsony szintű). Korrektebb megoldás: [link], innen: [link].
- Disszipáció: a tranzisztor által elfűtött teljesítmény, bipolárisnál Pd= Uce*Ic. Kapcsolóüzemben a legkevesebb a disszipáció, hiszen egy valós kapcsolón sem tud kialakulni teljesítmény ('kikapcsolt' esetben az átfolyó áram, 'bekapcsolt' állapotban pedig az eszközön eső feszültség nulla, bár félvezetős kapcsoló esetén ez utóbbi nem teljesen igaz a maradékfeszültség miatt). A maximális disszipáció (wattban megadva) határadat.
- Kollektoráram: az eszközön átvezetett, bázisárammal vezérelt, emitter felé folyó áram (fizikai áramirány szerint). DC-n közelítőleg megegyezik az emitterárammal (minél nagyobb az áramerősítési tényező avagy h_fe, annál jobban).
A kapcsolást TTL- (0 / 5V-os logikai-) szintű jelek vezérlik, a kialakuló legnagyobb emitter- (egyben közelítőleg: kollektor-) áramot az R3 ellenállás korlátozza. Valamennyi áram folyhat a kimenet (kompozit szinkron) felé is, de nem valószínű, hogy egy monitor vagy további jelfeldolgozó áramkör ezt a jelet agyonterhelné. A kapcsolásnak klasszikus értelemben vett "tápfeszültsége" sincs, vagyis azt a V-sync jel adja, ami bizonyosan messze nem terhelhető annyival, amennyi a tranzisztor tönkretételéhez (a maximális kollektoráram meghaladásához) elegendő volna.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz jaja1981 #10444 üzenetére
Ajjaj.. Szóval ez: "A középsőn megy be a jel, az egyik szélsőn ki, a másik lábat meg lekötöd a testre, nullára." természetesen nem igaz. Igen, feszültségosztó, de nem így kötve! Tengely felénk néz, kivezetések balról-jobbra: 0V (GND), kimenet (leosztott jelfeszültség), bemenet (fix vonalszintű jelfeszültség). Ebben a sorrendben normál irányban fog működni. A poti pedig - ahogy írtad - legyen logaritmikus jelleggörbéjű, ha hangerő szabályozásához kell.
Mod: a soros ellenállás pedig felesleges, mivel helyes bekötésnél a potméter nem zár rövidre semmit, ha nullára letekerjük. A jelforrás mindig a pálya teljes ellenállását (itt 10kΩ) látja, az aktuális állástól, vagyis hangerőtől függetlenül (párhuzamosan a 'terhelés' bemeneti impedanciájával, de az szokásosan elég nagy érték)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Ghandi #10447 üzenetére
Úgy jó. Közben visszaolvastam, hogy mire is kell, merthogy ezt is említetted korábban: "Ugyan olyan értékű kell amilyeneket gyárilag tesznek a sima fülhallgatókra hangerőszabályozónak." Ez pedig rossz megközelítés, mivel a fej- és fülhallgatók nem nagyimpedanciás és kisjelű terhelések, hanem éppen ellenkezőleg, ezért a passzív fejhallgatókba épített potméterek relatív kicsi értékűek.
Erősítőhöz viszont a 10k jó lesz, ha a vonalszintű bemenetére csatlakozol. A potméter "A" jelzése viszont lineáris jelleggörbét takar, a "B" lenne a logaritmikus. A teljesítmény miatt pedig ne aggódj, a normál méretű sztereó potméterek nem trimmerek, de nem is fél wattosak (inkább jelleggörbétől függően 1/8...1/4W terhelést viselnek el, lásd pl ezt az adatlapot: [link], egyszerűen csak normális méretűek).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Ghandi #10449 üzenetére
Nézd, azzal valószínűleg semmit sem vesztesz, ha kipróbálod . Más jelleg = eltérő hangosságérzet-változás a potméter helyzetétől függően. A hangerősség változtatásához a logaritmikus jellegű potméter jobban passzol, lineáris típussal túlságosan hirtelen hangosságnövekedés tapasztalható a 'skála' elején. Amúgy az "A" és "B" jelzések sem teljesen egyértelműek mostanság (olvastam ilyenről, a HE-topikban is említették már 1-2 alkalommal), de az előbb linkelt Piher-adatlap is az "A"-t említi lineárisnak.
-
And
veterán
válasz Zotya984 #10452 üzenetére
Mivel a 4-pines tápcsatlakozó mindkét középső kivezetése 0V (GND vagy 'Com'), ezért mindegy milyen színű vezetékkel csatlakozunk rá, attól még 0V marad. Negatív tápfeszültségek (a nullához képest értve) pedig ezen soha nem is voltak. Az oldalon alul megtalálod a 6-pólusú 'PCI-Express' tápcsatlakozó kiosztását is.
-
And
veterán
válasz joecontra #10571 üzenetére
Mivel az általad belinkelt DAC egy párhuzamos bemenetű átalakító, a "digital red +/-" pedig valamilyen differenciális soros jelnek hangzik, nem tudod használni. Amúgy ez egy kicsit meredek így elsőre, hogy van 'valamilyen' jeled, és átalakító kellene hozzá. Mégis miféle, honnan származik, hová tart, mekkora sávszélességű, meg hasonló kérdéseket kellene először feltenni, és csak azután áramkört keresni a feladatra.
-
And
veterán
válasz joecontra #10582 üzenetére
"Melyik láb feleltethető meg a DVI-D RGB+- jeleinek?"
Még mindig ott tartunk, ahol korábban: a TDA8777 egy párhuzamos bemenetű DAC, a DVI-n (és a fizikai jeltovábbítás szintjén ikertestvér HDMI-n) pedig az egyes alapszínek adatait nagysebességű differenciális soros jelfolyam (TMDS) továbbítja -
And
veterán
válasz joecontra #10589 üzenetére
Ne legyen igazam, de ezt szerintem egyetlen integrált áramkörrel nem fogod megoldani. A DVI / HDMI elsődleges célja ugyanis nem az, hogy analógra, komponens jelekké alakítsd vissza. Bizonyára lehet játszani TMDS-párhuzamos átalakítóval, óragenerátorral, gyors párhuzamos video-DAC-kal, csak nagyon nem biztos, hogy megéri. Nyilván megvalósítható a dolog, hisz kapható ilyen dobozka, kész HDMI- (DVI-) analóg átalakító formájában, 1-200 USD-től kezdődően (skálázási képességgel együtt határ a csillagos ég), ami elég költséges megoldás: [link]. Valószínű, hogy nem egyetlen chip-et találnál bennük, még akkor sem, ha az audióhoz szükséges dolgokat nem számítjuk.
-
And
veterán
válasz joecontra #10593 üzenetére
De, az elmélet természetesen nagyon szép, csak ne lenne az a fránya gyakorlat. Szétnéztem, de nem láttam ilyen funkciójú áramkört egy tokba gyúrva. Ettől még természetesen létezhet, csak épp értelme nincs sok. Úgyhogy valószínűleg részfeladatokra kell bontani a dolgot, ahogy korábban említettem. (Igazán nem akarnálak megbántani, mert becsülöm a lelkesedést, de ez egy kicsit komplikáltabb dolognak tűnik annál, hogy keresünk egy néhány lábú tokot, vagy abból hármat, ráküldjük a 3 vagy 6 pár TMDS-data jelet, az egészet rákötjük egy dugasztápra, aztán a kimeneten megkapjuk az analóg RGB- vagy YPbPr-jeleket.) Kész áramköri rajzot a korábban linkelt dobozkáról sajnos nem találtam, de olyan sokat nem is kerestem. Esetleg egy olyan doksi birtokában többre mennél, bár nyilván nem csak egyetlen megvalósítása létezik. Ha nem kell scan-konverzió, az is valószínűleg nagyban egyszerűsíti a megoldást. De nagyon valószínű, hogy az még így sem egy veszek három speciális DAC-ot meg egy szinkron-szeparátort szintű lesz. Ahogy elnézem, ezek a gyors video-DAC áramkörök egytől-egyik párhuzamos bemenetűek, ami szintén nem véletlen.
-
And
veterán
válasz moha21 #10702 üzenetére
"Fura, hogy ultrahangosnak hívják pedig vmi kb. 1,6 Mhz-et olvastam ezekre a piezo membranos cuccokra."
Ez miért furcsa? Az, hogy 1,6 MHz, önmagában még nem mondja meg, hogy miféle (elektromágneses vagy akusztikus / mechanikai) rezgésről van szó. Márpedig az egészségügyben alkalmazott UH-kezelések frekvenciatartománya több megahertzes, de ettől még mechanikai rezgés marad. Ugyanez visszafelé: tizenegynéhány kilohertzes elektromágneses (rádió-) hullámokat használnak pl. a tengeralattjárókkal történő kommunikációhoz, ill. navigációhoz (hosszúhullámú VLF-sáv : 3-30 kHz). -
And
veterán
(Annak nincs köze a hatásfokhoz, hogy egy tápegység hány ágon adja le a specifikált teljesítményét. Egy 400W-os táp ennyivel terhelhető, de ha valóban teljesen kiterheljük, akkor a hálózatból nem 400W-ot fog felvenni, hanem természetesen többet. Nincs szó 100%-os hatásfokról.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #11322 üzenetére
Mert az egy nem földfüggetlen 230V primer oldali tápegységnél kifejezetten hasznos.
-
And
veterán
válasz Petzval #11326 üzenetére
(Meg egy nagyobb méretű LCD, az én 24"-os példányom >70W-ot, igaz csak a komponens inputot használva, arra állítva mintha feljebb is tolná a háttérfényt, mint DVI-n. Viszont az is igaz, hogy ezeket a kis dugasztápokat - legyen akár hagyományos trafós, akár kapcsolóüzemű - nem szokás állandóan kokira kihajtani. Tehát előfordulhat, hogy normál üzemben elegendő lenne a max. 2,5A is, csak örökké 100%-on, vagy kissé túlterhelve járna, ami nem épp egészséges. Tranziensnél, pl. bekapcsolásnál viszont kevésnek bizonyulna, a táp túláramvédelme megfogná, és nem indulna el vele a monitor. Mellékszál az is, hogy a kapcsolóüzemű táp az az elvéből következően rögtön stabilizált, míg egy akármilyen hagyományos dugasztáp már nem feltétlenül az.)
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #11426 üzenetére
Szerintem jobban jársz, ha beszerzel egy 12V-os dugasztápot. 36V AC csúcsra egyenirányítva és pufferelve 50V DC körül lesz, abból 180mA már 9W összteljesítményt jelent. Ha az 50V-12V= 38V-ot egy soros ellenálláson (R= 38V/0,18A= 210Ω) szeretnéd ejteni, akkor ebből a 9W-ból közel 7W az ellenállást fogja fűteni. Pazarló és forró megoldás lenne, nem javasolt.
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #11431 üzenetére
Tök mindegy, mert a lineáris feszstab is csak egy 'aktív ellenállás', ugyanúgy elfűtené a maradék teljesítményt. Kapcsolóüzemű DC-konvertert meg lehet épp csinálni (kismillió ilyen tok létezik, de körül kell azokat is építeni), de szerintem sokkal egyszerűbb egy dugasztáppal próbálkozni.
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #11429 üzenetére
"Nem akarok külön beszerezni dugasztápot, költeni rá.. annyit nem ér az egész."
Én meg nem akarlak elkeseríteni (nem vagyok a DC-konverterek ellensége), de minden más megoldás többe kerül, és még dolgozni is kell vele. -
And
veterán
válasz Wind-Storm #11447 üzenetére
"Ez a bipoláris kondi sorosan kötve pontosan mit is csinálna?"
Ugyanazt, mint a 200 ohm körüli soros ellenállás, csak nem disszipál hőt (mivel kapacitív). -
And
veterán
válasz Lompos48 #11616 üzenetére
(A sima üveg inkább az UV-fényt blokkolja, nem az infrát. Huszonvalahány évvel ezelőtt, mikor még elterjedt volt a típus, a Videoton-féle super infra color távirányítójával remekül lehetett az ablakon keresztül ki- és bekapcsolgatni a szomszédok tévéit, meglehetősen messziről.)
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #11618 üzenetére
Nem kell hozzá túlzottan erős infra forrás, legfeljebb a led(ek) kicserélhető(k) keskenyszögű típus(ok)ra. Ezek az infra vevő-dekóder IC-k meglehetősen érzékenyek az infrára (plusz arra a 36..38 kHz körüli segédvivőre, amelyre a kódot ráültetik), a környezeti látható fényt pedig igen jól szűrik. Ma inkább azért nem lehetne ezt kivitelezni, mert már elég sokféle kódrendszer és parancskészlet létezik, az gyártónként és típusonként változhat, ezért nincs olyan 'egyen' távirányító, mint akkoriban. Ha tudod a célkészülék gyártóját, és okos (változtatható kódos) IR-távirányítód van, akkor persze lehet próbálkozni .
Mod. #11619: Az lehet, elvégre a közönséges IR-ledek eléggé a láthatóhoz közeli (NIR) tartományban sugároznak, 850..950 nm környéki domináns hullámhosszal, a passzív infra detektorok pedig - gondolom - inkább ennek a többszörösén érzékelnek, mivel az élő testszövet sugárzási maximuma 10 mikrométer körül van.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #11621 üzenetére
Infra-porttal (IrDA) nem megy, mivel az teljesen inkompatibilis az IR-távirányítókkal. A LIRC / WinLIRC viszont a soros porton keresztül - akár közvetlenül is - ki tud hajtani infraledet a megfelelő vivővel és protokollal.
-
And
veterán
válasz Dani_kp #12070 üzenetére
Rossz biztosíték: szakadt, végtelen nagy ellenállás (vagy ha nem szeded ki az áramkörből, akkor is 'nagy' ellenállást lehet mérni rajta. Jó biztosíték: rövidzár (0 ohm közeli érték), mintha közvetlenül összeérintenéd a két mérővezetéket. A kimérésére szinte bármelyik ellenállás-méréshatár megfelel. Az az igazi, ha a műszer rövidzárnál csipog, akkor rá se kell nézni a kijelzőre.
T2A: 2 amperes, lomha kioldású (T-jelű) biztosíték. Azért nem árt körülnézni a bizti után, hogy mi okozta a hibát. Ha eseteg rövidzárlat, akkor hiába cseréled, újra ki fog égni, ráadásul ismét veszélyezteti a biztosított áramköröket. Előfordul olyan is, hogy a biztosíték egyszerűen megszakad, mechanikai behatástól vagy a hőmérséklet ingadozásától, akkor szerencséd van, csak kicseréled és kész.Mod. #12071-re: nem igazán, de azon a pár forinton és plusz félperces forrasztáson nem szokás spórolni. Láttam már olyat, hogy hihetetlen feszültség volt mérhető egy 7805-ös kimenetén, miközben a táplált eszköz által egyéb helyről kisebb értékű feszültségeket mért, és elég furcsa eredményeket jelenített meg. A kifelejtett kimeneti hidegítő kondenzátor volt az oka. Oszcilloszkóppal vizsgálva látható volt, hogy nagyfrekvenciás gerjedés ült az 5V-os tápfeszültségre, amit az utólag bekötött kondi eltüntetett.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz PeliScan #12138 üzenetére
Nem mondanám, hogy biztosan baja lehet tőle, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az általad is felvetett tényezőt, hogy az USB-csatlakozón mérhető tápfeszültség stabilan 5V. Ha te erre külső forrásból egy nem fix feszültségű tápot kötsz, akkor az eredmény legalábbis sok szempontból kétséges lehet. A négy akku feszültsége a teljes működési tartományban 4V-tól (kisütött állapot) akár 5,5..6V (feltöltve) is lehet. Úgyhogy igen, akár baja is lehet belőle a telefonnak, pontosabban nincs arra garancia, hogy biztosan nem fog neki ártani. Az alsó feszültséghatárból egyébként az is következik, hogy a külső akkupakkban lévő töltésmennyiség nem használható ki maradéktalanul, mivel a belső Li-ion akku töltési végfeszültsége (4,2V) a forrás minimumánál (4V) nagyobb, és a telefon belső töltőköre sem teljesen veszteségmentes, azon is nyilván esnie kell valamekkora feszültségnek működéskor. Az is lehet, hogy a telefon adott USB-feszültség alatt egyszerűen megtagadja a töltést (és ekkor még a külső pakkban jelentős energia marad vissza).
'Visszafelé' biztosan nem fog tölteni, ez nonszensz.
Korrekt megoldást csak egy olyan kapcsolóüzemű DC-konverterrel (vagy nagyobb veszteség árán akár lineár stabilizátorral) tudnál készíteni, amely fix 5V-os kimenőfeszt ad a telefonnak. Ez működhet 4 AA-akkuról is, de akkor annyiban bonyolódik a helyzet, hogy felfelé és lefelé egyaránt konvertálni képes kapcsolás (buck/boost konverter) kell hozzá, mivel a konvertert is 5V körüli feszültséggel táplálnád.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gordonfreemN #12145 üzenetére
Az a "minimális" veszteség pont arányos a dropout-feszültséggel. Ha 8V-ról működik minimum, akkor a drop értéke Vd= 8V-5V= 3V, ez a feszültség a stabilizátoron esik, az ebből származó teljesítményt pedig az szépen elfűti. Így a hatásfok elméleti maximum 5/8, azaz 62%-os lehet, ami nem túl jó. Ezért - ha már lineáris - akkor egy low-drop stabilizátor (LDO) javasolt, azok már néhány tizedvoltnyi feszültségeséssel is működnek. Példa: LM2941, ez 0,5A-es áramnál - ami az USB2.0 tápfeszültségének limitárama - már <0,3V dropouttal működik. A legtisztább viszont továbbra is egy DC-konverter lenne, azok akár nagyon széles bemeneti feszültségtartományban is 80..90%-os hatásfokra képesek.
PeliScan: Az viszont még mindig igaz marad, hogy 0V-os feszültségeséssel sem tudod kihasználni az AA-akkupakk töltését, mivel ekkor a cellák még mindig rengeteg töltést tartalmaznak, a névleges 1,2V-os feszültségük közelében járnak. Így nem tudod kihasználni a külső pakkot, mindenképp nagyobb feszültségű kellene, vagy feszültségnövelésre (is) képes DC-konverter. (Látom, a HE-topikban is feltetted a kérdést.) -
And
veterán
válasz gordonfreemN #12151 üzenetére
Tessék, itt az adott feladat (4*AA -> 5V max 0,5A) egy szinte ideálisnak tűnő megoldása, a Linear Technology LTC3534-es típusú buck/boost DC-konvertere. Az ábrán látható példakapcsolás pont erre van méretezve.
-
And
veterán
válasz gordonfreemN #12165 üzenetére
Ezt a soros - párhuzamos viszonyítást jelen esetben nem teljesen értem (minden feszültségstabilizátor 'soros' kivéve a Zener-diódát). Ez egy aktív áramkör, önálló be- és kimenettel. Igen, ez egy IC, fizikai megjelenése többféle lehet, adott esetben kétféle tokozással készül (16 pines SSOP vagy DFN, sajnos mindkettő elég apró). Beszerzési helye kétséges, mert bár több hazai cég is forgalmazza a LinearTech cuccait (például RET, ChipCad, SOS Electronic), ezt nem találtam meg, csak az LTC3533-as, hasonló típust, és azt is rendelni kell. Egyébként a Linear-nak webshopja is van, csak épp a szállítás nem olcsó, UPS-sel küld, és itthon még erre is ráteszik a VÁM + ÁFA kombót (évekkel ezelőtt rendeltem már tőlük).
De nem kell elkeseredni, mivel a kapcsolás teljesen tipikus alkatrészekből épül fel, és elég sokfajta kapcsolóüzemű stabilizátor létezik. Mondjuk pont felfelé és lefelé egyaránt konvertálni képes típusból jóval kevesebb van, mint csak fesz. csökkentő (buck) vagy épp csak növelő (boost) konverterből. Érdemes körülnézni a következő gyártók oldalain, termékcsoportonként és paraméterezve biztosítanak webalapú szűrést: Linear Technology, Monolithic Power Systems (MPS), National Semiconductor, stb. -
And
veterán
válasz gordonfreemN #12172 üzenetére
Ilyen alapon a teleppel minden terhelés (a konverter is) párhuzamosan kapcsolódik, viszont a konverter utáni terheléssel a stabilizátor sorosan van kötve. Vagyis ez sem párhuzamos (sönt) stabilizátor, hanem ugyanúgy soros, mint egy lineáris stabkocka.
Külföldről rendelni csak nagyobb tételben és/vagy itthon beszerezhetetlen alkatrészeket szokás, én sem konverter IC-ket rendeltem tőlük.
Az LM2941 nem kapcsolóüzemű, hanem hagyományos lineáris stabilizátor, mint a 78xx-sorozat, csak nem fix feszültségű, hanem beállítható, és a dropout-értéke is sokkal alacsonyabb azokénál.
"Szerintem felfele amúgy is felesleges konvertálni a tápfeszültséget, mert akkor már eléggé lecsökkent a töltőáram."
Ez így kicsit kétértelmű, de legyen . Az biztos, hogy tisztább ügy, ha csak az egyik irányban kell konvertálni. De ha én például külső NiMH-k helyett egy Li-ion akkuval szeretném megoldani az USB-s táplálást, akkor bizony felfelé kell konvertálni. Márpedig a Li-ion is lehet alternatíva, mert pl. egy 18650-es cella kapacitása (és egyben energiatartalma) is 70..80%-kal nagyobb, mint az eredeti 1230mAh-s akkué. Ha meg két ilyen cellát sorosan kötök, ami még mindig elviselhető méretű pakkot eredményez, akkor azt csak lefelé kell konvertálni. -
And
veterán
válasz Wind-Storm #12322 üzenetére
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #12345 üzenetére
Egyébként egy ilyen kapcsolásba több okból sem való klasszikus lineáris stabilizátor. A nyugalmi árama relatív magas (3..5 mA), a port terhelhetősége pedig eléggé korlátozott. A stabilizátor bemeneti feszültsége így eléggé hamar a szükséges minimumszint (6,5..7V) alá csökkenhet, és az is előfordulhat, hogy egyik gép portján simán működik, míg egy másikén nem. Célszerűbb egy kis fogyasztású low-drop stabilizátor alkalmazása, esetleg külső táplálás.
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #12368 üzenetére
Olyan, hogy "alharmonikus" márpedig nem létezik!
Kétségtelenül érdekes jelenség, építettem már IrDA-portot, de nem csipogott. Igaz, az nem USB-s volt. Esetleg rosszalkodó kapacitás dielektrikuma, a hordozótól enyhén elvált nyákfólia? Valami biztosan mechanikailag mozog, de nem kellene neki.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz andrade #12371 üzenetére
Ok, de ebből viszont az következik, hogy nem jól használtuk eredetileg sem a frekvencia fogalmát. Mondjuk egy kvarckristály (rezgőkör) frekvenciáját nem kísérik a rezonanciánál jóval kisebb rezgésszámú összetevők. Felharmonikusok esetleg igen, ha a jel torzul, ill. maga a rezonancia sem teljesen stabil, van valamekkora (fázis-)zaja, amitől a spektrum kissé szétterül, de az egész számú törtrészein - a többszörös felharmonikusokkal szemben - semmiféle 'alharmonikusok' - nem jelenhetnek meg. Ha pedig egy 50 Hz-es nagy amplitúdójú jelre egy gyenge RF-jel (soktíz-száz kHz vagy pár MHz) ül, attól a jel frekvenciája még mindig 50 Hz marad, csak épp a jelben lesznek oda nem illő spektrális összetevők is.
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #12379 üzenetére
Én a TFDS4500-as típussal építettem 2-3 darabot, egyik sem hallatott hangot. Mellesleg ez nem egy szimpla IR-led és detektor, annál azért kicsit több van benne, mint a blokkvázlaton is látható.
"Az alharmonikust kb. direkt nem raktam idézőjelek közé, kíváncsian várva, hogy mit fogtok reagálni rá.."
Ja, mint az élet értelme c. filmben, mikor rálő a csóka a Halálra, majd közli, hogy csak teszt volt, bocs ([link]).. -
And
veterán
válasz oroszbence #12385 üzenetére
Ha a led sorod 12V-os tápfeszültségről megy, és a fajlagos teljesítményfelvétele 4,8 W/m, akkor egy n watt maximális terhelhetőségű tápágra - nem meglepő módon - legfeljebb
L= n/4,8 méter hosszúságú led sort köthetsz. Ha például a tápág 12V / maximum 18A-es, akkor az ugye P= 12V*18A= 216W-tal terhelhető, amire legfeljebb 45 méteres darabot köthetsz, ha más nem terheli azt az ágat.
Ugyanez áramokkal, 12V-on: 4,8 W/m --> 0,4 A/m, tehát egy x amper terhelhetőségű tápra L= x/0,4 méteres sor köthető (18A / 0,4 A/m= 45m, az előzővel megegyezően.)
Mod: lassú..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gordonfreemN #12405 üzenetére
Nincs vele semmi baj, elnéztem, az LM2576-os valóban DC-konverter, nem sima lineár stabilizátor. Már szórom is a hamut a fejemre . A számított hatásfok meg a többi említett hátrány nyilván a lineáris kivitelre vonatkozna. Sajnos az LM2576 csak lefelé konvertál, ami az adott feladathoz nyilván nem megfelelő (4AA -> 5V-hoz buck/boost konverter kellene, olyan linkeltem később). Mellesleg a dropout-feszültség ennél is értelmezett, mivel lefelé konvertál, nézd csak meg az adatlap 7. (a pdf 8.) oldalán az első ábrát. A hatásfoka pedig - bár nyilván jobb, mint egy LDO-típusé, és a bemeneti feszültségétől sem függ annyira, mivel nem arányosan elfűti a többletet - a kapcsolóüzemű működéshez képest nem túl magas: 5V-os kimenethez (maximális terhelésnél) helyenként még a 75%-ot sem éri el, de a 80%-ot szinte sosem haladja meg, ami a mai mezőnyben nem túl kiemelkedő. Pl. az MP2365-ös típusé 5V-os kimenetnél a 0,5..3A-es áramtartományban végig 90% közelében marad ([link], forgalmazó: Chipcad), és jóval kisebb induktivitást igényel.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gordonfreemN #12408 üzenetére
Kis huncutok, milyen ügyesen lehagyták a hatásfokot ábrázoló görbeseregről az 1A-es terhelőáram alatti régiót . Az általam véletlenszerűen - ezt találtam elsőre, ami el is érhető raktárról - javasolt MP2365 bruttó ára pont ugyanannyi, és még mindig előnye, hogy adott áramhoz és bemenőfeszültséghez az LM2676-oshoz képest töredék értékű induktivitás kell hozzá (22...33µH vs. 4,7...6,8µH, ami ekkora áramnál már nem mindegy) a magasabb működési frekvencia miatt (260kHz vs. 1400kHz).
-
And
veterán
válasz gordonfreemN #12412 üzenetére
Szerintem nem érdemes sem a fix 5V-hoz (mivel a többség beállítható kimenőfeszültségű), sem a Lomex / HEStore pároshoz ragaszkodni. Természetesen a Chipcad-hez sem, de ők legalább háromféle gyártó termékeit kínálják széles palettán ebben a témakörben: MPS, LinearTech és Microchip. A hatásfok pedig erősen a terhelés és a bemeneti feszültség függvénye. Persze minden gyártó a maximális értéket hajlamos terjeszteni, csak nem biztos, hogy a felhasználó kívánalmai azzal egybeesnek. Pár step-down típus:
- MP2307: U_ki: 1...20V / 3A (750 Ft, SO-8),
- MP2359: U_ki: 0,8...15V / 1,2A (400 Ft, SOT-23-6),
- MP2451: U_ki: 0,8...29V / 0,6A (530 Ft, SOT-23-6),
- MP2490: U_ki: 0,8...15V / 1,5A (635 Ft, SO-8),
- MP1580: U_ki: 1,2...21V / 2A (305 Ft, SO-8),
- MP1591: U_ki: 1,2...21V / 2A (340 Ft, SO-8),
stb, a fentiek mind MPS-gyártmányok, elvileg raktáron vannak. -
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #12492 üzenetére
"Biztos vagy te abban, hogy az pont négyszögjel lenne amit a hall ic szolgáltat?"
(Jó közelítéssel négyszögjel, de az sem biztos, hogy önmagában, külső felhúzó ellenállás nélkül jel mérhető ott, mivel szokás szerint egy kapcsolótranzisztor nyitott kollektoros kimenetéről van szó, amely fordulatonként két impulzust ad.)[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Ukrajnai háború
- Hobby rádiós topik
- Mobil flották
- Politika
- Formula-1
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Horgász topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Microsoft Excel topic
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen