- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Milyen notebookot vegyek?
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
Hirdetés
-
Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
ma Részletes képek, specifikációk és euróban megadott ár is van a legendás modell újraélesztett verziójához.
-
A franciáknak elege van abból, hogy minden gyerek mobilozik
it Vissza akarják szorítani a gyerekek és tinédzserek közösségi média- és okostelefon-használatát.
-
Alacsony fogyasztású, 128 GB-os szervermemóriát kínál a Micron
ph Az új RDIMM TSV technológia alkalmazása nélkül éri el a címben említett tárkapacitást.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz aDM|RaL^ #442 üzenetére
A +12V -os tápot használva sorbaköthetsz max. 5 db. ledet + egy ellenállást. Öt darab csak piros (1,8...2,2V nyitófeszültségű) ledekből ajánlott, más színűből inkább legfeljebb 4, kékből meg 3 darab javasolt. Ilyen ötös csoportokból meg annyit csinálsz, amennyit gondolsz. Ellenállás-számítók: Bővebben: link, Bővebben: link. Potmétert is rakhatsz az áramkörbe, de úgy, hogy a kiszámolt ellenállásnal kisebb eredő ne adódjon, magyarul az eredeti ellenállást meghagyod, és még sorba köthetsz egy x száz ohm...1-2 kiloohm-os potit.
''mien'',''naon'': Ááááááááá!! -
And
veterán
Elég jól néz ki az a panel, mondjuk az ára is szép. Honnan szereznél olyat? A kérdésedre: potit nem látni rajta, ezen csak nyomógombok vannak. Az Aerocool oldalán azt írja, hogy csatornánként 1.7A (kb. 20W) a ventilátor-vezérlő terhelhetősége. Ha ezt nem haladja meg a rákötött ventik árama/teljesítménye, akkor nem lesz semmi baja
-
-
And
veterán
Tudom, hogy nem kifejezetten nekem szólt a mondókád (ne is vedd kötözködésnek, amiket most írok ), de lenne egy-két észrevételem:
''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
''Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.''
Lényegében a hatása ugyanaz, de te nem jó fogalmat használtál. A telepnek, hálózatnak nincs önmagában áramereje. Van neki valamekkora üresjárási feszültsége, és belső ellenállása. A belső ellenállás az, ami lényegesen nagyobb a lemerült 9V-os elemnél, mint a frissnél, és eleve nagy a gombelemeknél. Az üresjárási feszültség is nyilván csökken valamennyit, de általában önmagát veri csak át az, aki mondjuk egy nagyimpedanciás műszerrel, digitális voltmérővel akarja kideríteni egy - nem totál mélykisütött - elemről, hogy az lemerült-e. Nem lehet annyira terhelni, de az üresjárási feszültség alapján azt is mondhatnánk, hogy rendben van.
''Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket.''
Szerintem értette, és tud is róla . Az eltérő karakterisztikákról megegyezik a véleményünk. Ez ugyan inkább csak párhuzamos kapcsolásnál jelent gondot, hiszen soros kapcsolásnál az összes leden ugyanannyi áram folyik át, a rajtuk mérhető nyitófeszültségek között lehet némi eltérés. A led fénye meg - mint írtad is - főleg a nyitóáram nagységéval arányos. A karakterisztikáról viszont azt is tudni kell, hogy az hőmérsékletfüggő, ráadásul ez a függés ''öngyilkosságra'' hajlamossá teszi a nem megfelelően áramkorlátolt ledet (ez is a közvetlen párhuzamos kapcsolás egyik veszélye).
''Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.''
A ledeknél nem szoktunk a félvezető réteg ellenállásáról beszélni, merthogy az nem egy jellemző érték. Természetesen van neki, csakhogy az minden munkapontban más és más, mivel a led (meg a diódák általában) nem lineáris elem. Épp ezért beszélünk nyitóirányban a jellemző nyitófeszültségről meg egy határáramról, amit nem szabad túllépni. Ugyanez igaz záróirányban is, csak ott a záróirányú áram marad közel állandó egészen a a letörési feszültségig, ahol viszont hirtelen megugrik. Fix ellenállás tehát ez esetben sincs. -
And
veterán
Hi! Egyszerre nézünk rá a fórumra.. No, ezt a témát lassan annyira kivesézzük, hogy mindenki a pokolba kíván minket a ledekkel együtt. .
''Soros kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón akadálytalanabbul folyik keresztül az árom, így a nagyobb ellenállásu fogyasztónál fog megakadni, arra zúdul a nagyobb terhelés. Az előbbi példát alapul véve ez esetben a nagyobb ellenállásu fogyasztón/LED-en fog az árom nagyobb munkát végezni, az kap többet mint 20 mA.''
Ehhez azonban még hozzá kell szólnom: soros kapcsolásnál a nagyobb ellenállás annyit jelent, hogy azon nagyobb feszültség esik (így több teljesítményt fogyaszt), eddig igaz. Ha az egyik leden 20mA folyik át egy olyan áramkörön, amely telepet (vagy akármilyen feszültségforrást), soros ellenállást és két soros ledet tartalmaz, akkor a másik leden, meg az összes többi áramköri elemen is 20mA folyik, hiszen ez a soros kapcsolás lényege. -
And
veterán
A sima bipolár áteresztőtranzisztoros megoldásokkal csak annyival leszel előrébb, hogy ott nem a potméter fog melegedni (na jó, egy többwattos poti nem olyan olcsó), így kisteljesítményű potit használhatsz. Hátránya viszont, hogy a venti feszültsége nem fogja elérni a teljes +12V-ot, mert a tranzisztoron is lesz valamekkora maradékfeszültség.
Egyébként Petie valszeg erre a verzióra gondolt: Bővebben: link, de ennek a kivezérelhetősége még kevesebbnek bizonyult, a ventire maximum 10V-ot tud adni. Félvezetős vezérlésnél a (közel) teljes tápfeszültséget csak mosfettel, pulzusszélesség-modulációs (pwm) technikával lehet elérni. Ennek további előnye, hogy a kapcsolóüzem miatt szinte egyáltalán nem fog melegedni a tranzisztor, akár extrém nagy teljesítményű ventilátor esetén sem. Hogy a kép teljes legyen, a pwm-nek is vannak hátrányai : rosszul megválasztott kapcsolófrekvencia esetén a venti furcsa, halk mellékzörejt termelhet, és - ahogy LukE írta korábban - a fordulatszámmérés sem az igazi az elektronika folytonos ki-be kapcsolgatása miatt. Meg az elektronikája ennek a legösszetettebb. -
And
veterán
Annak a túlterheléséhez nagyon extrém áramú venti kell, de a potméter végellenállása sem lehet túl nagy, mert 4W-ot csak a teljesen max. értékre (leglassabb fordulatszámra) állított potméter bír el. Ha a potméter pl. középállásban van, már csak a teljes ellenálláspálya hosszának felén fog az áram folyni, ekkor egy 4W-os potit elvileg már csak 2W-tal szabadna terhelni.
Mod.: a te 0,11A-es ventilátorodhoz egy 100 Ohm / 1W-os potméter ajánlott, azzal kb. 6...12V között állíthatod a venti feszültségét.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Jó, persze, igazad van - a francba, már megint -, PIC-kel én is lerajzoltam mspike-nek, sőt meg is építettem, meg még véletlenül működött is. Áramkörileg tényleg egyszerű volt, csakhogy magamról tudom, hogy mennyire idegenkedtem a vezérlőktől régebben (de hát feljődni kell..). Ott a pwm-freki nem egészen 40Hz-re jött ki, de így is furcsa mellékzöngéket produkált a venti. Valamelyik topicban írták, hogy egyes ventik mindenféle pwm-vezérlésre csúnya hangot produkálnak. A uC egész jól bírta a direkt fet vezérlést, bár ez tényleg elég alacsony frekvencia volt.
-
And
veterán
Ez szerintem választ ad a kérdésedre: Bővebben: link. Az ábrából látható, hogy - legalábbis a Maxim szerint :] - közel lineáris a változás, de a venti elindulási feszültsége típusfüggő és eléggé szór, márpedig ez adja meg az egyenes kiindulópontját. A potméterrel állított ventifeszültség és a potméter ellenállása (helyzete) közötti összefüggés viszont nemlineáris, ha a ventilátor ''ellenállását'' állandónak tekintjük.
-
And
veterán
Határozott élettartamuk nincs, vagyis nem írják azt az adatlapok, hogy x*tízezer óra, és vége. De egy normális gyártó az öregedési görbét igenis megadja. Erről leolvasható, hogy egy bizonyos áramnál (ez általában a megengedett állandó maximumáram, ill. ennek törtrészei) mennyi üzemóra után csökken az optikai teljesítmény a még elfogadható értékre, ami a kezdeti érték 75..80%-a. Az így megadott degradációs idő a maximum áram felé közeledve gyorsan csökken, és főleg nagyteljesítményű ledeknél - létezik 500mA állandó áramot elviselő fajta is - már tényleg néhányezer óra nagyságrendű lehet. Én sem értek túlságosan a félvezetők fizikájához, de ennek szvsz. nincs köze az oxidációhoz, mint ahogy pl. az eeprom/flash memóriacellák öregedésének sem.
-
And
veterán
Tessék:Bővebben: link. Ez konkrétan egy 500mA-es speciális, nagyon keskeny sugárzási szögű IR-sugárzó. Ez a típus csak egy ledet tartalmaz, a cég viszont gyárt olyan eszközt is, amelynél egy közös tokba 9 darab sorbakötött IR-ledet szereltek, közös optikával. Az adatlap 2. oldalán megtalálhatod a degradációs görbét 150, 250 és 450mA-es nyitóáramokra. 450mA-rel hajtva a ledet a görbe szerint a sugárzási teljesítmény kb. 4000 óra után a kiindulási érték 80 százalékára csökken, 8000 óra után pedig 75%-ra. 150mA-nél az induló teljesítmény csak kb. 50000 óra működés után csökken 90%-ra.
-
And
veterán
-
And
veterán
Szerintem akkor már inkább maradj az 5V-nál, mert az tisztább ügy. Elvileg kötheted sorba a két ventit (csak egyforma teljesítményű/áramú példányokon fog egyenlően megoszlani a tápfeszültség), de az ilyen soros kapcsolás nem egészen ugyanaz, mint pl. két ellenállás, vagy más, állandó áramú fogyasztó sorbakötése. A ventik árama ugyanis a tekercsek belső elektronikus kapcsolgatása miatt impulzusszerű, nem konstans. A feszültség eloszlása ezért valszeg nem lesz minden pillanatban egyenletes még két egyforma venti esetén sem. Az is lehet, hogy ez semmit nem számít, és úgy fognak működni, ahogy elképzelted. Mindenesetre előtte tégy egy próbát, a tápodnak nem igazán lehet baja belőle.
-
And
veterán
#568: ''a mobil rackem belső keretén lecseréltem a ledeket, erősebb fényű, más színűekre mert nem tetszett. Azonban a csere óta az egyikfolyamatosan világít, pedig nincs is benn vinyó...''
#571: ''valszeg rosszul kötöttem be a mobil rackben a ledeket, és így nem világítanak...''
Végülis melyik ? Hová vannak kötve a ledek egy rackben? (még nem volt ledes rackem..)
[Szerkesztve] -
And
veterán
Ok , de még mindig nem derült ki, hogy mi a gondod, mivel egymásnak kissé ellentmondó infókat adtál (egyáltalán nem világítanak vs. az egyik folyamatosan megy).. A táp állapotledje esetén még csak ki lehet találni, hogy hová van kötve, de a másik (aktív hdd led ?) merre megy tovább? Azt rá kell kötni az alaplapi hdd-led tüskére, vagy azon a kis nyákon elmegy az ide-kábel vagy 1-2 másik alkatrész felé?
-
And
veterán
Hát nagy választék ugye nincs: fordítsd meg a nem világító led(ek)et, és kész. Kis szerencsével túlélték a záróirányú előfeszítést, ha fordítva voltak bekötve . (Az ilyen esetekre árulnak olyan ledeket, amelyeknél mindegy a bekötés iránya, mert két antiparallel ledet tartalmaz a tok. Viszont az ilyenek típusválasztéka valszeg. szegényes, kék lednél például nem túl kifizetődő..)
#577: de k. lassan írok
[Szerkesztve] -
And
veterán
Esetleg rámérhetnél a led vezetékére az adott ledet (amelyik nem világít) bekötve, hogy mekkora ott a feszültség. Lehet, hogy egyszerűen csak az a probléma, hogy nem nyit ki, mert túl magas a led nyitófeszültsége. Kék vagy ''fehér'' led esetén erre van némi esély. Amikor próbáltad külső forrásról táplálni, azt hogy csináltad? +5V vagy +12V plusz soros ellenállás? Ha így volt, abban a kapcsolásban is érdemes lenne rámérni a nyitófeszültségre.
-
And
veterán
válasz ZsoltEEEE #619 üzenetére
Hi! Kiforraszthatod és elviheted hosszabb vezetékkel, persze csak néhány centire. Én is megcsináltam, mert nem volt kedvem Zalmant fűrészelni. Csak akkor javasolt, ha a lap már nem garanciális, mert mindenképp marad nyoma, és az eredeti helyükre visszavarázsolni a kondikat nem egyszerű - ahogy kiszedni sem az. 50W-os Weller-pákával magasabb hőmérsékletű pákahegyet használva is sokáig tartott leszedni, a többrétegű nyák és a nagy GND-felületek jól elvezették a hőt a forrasztási helyről.
-
And
veterán
válasz gromble_ziz #632 üzenetére
Bizony, itt nem annak a néhány áramkörnek (RGB, H-V szinkron) az elvi kapcsolgatásával van a legnagyobb gond. Kétállású, minimum ötáramkörös mechanikus kapcsolót még csak be lehet szerezni, de kétlem, hogy a nagy sávszélességű - nagy felbontás, képfrissítési ráta mellett akár 200 MHz felett is lehet - VGA RGB-jeleknek az illesztetlenség jót tenne. Ekkor jönne elő a szellemkép. Relékkel is megoldható, de az ilyen célra igazán alkalmas árnyékolt/koax relék elég drágák, ritkák. Hasonló a helyzet a közkeletű analóg kapcsoló ic-kkel is. Ha viszont mégis frankó pici árnyékolt relékkel + kapcsolóval csinálnád meg, valszeg sokkal jobb képminőséget kapnál, mint egy olcsó VGA-switch segítségével.
-
And
veterán
válasz LineLord #686 üzenetére
''12V-re kötött venti szabályzásához mien tpotméter, és még mi kéne?''
Hi! Ugyan ebben a topikban (is) többször írtunk már róla, de nagyságrendileg olyan 47...220 Ohm, 1..2W -os potmétert kell a ventivel sorbakötni. Nagyobb teljesítményű (áramú) példányokhoz inkább a kisebb ellenállásértékű és fordítva.
''Jah és még vmi, termisztort a 8. ker közelében hol lehet kapni? ElektroKonthában 1 hete nem volt ''
: az Elektrokontha legfrissebb letölthető listája szerint 100 Ohm...100 kOhm nagyságrendben - 9 értékben - van raktáron náluk NTC-termisztor, értékenként százas darabszámban. -
And
veterán
Sajna a bipolár tranzisztor már csak ilyen, mivel áramvezérelt eszköz. A venti árama (emitteráram) a bázisárammal ugye szoros összefüggésben van. Az a kapcsolás is inkább áramgenerátorként akar viselkedni, mint stabil feszültségforrásként. Írtad, hogy a 10kOhm-os poti- és ellenállásértékeket csökkentve ''javul'' a kapcsolás. Talán érdemes lenne kísérletezni egy darlington-tranzisztorral (pl. TIP12x, a 2,2k-s bázisellenállást kiszedve), annak jóval kisebb a bázisárama - a maximálisan elérhető ventifeszültség viszont azzal még jobban csökkenne (kb. 10,5..11V-ig). Az áramgenerátoros jelleg - ezzel a kapcsolással - sajnos mindenképp megmarad. A bemeneti -12V meg ugye GND akar lenni? A kimeneten meg jól mutat az a kondi/dióda páros, de szerintem nyugodtan elhagyható - bár a dióda tényleg filléres eszköz.
Viszont egy 1,5A-es LM317T kb. 80Ft, és azzal ''valódi'' fesz.-szabályozót (1,5A-ig) lehet készíteni: Bővebben: link. Ez még az előbbinél is sokkal egyszerűbb: az IC, 1-2 kondi, 1-1 ellenállás illetve poti. Shteer kollégának egyszer volt erről topikja, csak nem bírom megtalálni. Abban voltak gyakorlati tapasztalatok is ezzel, asszem' tán 10,5V-ig ment fel. -
And
veterán
Egy 40W-os fénycsőinverter: Bővebben: link. Ebben egy középhullámú rádiókban használatos ferritrúd van, jó tekercskészítési leírással. Én nagyon meguntam régebben ezt a témát, mikor ötödszörre tekertem újra egy fazékmagos trafót . A kapcsolás lelőhelye: Bővebben: link, ott egy csomó másikat is találhatsz.
-
And
veterán
válasz LineLord #744 üzenetére
Ezekből én csak a második típust bírtam beazonosítani (2sc945), az egy teljesen hétköznapi kisjelű npn tranzisztor, a bc107..109, bc547, 2n2222, stb. kategóriából. Szvsz nem jó az a megközelítés, hogy a talált alkatrészekből akarsz összehozni valamit. Általában az adott feladathoz keresünk alkatrészeket, nem fordítva. Kivétel talán, ha valami extra ritka v. nagyértékű állatot találnál, de az egy joy-ban nem túl jellemző.
-
And
veterán
Ez mind szép (is lenne), ha az R(led) valami statikus érték lenne az áram függvényében. De nem az.. Itt egy előtétszámoló: Bővebben: link.
-
And
veterán
válasz LineLord #757 üzenetére
''Bonyolult'' számítás: #199-es hsz. (extranagy teljesítményű ventinél előfordulhat, hogy kisebb feszültségen nem nagyon csökken az árama, azokra ez sem feltétlenül igaz). Mindenesetre a számításhoz kell a venti ''nyugalmi'' - 12V-os feszültségen mérhető - árama. Egyéb megoldások: soros szilíciumdióda (ami elbírja a ventilátor áramát), azon kb. 0,7V feszültség esik, így pl. 4 db.-ot nyitóirányba kötve 9V körüli ventifeszültség áll be, ráadásul ez kevéssé függ a ventilátor áramától. Soros Zener-dióda: hasonló, de záróirányban kell bekötni (pl. egy elég nagy teljesítményű 2,7V-os típust 9V-os ventihez). Feszültség-stabilizátor IC: kényelmes, fix kimenőfeszt ad, de asszem' pont 9V-os típus nincs, viszont 8V-os van (7808), létezik változtatható feszültségű is. Egyébként ezek már mind-mind előfordultak ebben a topikban.
Más: a Volt a feszültség mértékegysége, X Voltos áram nincs. -
And
veterán
Az az igazság, hogy túl nagy mélységig én sem ismerem a fénycsövek lelkivilágát. Láttam már sok inverterkapcsolást, de tény, hogy egyikben sem használták a cső fűtését. Ezek mind úgy működnek, hogy a terheletlen kimenőtrafó feszültsége ''átüti'' a csőben lévő gázkeveréket, majd a gyújtás után a terhelés (ívkisülés) hatására a feszültség lecsökken az üzemi (égési feszültség) tartományba. Ez végülis előny, hiszen olyan csövekkel is működhet az inverter, ami otthoni gyújtókapcsolós használatra már alkalmatlan a szakadt belső fűtés miatt. Nekem ez jól jött, mert a nyák-ok levilágításához használt UV-csövek nem éppen olcsók. Hogy ennek az átütési feszültségnek van-e (és ha igen, mekkora) hőfüggése, arról nem sok infót találtam. Véleményem szerint ha van is hőfüggés, az nem lehet akkora mértékű, hogy a szobahőmérsékleten simán induló csőnek fagypont körül már gondjai legyenek. Ott inkább az üresjárási gyújtófeszültség értékével lehet gond, esetleg túl közel van a gyújtási határértékhez. Talán egycsapos (robbanásbiztos) csővel könnyebb lenne a dolog, annak más a gyújtási mechanizmusa, a beszerezhetősége (és az ára) viszont gond lehet. Itt a cégnél mondjuk akad néhány darab.. .
-
And
veterán
1.) Elvileg szinte bármely tranzisztor használható lenne fototranzisztornak, persze az az igazi, amelyet direkt arra terveztek. Ugyanígy egy led is működik fotodiódaként. Sok évvel ezelőtt valamelyik RT foglalkozott is a témával, asszem' fémtokos kisáramú tranyóknak szedték le a tetejét, azok működtek fotodetektorként (persze a 'valódi' fototranzisztoroknál lényegesen rosszabb tulajdonságokat mutattak az így műtött példányok). Egy BPW-xx típusú fotodióda vagy egy BPX-xx fototranzisztor 1-2 száz HUF körül van, nem érdemes a házilagos moddolás.
2.) Szájbarágósan: Bővebben: link. Amikre oda kell figyelni:
- az adott típusnak el kell bírnia a terhelés áramát (Ic max),
- bipolár tranzisztornál a nyitáshoz szükséges kellő bázisáram biztosítása (áramvezérelt eszköz!), -> h(fe) - másnéven béta vagy h21 - paraméter,
- megfelelő polaritás, hisz félvezetőről van szó,
- a nyitott - vezető - tranzisztor maradékfeszültsége -> a terhelésre (kapcsolt eszközre) nem a teljes tápfesz jut.
3.) Ha jól értem, ez eredetileg egy morze(váltó)érintkezős + nulla állapotú kapcsoló. Erről bővebben is írhatnál (mit-merre-hogyan), hátha nincs általános recept . Ha relé / tranzisztor lenne helyette, azokat mi vezérelné? -
And
veterán
''A zalman azt írja csak olyat lehet rákötni, ami az induláskor, kevesebb, mint 5 voltot igényel. ''
Szerintem ezt igen egyszerűen kipróbálhatod: 5V-ot adsz a ventire annak a fekete (GND) és a középső (általában piros színű, pozitív táp) vezetékein keresztül. Ha szépen elindul, akkor a Zalman vezérlőnek sem lesz gondja vele.
Mod. #774-re:
''Merhogy soros kapcsolasnal minden tagon ugyan akkora feszultseg esik...''
Ezt csak elírtad, nem?
[Szerkesztve] -
And
veterán
Asszem' világos.. Esetleg hozzátehetnéd, hogy az 5 / 12V-os kapcsolt feszültség hova menne - hátha relé nélkül is megoldható -, szal' mi a fogyasztó? Szükség van-e a 0-állásra, ahogy korábban írtad, vagy elegendő, ha üzem közben a terhelésre 5 ill. 12V jut?
Fotodiódát csak kisjelű körbe szokás tenni, az alacsony árama miatt. A relé meghajtásához inkább - legalább - kétfokozatú fototranzisztoros megoldás illene (az első a fototranzisztor, a második meg a relét vezérlő kapcsolótranyó). Egy relé áramát szvsz egy magában álló fototranzisztor nem tudja biztosítani. -
And
veterán
Relés kapcsolók fotoellenállással: Bővebben: link, Bővebben: link, Bővebben: link.
Ugyanaz fototranzisztorral: Bővebben: link (ez az a bizonyos kéttranzisztoros megoldás).
Az ötletek erről a lelőhelyről származnak, érdemes szétnézned: Bővebben: link.
Én az ilyen kétállapotú világos/sötét kapcsolgatás helyett inkább valami folytonos (analóg) megoldást csinálnék. Olyat, mint a hőmérsékletfüggő ventivezérlés (Bővebben: link), csak a termisztort cserélném fotoellenállásra. Ami elvben persze egyszerű, de ahhoz kissé kalapálni kellene még azon az áramkörön. -
And
veterán
Nem. Ha a fekete és a középső (piros ?) közé 5V-ot kötsz, akkor kap 5V-ot.. . Csak azt akartam mondani, hogy a 12 helyett próbáld ki simán 5V-ról, a 3-pólusú venticsatlakozón a sárga (?) vezetéket - impulzuskimenet az rpm méréséhez - meg hagyd békén. Venti fekete vezetékét rákötöd egy molex fekete vezetékére, mert az a GND (de akár a ház fémrészeihez is nyomhatod, az is GND), a csatlakozó középső tüskéjére meg +5V -ot adsz (12 helyett) egy molex csati piros vezetékéről.
-
And
veterán
Kell számolni az ellenállás fogyasztásával is, de ezt LukE már megtette, hisz a 12V a teljes soros kapcsoláson esik, az ellenállást is beleértve. Te viszont billentyűzet belsejében szeretnél ügyködni, ahol a +5V az egyetlen tápfesz (gondolom nem szeretnéd kívülről külön táplálni a világítást). A dolog ezzel annyiban módosul, hogy kék/fehér ledből nem tudsz többet sorbakötni, mert ahhoz kevés a tápfesz. Tehát egy led+ellenállás sorbakötve, így az egy ledre eső fogyasztás 5V * 0,02A= 0,1W lesz. Persze ebből a soros kapcsolásból többet is köthetsz a +5V / GND közé, ha több ledet szeretnél.
-
And
veterán
Mehet bele külön tápvezeték, de minek? Az 5V-os belső táp csak annyi hátránnyal jár, hogy - talán vörös kivételével - egyik ledből sem tudsz (vagy már nem ajánlott) két darabot sorbakötni. De a billenyű tápvezetéke biztos elbír néhányszáz mA pluszterhelést, abba meg sok led belefér.
-
And
veterán
válasz Csavargó #872 üzenetére
Próbáltad a ledet fordítva is bekötni? Ha úgy sem megy, akkor műszerrel próbáld megállapítani, hogy - a ledet beszerelve/kiforrasztva - mekkora nyugalmi feszültség mérhető a led helyén. Ennek 3,5..4V-nál nagyobbnak kéne lennie, ha kék ledet szeretnél táplálni. Ha a led táplálása ''kellően áramgenerátoros'', ezzel nem lehet gond, mind a ps2, mind az USB-port 5V-os tápfeszültséget adhat az egérnek. Ha a led vezérlése áramkörileg nem extra különleges az egérben, a lednek világítania kell(ene), legfeljebb halványabban, mint az eredeti.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Gergello #882 üzenetére
Erre nincs egyértelmű válasz ( -> Ohm-törvény). Attól függ, hogy mekkora a terhelésen megkívánt áramerősség. Ha ezt I-vel jelöljük, akkor a szükséges ellenállás: R= (12V-7V) / I= 5V / I, ahol I mértékegysége Amper. Nincs olyan, hogy Te egy ellenállást rákötsz a +12V -ra, és a szabadon lógó vége meg a GND (0V) között 7V-os feszültség lesz. Ha tényleg a terheléstől függetlenül stabil feszültséget szeretnél, használj stabilizátor IC-t (78xx, ahol xx a pozitív stabil feszültség). 7807 sajna pont nem létezik, de 7806 és 7808 igen, ill. lehetőség van a stabilizátor GND-vezetékét diódával megemelt potenciálra (Si-anyagú dióda esetén kb. 0,7V-tal) kötni. Így egy dióda+7806-ossal kb. 6,7V-os stabil feszültséget lehet előállítani.
-
And
veterán
válasz Gergello #886 üzenetére
Annyira nem bonyolult, mert rá van írva (na jó, általában). Kimérni csak áramméréssel tudod, ha elég jól kiátlagolod a digi multiméter által mutatott értéket (általában kicsit ugrál). 1-2W, de lehet akár 4-5 is, szal' ez nem mérvadó. De már az 1-2W -is éppen elég különbséget jelent az előtét számításánál.
-
And
veterán
A jelzése alapján valszeg. kondenzátor, valamilyen nagyobb tűrési feszültséggel. Ha az ép példányon levő feliratot meg tudod nézni, az nagy segítség lehet. (Hogy ment tönkre? Csak úgy átütött, és kész? Ja, én azért megnézném mellette azt a kis trafót + a félvezetőket, nem lett-e véletlenül zárlatos valamelyik.)
-
And
veterán
Ha a másik cső világít, akkor a többi - oszcillátor - alkatrész jó, legfeljebb a kimenőtrafón lehet probléma azzal a szekunder-tekerccsel, ahol az a kondi elszállt (ha jól látom a nyákon, két független szekunder tekercse van az inverternek a két csőhöz). Multiméterrel a tekercs (az a bizonyos szekunder) szakadását vagy rövidzárlatát kellene kimérni ill. kizárni. Ehhez a működő fénycső oldalán található tekercs-kivezetések jó mérési alapot adnak: mindkét szekunderen kb. azonos ellenállásértéket illene mérni az azonos felépítést valószínűsítve (a rossz kondit előtte eltávolítva).
Ha az a kondi 3kV-os, akkor valszeg. 25pF az értéke. Legalább ekkora névleges feszültségű, hasonló kapac.értékű példánnyal pótolandó, ha a trafó hibátlannak bizonyul. -
And
veterán
A Hobbi elektronika topicban több módszert is találsz erről: Bővebben: link.
Mod: link pontosítva.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz szil@'rd #979 üzenetére
Bővebben: link (IrDA),
Bővebben: link (távirányítás),
Bővebben: link (IrDA),
stb. -
And
veterán
válasz Gergello #986 üzenetére
Hi! Bemész egy elektrós boltba, ahol audió csatlakozókat árulnak, és veszel 2 db. 3,5mm-es beépíthető - előlapra szerelhető, szorítócsavaros - sztereó Jack-aljzatot. Vonali bemenetnek az egyik Jack helyett akár 2db. szerelhető rca-aljat is vehetsz, ha az praktikusabb. Ha integrált hangkártyád van, akkor valszeg. egy belső tüskesoron megtalálod a vonalszintű kimeneteket, ezekhez tördelhető, forrasztható tüskesorral tudsz csatlakozni. Nagyszintű (fejhallgató) kimenetet és vonali bemenetet nem biztos, hogy alaplapi tüskesorra kivezettek, azokat az eredeti hátlapi csatlakozókról tudod elvinni az előlapra, egy-egy sztereó jack-dugó, meg némi 2ér+árnyékolt kábellel (akár házon belül).
Új hozzászólás Aktív témák
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Formula-1
- Politika
- Szemüveges topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- További aktív témák...