- Milyen monitort vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Azonnali processzoros kérdések órája
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Gaming notebook topik
- 5.1, 7.1 és gamer fejhallgatók
- Vezetékes FÜLhallgatók
Hirdetés
-
Free Play Days 2024 - 18. hét: Headbangers: Rythm Royale
gp Extraként a Star Wars Jedi: Survort is kipróbálhatjuk 5 óra erejéig.
-
Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
ma Részletes anyag került fel az internetre a Sony idei középkategóriás telefonjáról, három helyett két hátlapi kamera várható.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz andrade #12524 üzenetére
Elméletben ez mind nagyon szép, csak két apróságot nem vettél figyelembe:
1.) Ha a hasznos ellenállás-tartomány a végérték töredéke (mondjuk 10Ω-os nagyságrendben), akkor csak a pályának egy nagyon kicsi része lesz használatban. Ezzel azt érjük el, hogy a potmétert lehetetlen normálisan beállítani, mivel épp csak hozzáérünk és hatását tekintve a két végértéken találjuk magunkat: teljes fényerő vagy közel nulla fény. Itt ugye több okból sem használhatunk többfordulatú potmétert (nem lehet trimmer a teljesítményigénye miatt, ebből kovetkezően marha drága is volna, ha egyáltalán létezne megfelelő).
2.) Ez az előzőből következik, és PHM kolléga is utalt rá: ez a teljesítményigény. Egy potméterre megszabott maximális disszipálható teljesítmény a teljes ellenálláspályára vonatkozik. Ha ennek csak egy töredéke disszipál hőt, akkor a maximális terhelhetőség közelítőleg arányosan csökken. Vagyis hiába van egy 1kΩ / max. 2W-os terhelhetőségű potméterünk, annak egy 50Ω-os szakaszán már csak tizedwatt nagyságrendű teljesítmény disszipálható.
Ezzel a gyakorlatban bukott a mutatvány.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gyenesmartin #12527 üzenetére
Forgó? Hát nem is tolópotméterre gondoltam . (Vagy te pontosan milyenre is?)
Forgókapcsoló? Elméletben az is lehetséges, csak épp drága, nagy, valamint egy csomó teljesítmény-ellenállás is kellene mellé, a végén úgy nézne ki, mint egy régebbi oszcilloszkóp bemeneti érzékenységválasztó fokozata, szóval nem túl gyakorlatias.
Nagy teljesítménynél ezt képtelenség normálisan más módszerrel összehozni, mint valamilyen változtatható kimenetű tápegységgel, vagy kellően gyors (minimum párszáz Hz-en műkodő) PWM-es vezérléssel. Utóbbi nagyon jó hatásfokú lehet, nem disszipál feleslegesen hőt, vagy csak nagyon minimálisat. Az elv ugyanaz, mint a PWM-es ventilátorvezérlők esetén.
Mod: természetesen ha nem kell folyamatos vezérlés, egyszerűen csak túl fényes, akkor egy megfelelően méretezett teljesítmény-ellenállás is elegendő lehet, csak az nem túl jó összhatásfokot eredményez (mivel az ellenállás esetleg baromira fűteni fog), és extrém hosszú szalagnál lehet, hogy olyan nagy teljesítményigénye lesz, hogy kénytelen ellenálláshuzalból maga a felhasználó elkészíteni. (Meg akkor már felmerül a kérdés, hogy miért kellett olyan nagy fajlagos teljesítményű vagy hosszúságú szalagot beszerezni.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz gyenesmartin #12529 üzenetére
Ja, nem azok kerülnek egy vagyonba ? Mondjuk a terhelhetőségük legjobb tudomásom szerint azoknak sem óriási, nem arról híresek (meg nem ilyen célra lettek kitalálva).
Ennél egyszerűbb elvű PWM-es vezérlő szinte nincs is: [link]. Ha a fetet jól választjuk meg, akár 10A-es nagyságrendű áramot is áthajthatunk rajta, és alig fog melegedni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz LGLuke #12657 üzenetére
A visszajelzett fordulatszám kétszerezhető pl. frekvenciát duplázó áramkörrel, olyanokra itt találsz rengeteg példát: [link] (CMOS logikai áramkör javasolt). Viszont ennél talán egyszerűbb megoldás a fordulatszámmérés 'átverése' egy egyszerű multivibrátoros kapcsolással. Utóbbinál természetesen hátrány, hogy független a ventilátor valós fordulatától, így a venti hibája esetén nem fog történni semmi.
-
And
veterán
válasz Wind-Storm #12739 üzenetére
Lakatfogó: [link].
Lompos48: "Csak váltóáram mérésére használható."
Ez konkrétan DC-t mér, akkumulátorkörben van. A HE-topikban nemr;g te magad fejtetted ki a Hall-szenzoros elvet .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz juhi1414 #13035 üzenetére
Ez így problémás. Ha te sem tudod meghatározni, hogy mikor van 'vége' az impulzusoknak, akkor az áramkör honnan tudja? Sajnos kell valamekkora ráhagyás, különben minden egyes impulzus újabb csomag kezdeteként értelmezhető.
Ha leírnád, hogy pontosan mire kell, akkor azért jobban lehetne rajta ötletelni. (Amúgy ez a téma a HE-topikba jobban illik.) -
And
veterán
válasz juhi1414 #13037 üzenetére
A rajz alapján a kapujelek létrehozásához a Lompos48 által javasolt megoldás megfelelő, amennyiben a ráhagyás minden esetben egyforma lehet (valamint hosszabb, mint két bemeneti impulzus időkülönbsége). Különben ezt te magad is belerajzoltad, hiszen a kapujelek lefutó éle mindig adott idővel követezik az utolsó impulzus után. Azaz tudható (?), hogy ennél a következő bemeneti impulzus (vagyis a következő impulzuscsomag kezdete) mindig később jön? Ha ez nem biztos, de a bemeneti impulzusok száma mindig azonos, akkor azok számlálása is beépíthető a kiértékelésbe.
Mod. #13040: aha, szóval ez nem jött be, az impulzusok száma nem állandó.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz juhi1414 #13040 üzenetére
(Márpedig valamilyen határértékeket muszáj bevezetni az impulzuscsomagok közötti szünet értelmezésére, amely tartalmazhatja akár az aktuális / utolsó csomag jellemző tulajdonságait - két utolsó különálló impulzus időbeli távolsága, hossza -, mert ha ezt nem tesszük meg, nincs az a kiértékelési módszer, amellyel az egyes csomagokat külön tudjuk választani. Ha pedig már kiértékelés, akkor célszerű huzalozott logika helyett egyszerű mikrokontrollerben gondolkodni.)
-
And
veterán
válasz GNKING #13219 üzenetére
Egy kapcsolóüzemű megoldás: LT1374. Max. 4,5A-es step-down DC-konverter. Az adott alkalmazáshoz 15..25V-os bemeneti feszültséget igényel, és egy lineár stabilizátorral szemben nem egyszerűen 'elfűti' a többletet. Fél amperes áram felett a hatásfoka tipikusan 87-90%, és viszonylag kicsi (természetesen nagyáramú) induktivitást igényel, esetedben 10µH körül. A konvertert a ChipCad forgalmazza, induktivitás is beszerezhető hozzá (pl. DO5022P-103).
A Deprez-műszert én sem erőltetném hozzá, mert egyrészt minek, másrészt ha mégis egyszerű, pici és relatív olcsó megoldás kell erre, akkor inkább egy digitális panelműszer, pl.: [link]. -
And
veterán
válasz andrade #13230 üzenetére
Ne vicceljünk már! Minden változtatható méréshatárú DVM-ben egyetlen méréshatárral (3,5 digites kijelzés esetén 200mV) rendelkező alapműszer van, mivel az ellenállásokból felépített feszültségosztót már jó ideje kitalálták. A tizedespontot is oda tehetjük, ahova akarjuk, konkrétan ennél a panelműszernél is.
-
And
veterán
válasz atesss #13236 üzenetére
Az LT1619-es megfelelő lehet. A Chipcad árlistáján ugyan nem látni, de érdemes rákérdezni, az SOS Electronic-nál viszont azt írják, hogy rendelésre hoznak. A Farnell is forgalmazza, a szállítási feltételeiket nem ismerem. (Persze rendelésre mindegyik tud hozni, a minimális darabszám kérdéses.)
Az adatlap 15. oldalán van egy konkrét 5V -> 12V / 5A-es megvalósítás. Mosfet-nek megfelel pl. az IRL2203N (logic level, Qg_max: 60nC), a Schottky a specifikált (vagy más, minimum 15A-es típus, pl. az MBR-sorozatból). Az induktivitás nehezebb ügy, az adott rajzon megadott típus mondjuk megfelelő lenne a maga brutál kivitelével, de ilyet - vagy hasonló kész nagyáramú típust - nem tudom, hol lehet beszerezni (és esetleg az induktivitás értékét is növelni kell valamelyest). De te magad is tekercselhetsz egyet egy megfelelő magra, kellő átmérőjű vezetékből. Példa: a Lomexben kapható 5961001101-es típusú (cikkszám: 50-01-04, AL=75nH) toroidra 5 menettel kapsz 1,8µH induktivitást, és ekkora áramnál még ez a mag sem fog telítődni.
Mod: problémás lehet a tervezett legkisebb bemeneti feszültség. Ugyan maga a konverter tok alacsonyabb feszültségről is működőképes, de a mosfetet mégis csak ki kell nyitni (bár az ajánlott típus nagyon alacsony nyitófesznél képes nagy áramot vezetni), ennyire alacsony táp már a hatásfok romlásával járhat, ha a kapcsolás működőképes marad.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz atesss #13238 üzenetére
"Milyen vezeték kellene erre ?"
Minél nagyobb keresztmetszetű (amit még könnyen rá tudsz tekerni), annál jobb. Valamilyen zománc- vagy lakkszigetelésű tekercselőhuzal az igazi.
"Az eltérés mit okozhat ?"
A tűrés elég nagy, ráadásul az induktivitás értéke egy csomó tényező függvénye, és némely paraméterek lefixálását igényli. Ilyenek pl. a minimális terhelőáram, vagy - amit az adatlapon is említenek - a tekercsen folyó áram maximális hullámossága (ripple current), az átlagáram százalékában. Itt találsz egy DC-konverterekhez való induktivitás kalkulátort: [link], a használatával sok érdekesség kiderül. Az LT1619-es fix 300 kHz-es frekvencián dolgozik, a maximális megengedhető áram-hullámosság a tekercsen 30%. Érdekes módon a példakapcsolás adatait behelyettesítve a kalkulátorba, a rajzon megadottnál nagyobb induktivitást eredményez.
"Kb. mekkora áramig lehet jó ?"
Ez a gerjesztéstől függ, azt pedig a menetszám és az átfolyó áram szorzata határozza meg. A menetszám viszont ugye nagyban függ a kívánt induktivitásértéktől, hiszen utóbbi a menetszám négyzetével arányos. A javasolt toroid magnak viszonylag normális adatlapja van, a tekercseléstől meg nem kell annyira félni, mindössze pár dolognak illik utánaszámolni (maximális indukció). A ferrit anyagú magok nagyságrendileg 0,3T (3000 gauss) körül telítődnek, erre oda kell figyelni, de a kiszámításához minden adat rendelkezésre áll az adatlapon (vasmag hatásos hossza, relatív permeabilitás), a szükséges menetszámot pedig egy adott induktivitásértékhez az AL-értékből (szintén adott) lehet megkapni. A tekercsen folyó maximális áramot az előbb belinkelt kalkulátor is megmutatja.
"Használható lehet ez az IC + MosFET + Schottky + Induktivitás más ki vagy bemeneti fesz tartományhoz is ?"
Természetesen. Az IC maga csak vezérlő, a FET egy bazi nagy áramú és jó paraméterekkel rendelkező típus, a diódával sem lehetnek gondjaink, bár a Schottky-ból felesleges duált venni, mikor szimpla is van. Egyedül az induktivitás értéke változhat a kívánalmaknak megfelelően. Sajnos pont ennek a konverternek az adatlapja nem ad túlzottan sok támpontot a konkrét értékválasztáshoz, de ez legyen a legnagyobb baj, meg azért több példakapcsolás is akad.
Igen, a mosfet adatlapját én is néztem, elég alacsony a szükséges Ugs. Az nagyobb probléma szokott lenni, hogy az alacsony nyitófeszültség a megadottnál lényegesen nagyobb csatorna-ellenállással párosul, bár ez itt alapban nagyon alacsony, és a kívánt áramtartomány sem extrém érték a fet képességeihez képest.
#13239: Mondom, az induktivitás értéke a kisebb gond, a nagyobb az, hogy a pontos típus ismerete nélkül sosem leszel tisztában az adott induktivitás / mag képességeivel (DC-ellenállás, telítődési áram), miközben 'fillérekért' vehetsz megfelelő adatlappal rendelkező magot, ami jó nagy tartalékkal rendelkezik (mondjuk méretre sem kicsi ), és azzal kedvedre kísérletezhetsz. -
And
veterán
válasz FireKeeper #13242 üzenetére
Részletes specifikáció a PWM-es ventikhez: [link], a lényeg a 10. oldalon. Természetesen 555-ös időzítővel is lehet PWM-vezérlőt készíteni, pl.: [link], a teljesítményfokozat (Q1 és környéke) nélkül, mivel a kapcsolótranzisztort a 4-pines ventilátor eleve tartalmazza.
Mod.: kifejezetten PWM-es ventilátorhoz való vezérlő: [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Egy három állású, minimum két áramkörös kapcsolóra van szükséged. Ilyen például a Lomex-ben kapható 45-02-89 rendelési számú, tárcsás kivitelben: ez 3 állású, de négy áramkörös (vagyis négy jelet tud háromfelé kapcsolni). Sajnos billenő kivitelben nincs három állású, illetve csak olyan, amelyiknek a középső állása nem vezet sehová (on-off-on). Úgyhogy a három állású tárcsás lehet a megoldás, két 'felesleges' áramkörrel, mivel neked csak két jelet (L és R) kell kapcsolnod.
-
And
veterán
válasz Kakashi356 #13286 üzenetére
1.) Eleve rendelkezésre álló alacsonyabb (pl. 5V-os) tápfeszről járatod.
2.) Soros feszültségstabilizátorról (pl. 6, 8, 9, 10V-os), ez mindenféle ventihez megfelel, amíg a stabilizátor maximális áramát nem léped át.
3.) Soros - nagyobb teljesítményű - ellenállás vagy potméter, az előzőhöz képest annyi hátránnyal, hogy ez a módszer csak egy bizonyos áramfelvételű / teljesítményű ventilátorhoz jó, más fajtához más érték kell. -
And
veterán
válasz szab.tam #13447 üzenetére
Az, hogy maga a sugár mennyire látszódik, a következőktől függ:
1.) hullámhossz (avagy szín, van erről elképzelés?), 2.) levegő 'szennyezettsége', pára- és portartalma, 3.) sugár átmérője, 4.) lézer teljesítménye, 5.) egyéb, meg ami még nem jut eszembe.
A hullámhossz csökkenésével a szóródás (Tyndall-effektus) mértéke nő, a kék szín ezért előnyös. Ugyanakkor az emberi szem a zöldre a legérzékenyebb, azonos teljesítmények esetén ezt a színt látjuk legfényesebbnek. Ha nincs 'aktív füstölés', a szóródást okozó lebegő részecskék mennyiségén nem tudsz változtatni. A sugár átmérője optika kérdése, a teljesítmény pedig a nyers lézerdiódáé (mert gondolom, félvezető lézerről lenne szó).
A kihívás az, hogy a fénycsík láthatóvá tétele vagy valóban 'ködösítést' igényel ([link]), vagy pedig elég nagy optikai teljesítményt (minimum 100mW-os nagyságrend), ami pedig meglehetősen veszélyes a szemre. Blu-ray lejátszóból, egyéb helyekről (eBay) hozzá lehet jutni megfelelő teljesítményű diódákhoz, azokkal lehet ilyeneket játszani: [link], [link], [link]. Végső soron: megoldható, annyira nem is vészesen drága vagy nagy fogyasztású, viszont kurvára veszélyes móka. Van 1-2 darab 100mW-os lézerem (vörös és zöld), relatív tiszta levegőben nem húz túl látványos fénycsíkot egyik sem, viszont percek alatt káprázik az ember szeme a visszaverődött fénytől. A szembe jutó közvetlen (akár fényes felületről visszaverődő) lézersugár viszont már ekkora teljesítménynél is pillanatok alatt végleges látáskárosodást okozhat. Egy pár mW-os pointernél ez nem gond, de ilyen teljesítményeknél már nagyon is az. -
And
veterán
válasz szab.tam #13449 üzenetére
"így a nyaláb vastagítására, látható hullámhosszra kell rámenni."
A látható hullámhossz gondolom egyértelmű, de az a mélyvöröstől az élénkpiroson, narancson, sárgán, zöldön és kéken keresztül egész az ibolyáig tart, és nem mindegyikhez tartozik olyan lézer, amely alap hullámhosszon tudná ezt (pl. zöld színű félvezető lézer sincs, ezeket infra hullámhosszú alaplézer táplálja, amelyből egyéb kristályos anyagok hoznak létre zöld fényt). A nyaláb átmérőjét viszont szerintem félreértetted: azt nem növelni, hanem csökkenteni kell, hogy a teljesítménysűrűség a kisebb sugárátmérőben megnövekedjen, és így jobban látható legyen. A szokásos pointerek optikái ilyennel nem tökölnek sokat, egyetlen kollimátorlencséből állnak, amelynek a fókusztávolságától és a nyers lézerdióda meglehetősen nagy értékű divergenciájától (a sugár diódából kilépő szögétől) függ a modulból kilépő végső sugárnyaláb átmérője. A nyaláb átmérőjének csökkentéséhez több lencsetag kell, az olcsó cuccokból ezt kispórolják, vagy eleve nem is cél a vékony sugárnyaláb.
Az ár kérdéshez: komplett, nagyobb teljesítményű (1-200mW körüli zöld, vörös és kék) lézermodulok külföldi aukciós oldalakon tizenegynéhány ezer forint körül mozognak, de ezek némelyike sok kívánnivalót hagy maga után: elégtelen hűtés (rövid idejű működés károsodás nélkül), igénytelen kivitel és optika, hűtés hiányában viszonylag rövid élettartam. Nyers, bontott diódák (akár sokszáz mW-os teljesítménnyel) ennél jóval olcsóbban beszerezhetőek, de azokat körül kell építeni meghajtó áramkörrel, optikával és hűtéssel. Ezek költsége pedig a beszerzési helytől és minőségtől függően nagyságrendi különbségeket is mutathat. HA érdekel a téma, keress az eBay-en a laser diode kifejezésre (akár a színt is beteheted a kereső kifejezésbe), és csodákat fogsz látni . Példa: [link]. -
And
veterán
válasz atti_2010 #13531 üzenetére
"Ennek az áramszolgáltatók nagyon örülnének de jelenleg 1000W elfogyasztott arámért 3000W kell termelni"
Ez természetesen nem igaz. A korábban említetteken túl, szerintem az erőművek hőveszteségére gondolhattál (?), mert arra nagyjából kijön: az atomerőmű például 34% körüli villamos / hőteljesítmény hatásfokkal dolgozik, vagyis hő formájában 3x annyi teljesítmény keletkezik a hasadásból, mint amennyiből villamosenergia lesz. A hálózati veszteség bőven 10% alatt marad, mint a statisztikákból is kivehető: [link] -
And
veterán
válasz harcikoca #13969 üzenetére
Teljesítménye (terhelhetősége) legalább akkora lett az új eredő ellenállásnak, mint az eredetié volt? A hangváltó többi alkatrésze: nagy elkók és induktivitások rendben vannak (rövidzár, szakadás)? Nem terhelted túl a hangfalat? Vagy ahogy a HE-topikban kérdeztek rá: nyák, az egyes különálló hangszórók rendben vannak?
Mod: Egyszerre két (főleg kiemelt) topikban ne tedd fel ugyanazt a kérdést légyszíves!
#13970: Nem hinném, hogy ez a <10% eltérés az ellenállásnál annyira befolyásolná a hangképet (főleg, hogy fokozatosan romlott is a csere után), a kapacitások és az induktivitások szórása ennél valószínűleg sokkal nagyobb. Ott valami más gond lesz.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz freaghill #13974 üzenetére
Meglehetősen igénytelen, azon kívül a ledekre veszélyes is lehet ez a kapcsolás. A problémái a következők:
1.) Egyetlen tranzisztor bázisára van bízva a vezérlés. Ez pedig ebben a formában meglehetősen rossz megoldás, mivel egyrészt egy Si-anyagú tranzisztor nyitófeszültsége 650..700mV körül van (a vonalszintű jel messze ez alatti amplitúdójú), másrészt ha a szint elegendő is lenne a vezérléshez, akkor meg a tranzisztor bázis-emitter diódája az említett nyitófeszültség felett szépen levágná a jel pozitív csúcsait, iszonyatos torzítást eredményezve, ha ugyanezt a jelforrást vinnénk az erősítőre is. Lényegében hiányzik egy puffer fokozat a vezérlésből.
2.) A ledekkel nincs sorba kötött ellenállás (áramkorlát), így a ledek árama erősen függ a tápfeszültségtől, és nagyon könnyen megszaladhat a körben az áram. Kék vagy fehér ledekkel sem biztonságos (pedig azok nyitófeszültsége a legmagasabb), más színűekkel négy darabot használva egyenesen öngyilkosság.
Összefoglalva: ez egy nagy rakás kaki, inkább hanyagoljuk a megépítését.
#13972: Leddel valóban sokkal egyszerűbb a kivitelezés, pl.: [link]. Bármely közismert elektronikai alkatrészboltban (Lomex, Elektrokontha, Mikrovill, SOS Electronic, stb., némelyik postázást is vállal) beszerezhetőek a hozzávalók. -
And
veterán
válasz andrade #14012 üzenetére
3-3 láb közösített mindkét oldalon, vagy 3 led van a tokban: [link]. Halogén kiváltására jó, de a trafó cseréjét igényli DC 12V-os stabil tápra. Hallottam már olyat is, amelyik AC-ról is működik, de azoknak valószínűleg rosszabb a hatásfokuk (plusz graetz-híd, áramkorlát).
-
And
veterán
válasz dabadab #14423 üzenetére
1.) Kell még pár külső elem, de minimális: tápot hidegítő kondenzátor (ajánlás szerint 100nF), és a maximális csatornánkénti ledáramot meghatározó külső ellenállást az IREF-láb és a GND közé (lásd adatlap 21. oldal, 22. ábra). Az R(IREF) értékét a 14. oldalon említett összefüggés adja meg.
2.) A TLC5940 vezérlőjeleinek bemeneti árama igen alacsony, a GSCLK-lábon is mindössze ± 1µA (4. oldal, input current). Az oszcillátor ennek a sokszorosát - mA-es nagyságrendben - tudja biztosítani, ezzel nem lehet gond. Az oszcillátor maximális terhelő kapacitása viszont csak 15pF lehet, amivel hamarabb túl lehet terhelni. A ledmeghajtó bemeneti kapacitásáról nincs adat, és ez ebben a nagyságrendben már a kivitelezéstől is függ a szórt kapacitások és a hosszabb lehetséges jelút miatt. Normális kivitelnél (nem túl nagy nyák) pár driver meghajtása közös órajellel valószínűleg nem lesz problémás. -
And
veterán
válasz dabadab #14427 üzenetére
Ja, a 'hidegítő' kapacitás feladata annyi, hogy a tápról leszedje, kisöntölje a nem odavaló, (pl. a kapcsolóüzemű működés miatt) rászuperponálódott nagyobb frekvenciás összetevőket.
Mod: ezeket a zavart okozó vagy épp a zavarra érzékeny áramkör tápágához legközelebb szokás elhelyezni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Tenken #14552 üzenetére
Tehát aljzat helyett dugót szeretnél a kábel másik (alaplaptól távoli) végére? Ilyet remélhetőleg nem fogsz találni, mert ha lenne, valaki még használná is, és az nagyon nem lenne szerencsés. Ezzel ugyanis szembe lehetne kötni két USB host-ot, annak pedig egyfelől nincs sok értelme, másfelől kifejezetten káros is lehet, hiszen mindkettő biztosít tápfeszültséget, azok olyankor szépen összetalálkoznának . Ugyanezen okból nincs USB A-A (mindkét végén dugasz) kábel sem. Pontosabban: ilyen sajnos létezik, csak épp totál értelmetlen, a gépre veszélyes a használata, és kifejezetten nem szabványos.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Tenken #14561 üzenetére
"azok a lapos szürke tetejű tekercsek a cpu és a vga mellett micsodák."
Ahogy írod: tekercsek, avagy SMD induktivitások, valószínűleg nagyobb áramú kivitelben.
"Valamint ezen a képen látható a hozzá tartozó hűtő, ahol az érintkezési pontok felett egy szürke csík található."
Rugalmas anyag, fel tud rajta feküdni a panel, viszonylag jó hővezető, de amennyire tudom, elektromosan szigetel. -
And
veterán
válasz Pista0001 #14590 üzenetére
Magához a fogyasztás vagy teljesítmény pillanatnyi méréséhez szerintem nem is kell az elem. Mindössze a valósidejű óra, és egyéb beállított paraméterek tárolásához (pl. díjzóna átváltási ideje, Ft/kWh, összesített energiaszámláló, stb.) van rá szükség addig, amíg az eszköz nincs hálózatra csatlakoztatva. Az enyém leírása amúgy említi, hogy az aljzatból kihúzva jóval hamarabb lemerül benne az elem, mintha kapna hálózati táplálást.
Mod.: Ja, a lényeg, ami kimaradt: ezekben az olcsó 2-3 ezer forintos fogyasztásmérőkben nincs hálózati trafó, tehát a belső áramkörök a hálózattól nincsenek galvanikusan elválasztva. Vagyis valójában a földhöz képest hálózati potenciál mérhető az elem környékén is, ezért nagyon szerencsétlen (kifejezetten életveszélyes) dolog volna ezt kívülről megtáplálni. Nem véletlen, hogy ezeken a típusokon az elemfedél úgy van kiképezve, hogy lehetőleg hálózatra csatlakoztatott állapotban ne lehessen kinyitni, alul helyezkedik el, illetve még egy csavarral is biztosítják, Meg rá is írják, hogy használat közben nem szabad az elem fedelét nyitni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Pista0001 #14592 üzenetére
Tudomásom szerint a belső kapcsolása ezeknek a fogyasztásmérőknek mindössze annyi, hogy a két fő pólus közül az egyik közvetlenül a mérést biztosító aljzatba van kötve (természetesen a külső védővezető szintén), a másik pedig majdnem ugyanígy, egy nagyon kis értékű söntellenálláson keresztül, amelyen a készülék az árammérést végzi. Vagyis az, hogy a fogyasztásmérőre csatlakoztatott mérendő készülék működik-e, lényegében nem befolyásolja a mérőben lévő elem, vagy akár a belső áramkörök működőképessége: amíg ez a sönt vagy a másik pólus fix átvezetése nem szakad meg, a csatlakoztatott (mérendő) gépnek mennie kell.
"Ha 2000 W-os a hajszárítóm akkor pontosan is mér "
Erről könnyű megbizonyosodni, ugyanis rá szokták írni a készülék házára a maximális teljesítményfelvételt. -
And
veterán
válasz Spancer RE #14611 üzenetére
A legalapvetőbb probléma, hogy te nem low-drop kivitelű stabilizátort használtál fel a kapcsoláshoz, a 7805 ugyanis nem olyan! Ha valóban 5,5V-ot kap a bemenetére, abból egy hagyományos 7805-ös stab IC nem fog tudni előállítani fix 5V-ot, mert neki ehhez a bemenetére minimum 2..2,5V-tal nagyobb feszültséget (tehát 7..7,5V-ot) kell kapcsolnod. Ha az a valós helyzet, amit a linkelt leírásban említenek, és 5,5V a bemenet, akkor oda nem viccből írtak low-drop stabilizátort.
"megvan a stabil 5V és gondolom az 500mA is, bár azt nem mértük ki."
Ja, amíg nem terheled, addig esetleg, de amint a fogyasztó elkezd áramot felvenni a 7805-ről, az szépen leejti a kimenőfeszültségét, mivel a minimális dropout-szintje jóval nagyobb, mint az esetedben rendelkezésre álló 0,5V-os tartalék. Nézd csak meg az általad csatolt adatlap 15. oldalán a 4-es számú ábrát: már szobahőmérsékletű chip esetén és mindössze 20mA-es terhelésnél is minimum 1,5V-os a szükséges dropout, azaz már ilyen kicsi áramnál is 6,5V-ot kell a stab bemenetére kötni, hogy a kimenetén 5V maradjon. Ha ez a feltétel nem teljesül, nem lesz meg az 5V-od. Lehetséges low-drop alternatíva például az LM2940-es stabilizátor fix 5V-os verziója (LM2940CT-5.0, a bekötése megegyezik a 7805-ös típuséval), az valóban megelégszik 0,5V-os dropout-feszültséggel a lehetséges legnagyobb árama, 1A esetén. -
And
veterán
válasz Zolexx #14628 üzenetére
Kezdjük azzal, hogy az akkuk nem 450 és 850mA-esek, hanem mAh-sak! Az akkuk alapjellemzője ugyanis a kapacitás, nem az áram. Az más kérdés, hogy mennyivel terhelhetőek, és hogy esetleg 20*C-nek írjuk a maximális áramot (pedig a két mértékegység mást takar, ez csak egyszerű megszokás még akkor is, ha a C-ből /matematikailag hibásan/ egy dimenzió nélküli szorzóval számítunk áramot).
Amúgy milyen (kémiájú) akksik ezek? A feszültségükből következtetve két soros Li-ion vagy még inkább Li-polimer lehet, ha már ekkora áramokat adnak le, vagy mégis valami más, például nikkel-kadmium (NiCd)? Utóbbi esetben a névleges feszültség nem stimmel. Akármilyenek is azok az akkuk, feltöltve nem 7,4, hanem 8,4V-osak (Li-xx) vagy 8,5..9V-osak (Ni-xx), tehát nagyobb áramot is képesek a motoron áthajtani. A motor ekvivalens ellenállása a normál üzemi pontban:
R= 7,4V / 6A= 1,233Ω. Ehhez az értékhez képest az akkupakkok belső ellenállása elhanyagolható, majd' két nagyságrenddel kisebb. A belső ellenállásokon eső feszültség minimális, 0,16 illetve 0,12V lehet, utóbbi esetben a nagyobb kapacitású akku 9A-es lehetséges áramával számolva. Tehát ha valóban ennyi a belső ellenállás, az nem lehet a második akku nagyobb áramának oka, mert a két akku - természetesen azonos üresjárási feszültségnél - terhelt árama közötti különbség ebből sehogyan nem következik.
Tehát első körben felejtsük el végre, hogy az akkuk "mA-esek", mert ez nem igaz. Fontos lenne tudni, hogy a motor egy kis belső ellenállású feszültségforrásról (például labortápegységről) mekkora áramot vesz fel különböző üzemi feszültségeken, például a névleges 7,4V-on vagy épp 8,4V-on vagy 9V-on. Lehet, hogy az üzemi feszültségén is nagyobb az árama, mint a névleges 6A, és az is elképzelhető, hogy a kisebb kapacitású, 450mAh-s akku belső ellenállása is nagyobb, mint amit megadtak rá.
Ezek az belső ellenállásértékek mellesleg nagyon alacsonynak tűnnek akármilyen kémiájú akkukhoz, amelyeknek ennyire (viszonylag) kicsi a kapacitásuk, <1Ah. -
And
veterán
válasz Zolexx #14630 üzenetére
Ha jobban megnézed, akkor is ugyanazt a hibát (motor túlterhelés) kapod, ha a 450mAh-s akkunál a 'charge state' paramétert normal-ról full-ra állítod, mivel ekkor a kapocsfeszültség még tovább növekedik. Utánanéztem annak a motornak, hát elég brutális darab, annyi szent. Terhelés nélkül alig vesz fel teljesítményt, elvileg 200mA-t fogyaszt így 10V-on. De ha mechanikailag terhelni kezdjük, az áramfelvétele másfél nagyságrenddel növekszik. A maximális terhelése adott, de a problémát a kalkulátor alapján mégis csak az akkupakk belső ellenállása okozza: nagyon kevés csökkenés már durva áramnövekedést okoz szerinte. Ami elméletben nagyon szép, de azért ilyen kis értékű, 10..20 milliohm-os nagyságrend a valóságban azért nem ennyire egzakt dolog, teszem azt a vezetékek ellenállása is hasonló nagyságrendű lehet. Egy négyzetmilliméter keresztmetszetű tiszta rézvezető kb. 6 cm hosszban jelent 1mΩ ellenállást, a kéteres, fogyasztót tápláló vezeték oda-vissza már fele ilyen hosszban is ugyanekkora ellenállást ad. A hossz növekedésével és a keresztmetszet csökkenésével ugye ez arányosan növekedik. Szóval ezeket a század ohm-okat azért ne vegyed annyira fixnek . A kalkulátornál némi utánaszámolással sok mindenre rá lehet jönni, hogy mi hogyan jön ki (pl. mekkora nyugalmi akkufesznél számít a töltöttség alacsonynak, normálisnak vagy épp teletöltöttnek), de vannak bizonyos dolgok, amelyek nem egyértelműek, például az akku és a motor(ok) feszültsége még akkor sem egyezik, ha kézzel 0Ω-os belső ellenállást állítok be, és az összes motor áramát az akku belső ellenállásán számítva sem nagyon jön ki nekem a helyes terhelt akkufeszültség.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Zolexx #14635 üzenetére
Nem is a pontatlanságra gondoltam, hanem arra, hogy hiába számol milliohm-okkal, a gyakorlatban ennek nincs sok értelme. A vezetékezés ellenállása is minimum sok mΩ, valamint az akkuk belső ellenállása sem ennyire stabil érték, függ a konkrét típustól, megélt töltési-kisütési ciklusok számától, hőmérséklettől, töltöttségtől, stb. Tehát hiába ad akár pontos elméleti értékeket a program, ha ezeket a megkerülhetetlen tényezőket (amelyek ekkora áramok esetén már nagyban befolyásolhatják a végeredményt) nem veszi figyelembe.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz razorbenke92 #15218 üzenetére
(Arra nem gondoltál, hogy a led szalag önmagában tartalmazhat áramkorlátozást beépített ellenállások formájában, vagy a tápegysége is lehet áramgenerátoros módú, míg ha az emberfia pusztán natúr ledeket vesz, akkor azok áramát esetleg korlátozni kell? Ledeket nem hajtunk feszültséggenerátorról, ezzel nem kellene vitatkozni. Igen, lehet szerencséd, ha kevésbé meredek karakterisztikájú led sort épp akkora feszültséggel táplálsz, ami még messze az áramlimit alatti áramot eredményez, de ez nem túl jó megoldás, tényleg szerencsefüggő, és egyéb problémák is lehetnek vele, például a hőmérsékletfüggés.)
-
And
veterán
válasz Pete55555 #15241 üzenetére
Szerintem ne a gombhoz keress kabátot! Adatlap alapján az egy 2,2W-os ventilátor, a képen látható potméter pedig teljesen alkalmatlan arra, hogy önmagában, a ventivel sorosan kötve használd: az értéke (ha jól látom) 100kΩ, ráadásul logaritmikus jelleggörbéjű és 0,2W terhelhetőségű. Erre a feladatra pedig legalább három nagyságrenddel kisebb végértékű (47..100Ω körüli), lineáris és úgy 1W körüli terhelhetőségű példány kellene. Szóval a meglévő potenciométer lényegében semmilyen szempont alapján nem jó neked, inkább monó hangerő szabályozónak való. A méretezés részleteihez lásd ezt az írást: [link].
-
And
veterán
válasz Pete55555 #15248 üzenetére
Típusra én sem kerestem, de rá van írva: M10B, azaz 0,1MΩ (=100kΩ), a "B" pedig a jelleggörbére utal. Az a "P7610" pedig valószínűleg nem jelöli az ellenállás végértéket, csak a típus-sorozatot (pl. mechanikai méret, terhelhetőség, de a sorozaton belül típus többféle ellenállás lehetséges, amit külön jelölnek).
-
And
veterán
válasz razorbenke92 #15464 üzenetére
-
And
veterán
válasz moha21 #15468 üzenetére
Ami kattan, az valóban egy relé, melynek elsődleges feladata szokás szerint a bekapcsolási tranziensek eltüntetése. Bekapcsoláskor adott ideig mindenképp leválasztva tartja a hangszórókat a végfokról, de akkor is, ha túlterheled vagy épp túlságosan nagy DC-szint jelenik meg a kimeneten. Ha a relémeghajtó áramkör rendben van, akkor eléggé esélyes a végfokozat halála. Amit meg tudsz mérni, az a relékontaktus(ok) végfokozat felőli pontja, ha ott valami irgalmatlan nagy DC-szintet találsz, kezdhetsz gyanakodni.
-
And
veterán
válasz moha21 #15470 üzenetére
"Ez hogyan tudnám kideríteni?"
(Igen kicsi a valószínűsége, hogy az legyen rossz, különösen egy ilyen esemény után. Mint említettem, a kimeneti, relé előtti DC-szint - és ahogy a másik topikban említették, a tápfeszültségek - ellenőrzése sokkal célravezetőbb. Amúgy valóban jó ötlet volt ezt a problémát két topikban is felvetni .) -
And
veterán
válasz kmisi99 #15880 üzenetére
A DC 'brushless' ventilátorok fordulatszáma közel lineárisan változik a feszültséggel: [link]. A probléma az, hogy az elindulási feszültség és az ahhoz tartozó fordulatszám viszont igen erősen típusfüggő. Magyarán a feszültség - fordulatszám karakterisztika legalább két pontját (a közelítő egyenes egyenletét) kellene ismerni ahhoz, hogy előre megbecsülj egy adott feszültséghez tartozó fordulatszámot, te viszont csak egyetlen pontot ismersz.
-
And
veterán
válasz Kolondrum #16015 üzenetére
Ha 21W-os izzóval terheled, akkor korántsem természetellenes, hogy 12,1V-ig leesett a feszültsége (elvégre az az akku névleges feszültsége). A kapacitása pedig egy relatív kis érték lehet, ha (kis)motorba való. Talán 7..8 Ah körüli? Mod: a típus alapján 11 Ah-s. Azt figyeld meg, hogy állandó terhelésnél a feszültségesés megáll-e, illetve fél-egy perc eltelte után el kezd-e emelkedni egy nagyon picit a kapocsfeszültség, pár századvoltot, esetleg egy tizedet. Ha ez az enyhe feszültségemelkedés megfigyelhető, akkor az akku állapota nem reménytelen. Akár a közelítő kapacitását is ki tudod mérni azzal az izzóval, de egyrészt sokáig - órákig - tart, másrészt mivel az közel 2A-es terhelést jelent, a névleges kapacitást még tökéletes állapotú akku esetén sem kapod vissza, mivel az ólomakkuknál a C/20 nagyságú állandó terhelőáramra vonatkozik.
Egyébként meg szerezz egy olcsó csepptöltőt (az akku árának fele-harmada), amit állandóan az akkun lehet hagyni, mert tapasztalat, hogy ezek a motorba való savas ólomakkuk nem igazán szeretik a hosszú állást, meleget, akármit (ismerős robogójában három év alatt a második megy tönkre, miután pár hónapot töltés nélkül állt).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Kolondrum #16017 üzenetére
"Azért 2.5A-el nem akarok nekimenni."
Egy 11 Ah-s akku számára 2,5A kisebb, mint C/4 áram, vagyis azzal jó ideig bírnia kellene a kisütést, minimum két - de inkább három - órán át, ha jó állapotban van. De arra tökéletesen megfelel, hogy az említett enyhe feszültségemelkedést leteszteld, mivel az jó esetben egy percig sem tart. -
And
veterán
válasz Kolondrum #16019 üzenetére
Bocs, azt hittem, az a 2,5A kisütőáram akar lenni. Töltési indulóáramnak talán megfelel, de ez típusfüggő is (nem lehet kisebbre állítani?). Nem tudom, mivel töltöd, de ha az egy tisztességes akkutöltő, akkor túltölteni úgysem tudod vele az akku, mivel a töltési végfeszültségen, 13,5..13,8V környékén 'megfogja' az akkut, nem engedi e szint fölé a töltést, inkább csökkenti az áramot. Egyedül az induló töltőárammal lehet gond, mivel a túl nagy érték gázfejlődést okozhat, a normál töltőárama pedig C/10, vagyis 1,1A értékű lenne, és nem találtam utalást arra, hogy ennél a típusnál konkrétan legfeljebb mekkora áram engedhető meg. Ráadásul ezzel a típuskóddal több cég is gyártja.
-
And
veterán
válasz Speed® #16029 üzenetére
Magának a csatlakozónak a tüskéi 11A-es áramot viselnek el, tehát ideális esetben 187W vihető át egy ilyen meghajtó tápcsatlakozón. Ezt természetesen tovább korlátozhatja a vezetékek keresztmetszete, a táp terhelhetősége és az egy vezetéknégyesen lógó további csatlakozók száma.
-
And
veterán
válasz moha21 #16033 üzenetére
Nem is mondta senki, hogy több mint 8A-es áram mellett nem fog melegedni . Az előbbi link is 30°C-os hőmérséklet emelkedéssel számol 11A-hez. Ha csupán 2 mΩ átmeneti ellenállással számolunk minden tüskénél, és a 12V-os ágon >8A folyik, akkor a hozzá tartozó két átmenet összesen közel 0,3W-ot fog disszipálni, ami érezhető melegedést fog okozni.
#16031: A keresztmetszet is számít. Az én tápom (jó régi Chieftec 420W) 4-pólusú molex csatlakozók felé menő vezetékeinek keresztmetszete a rájuk írt adat alapján AWG 18-as (0,82 mm2), amelynek a - szabad vezetékként való - legnagyobb terhelhetősége 15..16A-es, tehát meghaladja az egy csatlakozótüskén átvihető áramot. -
And
veterán
válasz 800.henrik #16114 üzenetére
Attól biztos nem, mivel az egy darab csatolókondenzátor. Amúgy az 1W is elég hihetetlen (még EIRP-ként is, meg a belinkelt antenna 12 dBi-s nyeresége is eléggé kamugyanús), meg aztán ha 1 helyett 2W is lenne, az "csupán" 3 dB javulást eredményezne, és csak az egyik - adás - irányban érvényesülne, a kártya vétele ettől semmit nem javulna. Nincs mese, rálátás kell, meg normális antennák mindkét oldalra. Enélkül nincsenek csodák. Ilyen kilométeres linkeke manapság kültéri, antennával egybeintegrált multifunkciós wifi-eszközöket szokás telepíteni.
Mod: a gyári specifikáció szerint a teljesítménye a kliens-eszközöknél teljesen szokásosnak mondható 16..18 dBm (kb. 40..60mW), szó nincs wattokról.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen monitort vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Formula-1
- Fotók, videók mobillal
- (nem csak) AMD FX / Ryzen tulajok OFF topikja
- Letartóztatták a bitcoin-Jézust
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- További aktív témák...