- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Fujifilm X
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 3***(X) "Zen 2" (AM4)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Léghűtés topik
- Érkezik Magyarországa az LG szuper dizájnos hordozható projektora
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Így építsd a billentyűzeted!
- Házimozi belépő szinten
Hirdetés
-
Letartóztatták a bitcoin-Jézust
it Amerikai adókerülés vádjával, Spanyolországban tartóztatták le a bitcoin-Jézusként ismert Roger Vert.
-
iPaden is vége az App Store monopóliumának
ma Ősztől lehet alternatív alkalmazásboltból telepíteni az EU tagállamaiban.
-
Free Play Days 2024 - 18. hét: Headbangers: Rythm Royale
gp Extraként a Star Wars Jedi: Survort is kipróbálhatjuk 5 óra erejéig.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Igen, jól érted a probléma lényegét. Igazából a nagyon alacsony vezérlő- (Ugs-) feszültségű működéssel van a gond: pl. az IRFR5305-ös -4V-os nyítófeszültségnél még csak 1A-nél kisebb draináramot képes vezetni (kisebb nyitófeszültségről még csak adat sincs, a karakterisztika ott kezdődik), az AP3310GH pedig már -2V-os vezérlésnél 2A-t tud vezetni, -4V-nál pedig akár >18A-t (impulzusüzemben, hisz a maximális folyamatos drain-árama ennél kisebb, csak max. 10A). Kis terhelésnél egy bizonyos vezérlőfesz-szintig ennek nincs jelentősége, bár az alacsonyabb nyitófeszültség egyik mellékes következménye, hogy a 'bekapcsolt' fet csatornaellenállása nem elég alacsony, ezért azonos terhelésnél jobban disszipál, mintha megkapná a 'normális' Ugs-t. A legfontosabb paramétert, vagyis ezt a vezérlést pedig nem ismerjük, de akár ki is mérhető (impulzusos vezérlésnél pl. oszcilloszkóppal).
A vezérlőáram ettől nem lesz nagyobb, hiszen a mosfetek alapvetően feszültségvezérelt eszközök, baromi nagy gate-ellenállással. DC-n a vezérlőáram egy ilyen szigetelt vezérlőelektródájú eszköznél legfeljebb nA-es nagyságrendű. Nagyobb frekvenciás (>10..100kHz) működésnél jön a képbe az, hogy a gate-elekróda egy kapacitás fegyverzete, amelyre a ki- és bekapcsolás során adott nagyságú töltést kell felvinni ill. kisütni, ez pedig akár jelentős értékű vezérlőáram biztosítását (megfelelő áramú meghajtást) igényli. -
And
veterán
Ez igaz. De nem mindenki pesti v. bontó közelépen lakó (mondjuk a kolléga pont igen ), és azt mi garantálja, hogy épp egy olyan tulajdonságú fetet kap? Ha ugyanolyan alaplap, akkor talán, de ha nagyon nem kifutott széria.. Te egyébként tudomásom szerint javítasz is, így jó eséllyel meg tudod mondani, hogy gond-e, ha nem logic level mosfetet tesz oda, ami p-csatornásból, D-PAK tokban úgylátszik nem olyan gyakori szerzet.
#8103: Ha impulzusüzemű (PWM-) meghajtást kap az a mosfet, akkor egy szimpla multiméterrel nem mész sokra, legfeljebb ha pont úgy méred, hogy az eszköz 100%-os nyitásra van vezérelve.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Barthezz2 #8188 üzenetére
Egy ellenállás ilyen üzemben mindenképp melegszik valamennyire, de jó lenne tudni a névleges terhelhetőségét, ill. a venti üzemi teljesítményét. Minimum 0.5W-os ellenállást használj, de az sem baj, ha 1-2W-ost. A névleges terhelhetőségük közelében ugyanis az ellenállások már nagyon felforrósodhatnak (ettől természetesen még bírni fogják a strapát), úgyhogy nem árt kicsit túlméretezni azokat.
-
And
veterán
válasz Barthezz2 #8192 üzenetére
Ha már szemre (lásd az előbbi linket) is kis teljesítményűek azok az ellenállások, akkor ne használd azokat egymagában, mert túl fognak melegedni. Viszont pl. négy darab azonos értékű ellenállásból össze lehet hozni egy olyat, amelynek az eredő értéke megegyezik az eredeti értékkel, a terhelhetősége pedig 4-szerese annak: kettőt sorbakötsz, a másik kettőt szintén, majd a párokat végül párhuzamosan kötöd. De ennél sokkal egyszerűbb, ha bemész egy alkatrészboltba, és pár forintért veszel egy 180..220Ω / min. 0,6..1W-os ellenállást . Pl.: Lomex 09-00-78, 180Ω / 2W, ára pedig <10Ft.
-
And
veterán
A Duracell MN1604-es típusú alkálielem kapacitása adatlap szerint 580mAh. De ez csak alacsony (kb. 14mA-es) kisütőáramnál igaz, nagyobb terhelésnél sokkal kisebbre is adódhat. Ilyen cucchoz tényleg ne használj elemet, mert a nagy kisütőáram miatt valószínűleg sokkal hamarabb le fog merülni, mint az a névleges kapacitásából következne.
-
And
veterán
válasz Hequila #8260 üzenetére
Lehet párhuzamosítani, ha a meghajtófokozat is bírja. Az egyenlő árameloszlás miatt szokás kisértékű (áramtól függően tized ohm nagyságrendű) ellenállásokat kötni mindkét tranzisztor - vezérléstől és polaritástól függően - emitter- vagy kollektorkörébe. Mosfet-ekre némi 'hivatalos' anyag az International Rectifier műhelyéből: [link].
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz CounterBoci #8279 üzenetére
(Ez mellesleg nagyban függ a felhasznált kábel belső ereinek keresztmetszetétől és egyéb paramétereitől, az aktuális jelzési sebességtől, attól, hogy az eszköz fogyaszt-e és ha igen, mennyi áramot az USB-n biztosított 5V-os tápból /ami egy nyomtatónál nem lehet túl jellemző/, meg még ki tudja, mitől. Azért tekintsd úgy, hogy szerencséd volt. Szinte biztos, hogy nem mindenféle eszköz / minden típusú USB-kábellel működik így..)
-
And
veterán
Úgy képzelem, hogy változó frekvenciájú generátorból stabil kimeneti frekvenciájú / feszültségű forrást csak úgy tudsz előállítani, ahogy a valamirevaló UPS-ek is csinálják: kettős konverzióval. Vagyis egyenirányító (utána köztes DC-kör puffereléssel, ha szünetmentes üzem kell, akkor akkumulátorokkal), majd váltóirányó (inverter) felhasználásával. Ehhez pedig további feltétel, hogy az inverter részére már megfelelő feszültségszintű és terhelhető DC-forrás álljon rendelkezésre, hiszen egy inverter sem tud akármilyen kicsi bemeneti szinttel dolgozni.
-
And
veterán
válasz nemethati #8361 üzenetére
Nem írtad, hogy milyen ledekről van szó. Ha a szokásos 20mA-es nyitóáramot (amelyet minden szokásos, normál méretű led elvisel) vesszük alapul, fehér ledeket feltételezve, és az 5V-os ágról táplálnád azokat, akkor 75..100Ω / 0,1W-os elegendő, de minden ledhez külön! Ha 12V-ról táplálod, akkor egy sorban több led is lehet (fehér ledből, 5V-nál nem nagyon), pl. 3 sorbakötött fehér ledhez 12V-ra 120..150Ω /0,1..0,25W/ javasolt, de az érték eléggé függ a konkrét ledtípus nyitófeszültségétől.
-
And
veterán
válasz nemethati #8364 üzenetére
Igen, ebből köthetsz sorba hármat 12V-ra. Ha egy olyan ellenállást építesz be, amelynek a terhelhetősége lényegesen nagyobb, mint kellene, az ugye nem baj, csak teljesen felesleges. Bőven megfelel tized- nyolcad- vagy épp negyedwattos példány, azok ugyanis jóval kisebb méretűek, mint az a 2W-os, amit linkeltél. Gondolom, ellenállást nem csak webshopban lehet kapni egy akkora helyen, mint Szfvár .
-
And
veterán
Keresőkifejezés: "led vu-meter". Kismillió kapcsolás található a neten, akár diszkrét alkatrészekkel, akár célkontrollerekkel. Gyűjtőhely pl.: [link], példa célvezérlővel: [link], alkatrésztemetővel: [link]. Szokásos céláramkörök pl. az LM3914, -15, -16 család (mindhárom 10-ledes, a karakterisztikájukban és az átfogásukban különböznek, példakapcsolások az adatlapokon), ill. az UAA180 (másnéven A277D) de utóbbi már nem nagyon kapható.
#8381: Annyira nem jó ötlet kihagyni a soros ellenállást. A kalkulátor stabil táp- és led nyitófeszültségekkel számol, pedig a valóságban ezek nem pontos értékek. A ledek valós árama a meredek karakterisztika miatt nagyban függ a nyitófeszültségtől, ezért erősen ajánlott egy ellenállás, hogy a táplálást valamennyire 'áramgenerátorossá' tegye. -
And
veterán
válasz nemethati #8387 üzenetére
"lehet jól nézne ki egyik halványabb, másik erősebb..."
Na ez épp soros kötésnél sosem következhet be, mivel akkor minden leden ugyanaz az áram folyik, a fényerő pedig az áram függvénye. Ha azonos típusokat kötsz sorba, mindenképp egyforma lesz a fényük. A soros ellenállás nem emiatt kellene, hanem azért, hogy tudd, mekkora pontosan az áram (mivel azt a korlátozással te szabod meg). Annak hiányában nem tudható a pontos áramérték, amely pár tizedvolt tápfesz-ingadozástól is ugrásszerűen megnőhet, ill. a hőmérséklet függvényében is változhat. -
And
veterán
..amelynek megvan az a hátránya, hogy nyitott érintkező, vagyis kikapcsolt állás mellett, terhelés nélkül mindkét led (halványabban ugyan, mint eredetileg terveztük) világítani fog. De meglévő terhelés esetén is függeni fog mindkét led fényereje a terhelésen folyó áramtól, a zöld led pedig nem fog teljesen kialudni. Így aztán a terhelést sem lehet teljesen lekapcsolni, hiszen a piros led árama "kikapcsolt" állapotban részben a zöld led, részben a terhelés felé is folyni fog. Ezt a feladatot csak váltóérintkezős kapcsolóval lehet korrekten megoldani.
#8410: "Ha szükséges leírom, h miért lenne rá szükség."
Szerintem nem ártott volna azzal kezdeni .
Mod: nahát, megváltozott a kacsintós smile kódja..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ilyenről még nem hallottam, de ez persze az én bajom. Namost alapelv szerint azzal, hogy egy jóval nagyobb teljesítményű (pontosabban: terhelhetőségű) ellenállást teszel az áramkörbe, mint kellene, nagy kárt biztosan nem okozol, csak épp egy többwattos ellenállás ugye nem kis darab, meg valószínűleg felesleges is. Jó lenne tudni a motor áramát, de azt éppen ki is mérheted menet közben, ha ismered a névleges tápfeszültségét. Nem voltam sosem túl erős villamos gépekből, de a dc-motor ellenállása ebből a szempontból nem jó kiindulópont, mert az csak az indulóáramot határozza meg, nem az üzemit (a kettő között nagyságrendi eltérés is lehet). A motorral sorbakötött ellenállás meg a fordulatszámon kívül természetesen csökkenti a motor nyomatékát is. Szóval számomra érdekes módszernek tűnik, hogy a motor nyugalmi ellenállásából indulunk ki, és ahhoz keresünk egy megfelelő soros tagot..
-
And
veterán
Zárt kapcsolónál biztos nem alakul ki a bázisáram, node nyitottnál a zöld leden és a vele soros 1kΩ-on keresztül miért ne? Működik a dolog, az egyetlen hátrány az lehet, hogy ez a kevés (nagyságrendileg 0,1mA-es) bázisáram csak a zöld led felé folyva enyhén kinyitja, így töksötétben talán még látható egy minimális zöld fény a 'kikapcsolt' állásban is. Erre biztos gyógyír egy PNP-darlington, de én inkább maradnék a váltóérintkezős kapcsolónál..
-
And
veterán
Akkor nem sokat tévedtem. Ez a bázisáram pedig a terhelés (ami a rajzodon 100Ω) nélkül is kialakul a zöld led felé. Ráadásul ha az egy PC-s ventilátor, akkor előfordulhat, hogy azon a nagyon alacsony feszültségen, ami a 'kikapcsolt' állapotban rajta esik, a félvezetős vezérlés miatt csak nagyon minimális áram folyik át rajta, így a bázisáram nagy része mindenképp a zöld led felé megy.
#8422: De miért egy olyan oldalt veszel alapul, amelyen szimmetrikus átvitelt mutatnak? Oké, a jack fizikailag ugyanolyan, de a szimmetrikus jel nem két csatornát jelent, csak egyet, ami földfüggetlen. Neked a sztereó / kétcsatornás bekötés kell: [link]. Tulajdonképp te most aljzatot kötöttél be, vagy dugót? Mekkora méretűt? Ha aljzatot, akkor az leválasztós-e? Ha dugót, akkor háromérintkezőset, amelynek a hossza is megfelelő? -
And
veterán
Ez eddig világos, csakhogy a venti ugye nem lineáris ellenállás, különösen azokon az alacsony feszültségszinteken, amelyeken már nem indul el (lehet, hogy ilyen tápnál egyáltalán nem vesz fel áramot, hiszen a vezérlése félvezetős, azok pár tizedvoltnál és az alatt nem nagyon nyitnak).
Ohm: ha mértékegységként és teljes szóval írjuk ezeket, akkor kisbetűvel írandók: 100 ohm, 12 volt. Naggyal csak akkor, ha (Georg Simon) Ohm-ot mint személyt említjük. Ω: ezt én kopipésztelni szoktam korábbi hsz-ekből, bár biztos létezik hozzá valamilyen unicode-os beírható kód (ALT billentyű + numpad, sokjegyű számmal), de az ilyen beírás sikeressége a kiválasztott aktív kódlaptól is függhet.
Mod.: Ω -> ALT+2126, a pluszjelet (!) és a számokat is a numerikus padon kell beütni az ALT lenyomása mellett.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Na így inkább ne kössünk ledeket. Párhuzamosan, különösen ennyit: ezt inkább kerüljük. Nincs két egyforma led /tudom, a szimulátorban van /, a pirosak nyitókarakterisztikája pedig amúgy is elég meredek. 12V-os táp mellé 5 db. vörös színű simán mehet egy sorba, soronként a kívánt fényerőtől és áramtól függően min. 120..200Ω, 1/4W-os ellenállásokkal. Ja, amúgy az a sima dióda jobboldalt minek?)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Tikakukac #8454 üzenetére
A megadott nyitófeszültség kék v. fehér ledekhez jó, remélhetőleg olyanokat szeretnél. A 150Ω jó lesz 1/10W-osból is, a 330Ω-os viszont tényleg minimum 1/4W-os legyen. Kapcsolóval nem lehet gond, a terhelhetősége bőven elegendő. Az áramkorlátozó ellenállásokat pedig elvileg ugyan mindegy, hogy hová kötjük a sorban, de én mégis inkább a +12V felől tenném azokat (úgy például kisebb az esély egy rövidzárlatra, ha az első led anódja a PC házának fém részeihez érne).
Azzal a kulcsos kapcsolóval lehet ugyan indítani a gépet, de a szépséghibája, hogy kétállású, míg az eredeti nyomógomb csak pillanatkapcsoló (vagyis addig zárja az áramkört, míg nyomod). Nem tudom, mi történik akkor, ha folyamatosan rövidzárba kapcsolva indul a gép, mert normál esetben (feléledt gépnél) működtetve a kapcsolót ugye a setup beállításától függően vagy azonnal, vagy 4 másodperc múlva lekapcsol. Mod: persze ha minden indítás után visszafordítod alaphelyzetbe (szakadás állásba), akkor biztos nem okoz semmilyen gondot, csak az nem túl praktikus. Kulcsos pillanatkapcsolót meg nem látok sehol.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Narancs #8475 üzenetére
Első körben csupán annyit kellene tenned, hogy a közvetlenül a hozzászólásod előtt linkelt cikket elolvasod a potméterek méretezéséről.
Azután egyből világos lesz, hogy ventilátorok közvetlen vezérléséhez nem használunk kΩ-os nagyságrendű potmétereket, pláne 50..100kΩ-osokat nem (az 50k0 pont 50kΩ-ot jelent). Lomex árlista, kategória: ellenállás / furatszerelt / változtatható / potméterek. Sajnos itt pont nem látni megfelelő értékű és terhelhetőségű példányokat.
Az Elektrokontha-ban viszont találni pl. 100Ω / 4W-os huzalpotmétert, 224 Ft-ért. De 4W-osban van 250Ω-os hasonló árban, meg 50Ω-os is, utóbbi viszont jóval többe kerül.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
Nagyon nem mindegy, hogy pontosan mekkora kimenőfeszültség kell (pl. megelégedsz-e kerek 3V-os értékkel), ill. hogy mekkora a várható terhelőáram. Vannak olyan lineáris stabilizátorok (LDO-k), amelyek már néhány tizedvolt feszültségeséssel működőképesek. Csakhogy a NiMH-akkuk 1,0V-os kapocsfeszültségig merülve adják le a teljes tárolt energiájukat, így ezzel a lineáris LDO-s megoldással nem tudod teljesen kihasználni az akkukat, mert a kapcsolás mindenképp hamarabb lesz működésképtelen, mint ahogy az akkucsomag lemerülne.
Ahhoz, hogy ezt ilyen be- és kimenőfeszültségek mellett korrekt módon tedd, kapcsolóüzemű DC/DC konverterre volna szükséged. Ennek az eszköznek az adatlapján épp egy ilyen példakapcsolás látható: [link]. Igaz, Li-Ion cellához javasolják, de három sorbakötött NiMH-akkuval éppen úgy működőképes. -
And
veterán
Szerencsére kiderült, hogy mi a célod. Így azt tudom írni, hogy lézerdiódához nem feszültségforrás kell, hanem a (ledekhez hasonlóan) áramforrás, vagyis a nyitóáramot kell állandó értéken tartani. Egy LD esetén ezt meg szokták fejelni annyival, hogy mégcsak nem is az áramot tartják állandó értéken, hanem az optikai kimenőteljesítményt, hiszen az nem csak az áram függvénye, hanem pl. erősen a félvezetőréteg hőmérsékletéé is. Erre a célra szolgál a majd' minden lézerdiódában megtalálható monitor- (foto-) dióda. Szokásos LD-meghajtó áramkörök: [link] (jó kis ascii-grafikával ), [link], de a netem kismilliót lehet találni: Google. A konkrét megvalósítás eléggé bekötés- (a két dióda valamelyik kivezetése közösített ezért van az LD-knek szokásosan három lába, de típusfüggő, hogy épp melyik elektródákat kötik össze), ill. üzemi- és küszöbáram-függő, szóval nem árt tisztában lenni az adott típus képességeivel. Az LD elég érzékeny állatfaj, egy pillanat alatt tönkre lehet tenni, ezért 'csak úgy' feszültséggenerátorra kapcsolni nagyon rossz ötlet, ahogy az is, hogy olyan meghajtást készíts, amely nem veszi figyelembe a monitordióda fotoáramát.
-
And
veterán
Ha igazán jó hatásfokkal szeretnél fényerőt állítani (magyarán nem akarod az elfogyasztott teljesítmény jelentős hányadát lineáris elemen - pl. áteresztő teljesítménytranzisztoron, potenciométeren - egyszerűen elfűteni), akkor a megoldás nagyon hasonló egy DC-motor, akár PC-ventilátor hatásos vezérléséhez: ez a PWM. Itt egy példa: [link], ez eredetileg motorhoz való, de módosítás nélkül megfelel 6V / 6W-os izzóhoz is, ha azt kötöd a rajzon a motor helyére. A potméterrel a kitöltés 0..100% között állítható. A vezérlő áramkör sajátfogyasztása 6V-on néhány (< 5) mA lehet, ezért azt nem árt lekapcsolni a lámpával együtt. A rajzon szereplő mosfet iszonyat DC-áram elviselésére képes, ezért ilyen kicsi izzóhoz kisebb határáramú (és tokozatú) típus is használható helyette, pl. BS170.
-
And
veterán
Kültéri használatot bírja, ha nem kap vizet. Az 'IC-szerű' dolog, nos az tényleg egy IC, az 555-ös időzítő, közel 40 éves kreálmány, eléggé közismert darab. Kismillió cég gyártja, filléres eszköz (<100 Ft), létezik belőle széles hőmérséklet-tartományt elviselő és kisfogyasztású (CMOS, valamivel drágább) kivitel is.
Nem igazán kell komolyabb típusmegjelölés. A két dióda bármilyen kisjelű Schottky (de akár hagyományos szilícium anyagú is, pl. 1N4148) lehet, a kapacok pedig például kerámiák. Potméter meg amilyen tetszik, de lehetőleg lineáris jellegű, és hagyományos tengelyes (ne trimmer-) kivitelű legyen. -
And
veterán
Meg is oldottad a kérdést: a ventilátor fordulatszám-visszajelző impulzusaival egy monostabil időzítőt (pl. 555-ös IC, élvezérelt triggereléssel) indítgatva vezérelhető a fényforrás. A legnagyobb probléma az lehet, hogy megfelelően erős LED kell hozzá, és nappali fényben még úgy sem biztos a hatás. Nem véletlenül használnak a stroboszkópokban villanócsövet. Szerencsére a ledek impulzusüzemben a folyamatos maximális áramuk többszörösét is képesek elviselni, ezért érdemes megnézni az adott típus adatlapját. Az sem árt, ha a ventinek páros számú lapátja van, mivel a venti fordulatonként két impulzust ad vissza.
-
And
veterán
Igen, ezek a brushless PC-ventik Hall-szenzorokat tartalmaznak, amelyek a működésükhöz amúgy is szükségesek. Doksi alapján az impulzus minden fordulatszámnál közel 50% kitöltési tényezőjű marad (ezért lényeges, hogy az 555-nél élvezérelt kialakítású legyen az időzítő indítása, mert a kimeneti impulzus nem lehet rövidebb a triggernél), a jel amplitúdója pedig közel tápfeszültség nagyságú lesz. A frekvenciája: f= RPM/30 [Hz], pl. 1200 RPM-nél 40Hz-re adódik.
-
And
veterán
válasz Speeedfire #8752 üzenetére
Ledeket árammal hajtunk, nem feszültséggel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megfelelő feszültségű forrás és soros ellenállás is kell. 20mA áramot minden normál méretű led elvisel folyamatosan, de ezek valószínű kicsivel többet is (lehet, hogy már 20mA-nél is kisütik a szemedet, ha magasfényű kivitelűek).
"illetve ha sorosan kötném rá 5v-ra akkor lenne valami probléma belőle?"
Mármint kettőt? Mert egy darabot ugye nehéz sorosan kötni, kettő ilyen fehér led pedig nem nyitna ki már 5V-ról. A fehér ledek tipikus nyitófeszültsége (ami az előbb említett nyitóáram hatására kialakul rajtuk) 3-4V körüli, ezért 5V-ról csak egy táplálható soros ellenállással, a másikat pedig ugyanúgy kell kötnöd. Soros elllenállás kalkulátor ledhez: [link], [link], stb. -
And
veterán
válasz Speeedfire #8754 üzenetére
Nem teljesen értelek: miért kell a 'valós belső ellenállás'? Neked három dolgot kell tudnod:
- rendelkezésre álló tápfeszültség: Ut= 5V,
- kívánt nyitóáram: If= 20mA
- led nyitófeszültsége (hozzávetőlegesen, mert szín- és típusfüggő): Uf= 3,5V.
Ezekből kiszámítható a szükséges soros ellenállás:
Rs= (Ut-Uf) /If= 75Ω, de az első linken adott kalkulátor pont ezt számítja.
"mert ugye ki lehet számolni ohm törvénnyel ha 20mA kell neki és mondjuk 3 V
elvileg akkor 7 V elég lenne neki"
Húha, ez hogy jött ki? Soros kötésnél ugye a táp minimum akkora kell legyen, amekkora a nyitófeszültségek összege, plusz egy kicsivel több, hogy legyen 'hely' a soros ellenálláson (az adja az áramgenerátoros jelleget a körnek) eső feszültségnek, ha erre gondoltál. -
And
veterán
válasz Hunter2 #8830 üzenetére
A jelöletlen, egyszínű (leggyakrabban barna, szürke) kerámiakapacok unipolárisak, azoknál mindegy a bekötés. Az elektrolit kondenzátorok pedig egyértelműen jelöltek: a tantál anyagú 'hasáb' kapacok pozitív elektródáját szokták megjelölni, a hagyományos hengeres tokozású aluelkóknál pedig a negatívot. Egy hasznos kép a témában: [link].
-
And
veterán
"Egyébként az eltérő munkapontok miatt van az is, hogy amikor a zöld led helyére kéket raknak, az olyan erősen világít, hogy majd kiégeti a szemedet."
Pedig (soros ellenállással, relatív alacsony tápfeszültségről járatva a kört) éppen ellenkezőleg kellene lennie, mivel a kék ledek nyitófeszültsége jóval nagyobb, mint a zöldeké. Valódi áramgenerátoros táplálásnál meg nem lehet változás az áramértékben. Ha pedig azt tapasztalod, hogy egyforma nyitóáramok mellett a kék mégis nagyobb fényt ad, mint a zöld, az egyáltalán nem a munkaponti éltérés vagy a más színű típus következménye, hanem az a legvalószínűbb oka, hogy a zöld normál, míg a kék magasfényű kivitelű. -
And
veterán
Ez csak közelítőleg igaz: minél nagyobb a tápfeszültség és a soros ellenállás értéke, annál inkább igaz az áramgenerátoros jelleg. Ha a táp pl. csak 5V-os, és zöld (Uf= 1,8V) lednél 20 mA-hez számolunk ellenállást, akkor 160Ω-ot kapunk. Ha ugyanebbe a körbe egy kék (pl. Uf= 3,2V) ledet teszünk a zöld helyett, a kialakuló nyitóáram mindössze 11,25 mA lesz. Ezért említettem 'valódi' áramgenerátort, amit természetesen nem ezzel a módszerrel valósítunk meg .
-
And
veterán
"Ha 5 V-od van és 20 mA-ral szeretnéd a ledet meghajtani, akkor 250 "ohm" -os ellenállás kell, de nekem tök 8. R=U/I."
Ajjaj . De akkor hol van a led a körben? Ja, 20mA-t kapsz, ha 5V-ra 250Ω-ot kötsz, led nélkül. Ha már az is sorban van az ellenállással, a tápfesz meg marad ugyanannyi, sosem kapsz 20mA-t, legfeljebb akkor, ha a ledet rövidre zárod.
"És mivel sorosan van kapcsolva a led az ellenállással, így tök mindegy milyen ledet teszel oda, azon 20 mA fog folyni."
Hogy a fenébe lenne mindegy? Épp az előbb írtam le, hogy 5V + soros ellenállás nem egyenlő áramgenerátorral. Nagyon nem, hiszen a leden ki fog alakulni valamekkora nyitófeszültség, az meg erősen színfüggő. -
And
veterán
Miből gondolod, hogy a 2x-es méretű kijelző minden szükséges tulajdonságában (pl. vezérlő típusa, kommunikáció, meghajtás módja) kompatibilis az eredetivel? Mert ha nem az, akkor fújhatod: hiába tartalmaz mondjuk 4x annyi képpontot az új, semmire nem mész vele.
Mod. #9056-ra: Attól függ, mit értesz hirtelen nagy energiafelvétel alatt. Merthogy a kondenzátorban tárolható energia még viszonylag nagy kapacitásértéknél sem mérhető össze az akku hasonló tulajdonságával. Elvileg működőképes, csak a szükséges kapacitás értéke adódhat lehetetlenül nagyra (avagy egy párhuzamos kondenzátor az akku statikus belső ellenállását eredendően nem csökkenti, csak a váltakozóáramú belső impedanciára van hatással).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz TESCO-Zsömle #9061 üzenetére
Mondjuk leírhatnád, ahogy azt is, miféle jellegű lenne a kérdéses terhelés..
#9058: a mélynyomó és az erősítő közé legfeljebb csatoló kondenzátor kell, a bazinagy puffert pedig az erősítő tápjába szokás kötni. -
And
veterán
válasz TESCO-Zsömle #9071 üzenetére
Még mindig nem írtad le, hogy mit jelent pontosabban az az 'időben változó teljesítményű' villanymotor, magyarul, hogy alkalmanként mekkora energialöketet kellene kiszedni a pufferkondenzátorból. A kapacitás csak ennek (feszültség, áram, időtartam) ismeretében határozható meg, de arra számíts, hogy - mint már többen is említettük - lehet, hogy óriási kapacérték jön ki, amely a gyakorlatban ésszerűen nem megvalósítható. Igen, léteznek 0,1 / 1 / 4,7F értékű kondenzátorok, de ezekkel több probléma is van: általában igen alacsony a tűrési feszültségük (Goldcap: 5,5V), és nem arra vannak kitalálva, hogy óriási áramokat adjanak le, sokkal inkább minimális energiafelvételű berendezésekben használatosak relatív rövid idejű (legfeljebb pár órás..napos) áthidalásra, akkumulátor helyett.
#9072: Ha nincs gyakorlatod az USB-re illeszthető kontrollerek / interfészek világában (vagy nem találsz erre kész kapcsolást, aminek kicsi a valószínűsége), akkor elég nagy fába vágnád a fejszédet. Lehet, hogy egy USB-s billentyűzet átalakítása sokkal járhatóbb út, a teljes áramkör megtartásával, és a fizikai billentyűzetmátrix megfelelő módosításával. Fogod a 12 gombot (pl. 3x4 -es elrendezésben), áramkörileg beilleszted az eredeti billentyűk helyére, a célprogramban meg megtanítod, hogy melyik gomb milyen funkciót aktiváljon. -
And
veterán
Hát, motoros joy meg pár mA, biztos ez? Mekkora terhelhetőségű volt az az elpukkant táp? Amúgy számtalan step-up (boost) DC-konverter áramkör létezik, de ha valóban alacsony áramra kell, akkor jó lehet pl. a filléres árú MC34063 is (példakapcsolás az 5. oldalon). A kimenőfeszültség az R2/R1 aránytól függ, tehát közel 24V-ot kapsz, ha az R2-est 39 kΩ-ra cseréled.
-
-
And
veterán
válasz szacsee #9163 üzenetére
Én DPAK-tokos LD1117-re tippelek: [link]. A mért feszültségek alapján (vagyis a GND/Adj és a Vout között nagyjából a referenciafeszültség értéke, 1,2..1,3V mérhető) nagyon valószínű, hogy ez egy változtatható kimeneti feszültségű kivitel, de egyébként léteznek fix kimenettel rendelkezők is a típusból. A kompatibilis LDO-k Lomex-kódja: 89-13-86, 89-10-24 vagy 89-07-91.
Mod.: valószínűleg mindkét alaplap-változaton ugyanaz van.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Az ellenállást tényleg felejtse el, de az a 18W nem az ellenálláson eldisszipált teljesítmény, hanem a táp által leadott maximum lenne, az 'ellenállás' után. Ha stabkockát használ, az éppen annyira melegszik, mint egy ellenállás tenné, ha pont annyi feszültséget ejtenénk rajta, hogy a kimeneten 24V DC maradjon. Ilyen értelemben a stabilizátor annyiban segít, hogy fixen tartja a kimeneti szintet /mivel ez a lényege/, és hogy könnyebben hűthető, de épp olyan forró lesz, mintha ellenállás volna. Hátránya viszont, hogy egy 78xx bemenőfeszültsége legfeljebb 35V lehet /ill. egyes 24V-os kimenetű típusoké 40V/, és ez már nagyon közel jár a bemenetre üzemszerűen kerülő szinthez.)
-
And
veterán
válasz superecneB #9370 üzenetére
"Van esetleg ötleted ha már "kidobtam" egy kis pénzt erre az AC/AC adapterre"
(Az AC-AC 'adapter' közismertebb neve: transzformátor. Tehát vettél egy bedobozolt 24V-os hálózati trafót, ezek szerint nem túl olcsón..
Mod.: 24V-os halogén spotlámpákhoz például tökéletes, természetesen a trafó terhelhetőségén belül . )[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Építő/felújító topik
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Luck Dragon: MárkaLánc
- Xbox Series X|S
- Kerékpárosok, bringások ide!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen