Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • didyman

    őstag

    válasz PHM #5445 üzenetére

    A kompakt fénycső elektronikája azért nem pont LED-ek emghajtására optimális.. De próba cseresznye. Arra számíts viszont, hogy az elektronika nem maradhat tartósan "nyitva", vagyis egy fénycső üzemi feszültségénél nagyobb nem lehet a LED-eken eső feszültség, ami teljesítménytől függően valahova 60--70V köré áll be
    Elektronika engem érdekel, mégpedig az első generációs Tungsram csöveké, amiket úgy 12-14 éve lehetett kapni. Azok meg voltak építve és nem hajtják szénné a csövet (igaz, én általában kiszedem a PTC-t, mert kompaktok mellé totál feleslegesnek bizonyult, normál fénycsőhöz kell, de azoknak az elektródái jobban bírják). A PTC-vel párhuzamosan van kondenzátor is, azt viszont benne kell hagyni a sikeres gyújtáshoz és a stabil működéshez

    "Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

  • mezis

    nagyúr

    válasz Lompos48 #10970 üzenetére

    A lépcsőházi LED fényforrásnál a fázis hivatalból ott van a közelben. Hol közelebb, hol távolabb :) , attól függően, hogy milyen állapotban van a két kapcsoló. Van amikor halványabban dereng. A vezetékelésem lapos fali kábel.

    Az, hogy nem csak az alternatív bekötésű LED fényforrás is kap egy kis fázist vezetékektől kapacitíve attól lehet, hogy sok esetben azonos nyomvonalon vezettem a konnektorokhoz vezető kábeleket is. A kapcsolók minden esetben a fázist szakítják meg.

    Amikor kiszámoltam egy kis ködfénylámpa éves energia felhasználását igen meglepődtem és úgy döntöttem, hogy csak indokolt esetben alkalmazom. Sok kicsi sokra megy.

    Az előbb elfelejtettem, hogy a 3 LED-es fényforrás sorba kötésénél kicsit trükközni kellett, a darabonként 330 nF-os kondenzátor helyett egy db 470 nF-al kaptam meg a 20 mA-es üzemi áramot.

    [ Szerkesztve ]

    mezis

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz hohoo #11275 üzenetére

    Most csak kicsit spekulálni fogok:
    A fotózott zónában van az SC155... IC, 4 teljesítmény FET, kondik meg a 2 fojtótekercs. Ez az áramkör egy DC/DC konverter, ami az 5V vagy 12V-os tápból 1.1-1.85V-ot állít elő a processzornak. A FET-ek nem cirpelhetnek, mert nincs bennük semmi, ami mozgással hangot kelthessen. Kondenzátornál is csak úgy képzelhető el, ha annyira kiszáradt, hogy az alumínium fólia (tekercs) rétegei között már űr van, el tudnak mozdulni. Fojtótekercsnél a legvalószínűbb, de csak akkor, ha a konverter frekvenciája megváltozik és a menetek mágneses tere kerül kölcsönhatásba, ezek vonzzák/taszítják egymást. Úgy vannak méretezve, hogy eredeti állapotban, normális üzemmódban ne cirpeljenek az üzemi frekvencián.
    Az egyik tekercs a konverter bemenetén (5 vagy 12V), a másik a kimenetén van (1.xxxV). Betáplálva nyugodtan tapogatható ez a "rettenetes" feszültség. Ha képes vagy reprodukálni a cirpelős állapotot, alaposan megszorongatva a tekercse(ke)t változnia kell a cirpelés erősségének, ha egyáltalán onnan ered. Egyébként a tekercs drótján átlátszó lakk van szigetelőként. "Átkopni" akkor tud(na), ha van mozgás, súrlódás.
    Kondenzátorok cseréje nem butaság, de ugyancsk lutri... sikerül megoldani, vagy nem.
    A gond mindenképp a konverziós frekvencia változása miatt lehet, megnőtt fogyasztás, vagy... ki tudja. Illene végigtapogatni egyenként az alkatrészeket, hátha valamelyik melegszik. Erre találták még ki a fagyasztósprayt, ha találsz melegedő alkatrészt amikor cirpel, befújod és fülelsz, hogy változik-e valami.

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz Boci_83 #11414 üzenetére

    Sajnálom, hogy nem felel meg, :(( csak azért merészeltem, mert amit kértél:

    ... arra vagyok kíváncsi hogy mekkora legyen az állandó üzemű kondi, és az indításhoz szükséges kondenzátor, amit egy nyomógombbal oldanék meg...
    Előre is köszi.. Táblázat esetleg ilyen esetre??

    Ott van 7 teljesítményre (közte az általad igényelt teljesítménytartomány - pontos értékre lehet számítani) táblázatba szedve mindkét kondenzátor értéke, deltakapcsolás lerajzolva, bekötés, hatásfok meg üzemi/indítási áramértékek.
    Ha kicsit keresgélsz a neten, komoly matematikával megrakodott közlemények találhatóak angol nyelven (én azt kerestem). Sikert hozzá!

    [ Szerkesztve ]

  • mezis

    nagyúr

    válasz Batman2 #17252 üzenetére

    A LED-eket bizonyára nem impulzus üzemmódban fogod használni, felejtsd el azokat az adatokat, amik impulzus üzemmódra vonatkoznak. (Lesznek majd olyanok is a hálózaton, aztán utána majd keresheted melyik LED nyiffant ki a rengeteg sorba kapcsolt közül ;] )

    Amire nagyon kell figyelned: az a LED folyamatos üzemi árama. (Élettartam miatt még ezt is érdemesebb kicsit kisebbre állítani be.)

    A LED áramát legegyszerűbben ellenállással vagy kondenzátorral lehet beállítani. A kondenzátor zárlata a LED-ek halálát jelentheti. Az ellenállás "nyúlik", elfüstöl, de nem szokott zárlatba menni.

    A LED-eknek van egy jellemző nyitófeszültsége. Annál kisebb feszültségtől "nem indul be".

    Így a sorba kapcsolható LED-ek számát a rendelkezésedre álló feszültség és az áramkorlátozó ellenállás együtt határozza meg.

    (230 V + Graetz, = kb 1.4 * 230 V = kb 300 V)

    mezis

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz mezis #25937 üzenetére

    2 változat van, mint magyarázat: vagy a kondenzátor kapacitása csökkent le, vagy a processzor kér ( :F ) több áramot. Kevésnek tűnik az üzemi 4.2V is, bár lehet standby-módban az elég a processzornak. A panel csatlakozóit lehúzva nem kapja a hálózat felől az utántöltést. Tehát ürül, kérdés, hogy mekkora árammal és hogy az normális-e?

    Nyugodtam teheted a nagyobb kondit, van ott áramhatároló ellenállás. Dióda talán inkább Schottky kellene, mert azon nernél még egy pár tizedvoltot.

  • vodkaboy22

    addikt

    válasz darvinya #31463 üzenetére

    105 az a maximális üzemi hőmérséklet (Ennyit azért nem szabad megközelíteni az azért ciki.)
    Low ESR & IMP az kis soros ellenállást jelent. AZ IMP pedig jó impulzus választ (érthetően)
    Tehát a low ESR az frekvenciafüggően de jobban közelíti az ideális kondenzátor ellenállását mint a nem low esr.

    Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz kjani18 #34295 üzenetére

    Hogy ne keverjük össze, vannak indítókondenzátorok és vannak (tartós) üzemi kondenzátorok, amit jelölhet fekete és fehér burkolat, legfeljebb ezt nem minden gyártó tartja be.

    Előbbinek rövid ideig kell nagyobb áramot elviselni, a másik fordítva, noha az áram annál sem kevés.

    ESR-érték ezeknél nem definiált tudomásom szerint, nincs különösebb jelentősége, illetve nem több, mint egy "normális" kondenzátornál.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Motor_capacitor

    Start capacitors above 20 microfarads (µF) are always non-polarized Aluminum Electrolyic Capacitors with non solid electrolyte and therefore they are only applicable for the short motor starting time.

    (#34308) fero02

    Mármint low ESR.

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz PH-User #39755 üzenetére

    Zöld-sárga a védőföld, kék a nulla, elvileg talán a barna a fázis, de én inkább megpróbálnám valahogy beazonosítani, hogy melyik a segédfázistekercs. Utóbbi kapja a kondenzátoron keresztül a fázist. Amennyiben ez egy üzemi segédfázisos motor (vagyis indítórelé nélküli).

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz PH-User #39786 üzenetére

    Kondi hibája okozhat ilyet, ami műszerrel kimérhető, vagy a motort megpróbálhatod belökni valami eszközzel, nehogy az ujjad elkapja. Ha csak a segédfázis hiánya a gond, akkor ettől el kell indulnia, méghozzá bármelyik irányba.

    Legalábbis az indítórelés motoroknál ez természetes, gondolom talán ezeknél is. Annyi a különbség, hogy előbbinél a kondenzátor csak a felpörgés idejére kapcsolódik az áramkörbe, utóbbinál üzemi állapotban is.

    Mivel ez egy fix (egyirányú) bekötésű motor, az üzemi segédfázis hatására mindig csak egy irányba indul el. Elvileg elképzelhető az is, hogy a fázist a fekete helyett a barnára kötve fordítva indul el, de az szabálytalan, mert a segédfázistekercs általában nem arra van méretezve.

    Ezért nem mindegy, hogy a fekete vagy a barna vezetéket tekintjük segédfázisnak. A mellékelt rajz egy dolog, csak remélni lehet, hogy más gyártók is betartják ugyanezt. Vagy ki kellene mérni, de erről nem teljesen egyértelműek a netes információk. Valaki azt írja, hogy az állandó üzemi kondenzátoros motoroknál a segédfázistekercs nem sokkal vékonyabb a munkafázisnál. Így nem biztos, hogy ellenállásban kellő különbséget ki tudnál mutatni, de azért érdemes lehet megmérni.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz PH-User #39793 üzenetére

    Normális esetben nincs szükség pörgetésre, csak egy lökés kell neki.

    Tekercseket ki kellene mérni, alábbi mondjuk egy 120 voltos ventilátor, szintén üzemi kondenzátoros, a segédfázistekercs nagyobb ellenállású, a munkafázis kisebb. Elképzelhető, hogy utóbbi menetzárlatos, amit kimérni sem egyszerű.

    Viszont ellenőrizni nem nehéz, mert a kondenzátort, illetve segédfázist ki lehet iktatni teljesen, a feszültséget rá kell kötni simán a főtekercsre, a motornak pedig egy lökésre be kell indulni, ha nincs semmi baja.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz ViZion #42001 üzenetére

    Legegyszerűbb talán egy FET-es késleltető: [link]

    Csak kicsit átalakítva és kisebb tranzisztorral:

    Használhatod hozzá az 5 Vsb feszültséget, ami a To Load kimenetre kötött 5V-os relét működtetné. A szokásos antiparalel védődiódával együtt, ezt már nem rajzoltam be.

    Ahol berajzoltam a diódát, annak anódjára lehetne kötni, vezérlőfeszültség gyanánt a PC-táp üzemi 5 vagy 12V-ját. Amikor az megszűnik, a kondenzátor elkezd lassan kisülni, elvileg 3V körül a relét elengedi.

    Ebből adódóan nagyobb a késleltetési idő, ha 12 V-ról indul a kisütés, de az is lehet, hogy 5 V-ról is elég, ez függ az RC értékektől is. Bekapcsoláskor nincs késleltetés, azonnal indul.

    Nemrég rendeltem egyébként ilyen 5V-os relét, ennél 70 ohm a tekercs ellenállása: [link] A panelon itt van egy kapcsolótranzisztor is (pozitív ágba kötött PNP), akár ezt kihasználva is lehetne kombinálni valamilyen késleltetéses megoldást. De lehet kapni önmagában is ilyen relét.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Jim Tonic

    nagyúr

    Helló, lenne egy kérdésem.
    Háromfázisú motort szeretnék bekötni egy fázisra. Vettem ugyebár egy üzemi kondenzátort, illetve egy indító kondenzátort, amit egy időrelé fog lekapcsolni.
    3kW-os motorról van szó. Ha jó tudom, egy ekkora motort három fázisnál már delta kapcsolással kötnek, esetleg csillag-delta lágyindítóval.
    Egy fázison egy hogyan nézne ki? Az oké, hogy csillag kapcsolásnál mit hová, merre, de elég lesz neki? Tudom deltába kötni? Azt hogyan kell? Kompresszorról van szó.

    Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

  • Jim Tonic

    nagyúr

    válasz Lompos48 #43456 üzenetére

    Köszi, ez nem rossz, bár nem áll teljesen össze a fejemben. Egy indító van az üzemivel párhuzamosan (nálam majd időrelé kapcsolja le), ez tiszta. Viszont szerintem vagy a Line1-re, vagy a Line2-re (fázis és nulla) kell kötnöm őket aszerint, hogy milyen forgásirányt akarok. Vagy rosszul gondolom? Illetve a kérdésem arra is irányult volna, hogy ehhez a motorhoz melyik bekötés a jobb választás?

    Davinya: köszi, ezeket én is megleltem. De ellentmondások is vannak köztük. Pl. a Lompos rajza sem egyértelmű nekem.

    Amúgy hogyan méretezzem az üzemi kondenzátort? Valaki szerint 70uF/kW, mások szerint 15uF/LE (1LE az kb. 0,8kW). Ez elég erős eltérés, mert ez kb. 4LE-s motor. Szóval az első számítás szerint kb.200uF-os üzemi kellene, a második szerint meg 60. 100-aas volt a boltban, azt vettem. Indítónak 250-es van.

    [ Szerkesztve ]

    Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

  • Jim Tonic

    nagyúr

    válasz moha21 #43464 üzenetére

    Közi az infót. Marad akkor a delta bekötés. Indító kondenzátorral szerintem nem lesz gond az indítónyomatékkal, de majd kiderül. A kondenzátorok (üzemi és indító) számítására nincs képleted?

    Darvinya: igen, mások is ezt mondták, de szerintem azért, mert inkább 3kW alatti motorokkal dolgoznak a legtöbben. Azokat nem kötheted deltába, mert leéghet. Míg, ha 3kW vagy afeletti motort csillagba kötsz, és ugyanakkora terhelést raksz rá, akkor meg azért éghet le, állítólag. Ezeket magam is úgy olvastam több helyen, viszont viszonylag kevés infót találtam 1 fázisú bekötések esetére.

    Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

  • Jim Tonic

    nagyúr

    válasz sörösló #44972 üzenetére

    Az átlagos indulóáram kb. 1,5x-es egy villanymotornál, de ez erősen függ a terheléstől. A gyengébb 230 V-os hálózatok is kibírnak 16 A-t, ami 3680W. Sok helyen már 30 A-re bővítettek, ami akár 6900 W teljesítményt jelenthet. Ez a legtöbb esetben elég.
    Az valóban igaz, hogy a 16 A-es hálózat már kevés lehet az indulóáram biztosításához, de egy 3 kW-os aszinkronmotor is beröffenthető gyengébb hálózaton is, elég hozzá egy segédkondenzátor. Valószínűleg 3 fázisú motorról van szó, így kell egy üzemi kondenzátor is.

    [ Szerkesztve ]

    Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

  • 206 cc

    senior tag

    Sziasztok!
    Lehet nem jó helyen keresgélek ezért elnézést előre is.
    35uF-os 450v-os üzemi kondenzátort keresnék fém házasat sarusat -ha lehet 2x2 sarusat ...valakinél akadna a fiókban?
    Az alföldön Cegléd-Nagykáta környékén....

    206cc „- pedig nem is én utállak Téged.Te utálod saját magad” .... a problémát nem az jelenti, hogy valaki hülye,hanem az hogy nem ismeri be....

  • lolka1980

    aktív tag

    válasz Kernel #47801 üzenetére

    Szia!
    Ez mind szép meg igaz is.
    Na de mi van akkor ha kimegyek a sufniba a polc alól kiveszek egy motort ami ránézésre nekem valamiért pont jó lenne.
    Fölteszem az asztalra,hogy meglessem az adattáblát hogy ugyan mi is ez, na de semmi régés rég leeset róla valamiért.
    Csak azt látom,hogy "kijön" belőle 4 vezeték.

    Na ekkor hogyan állapítom meg,hogy:
    -1Fázisú esetleg 3Fázisú

    -1Fázis esetén start illetve üzemi kondis (esetleg mindkettő)

    -Kondenzátorok értékei (Start esetén milyen áramrelé)

    -Ha 3Fázis és egyfázisúra akarnám esetleg kötni mekkora kondi kell rá?(Már ha lehet)

    Esetleg 6 kivezetés esetén:
    -csillag vagy delta

    -Ha 3Fázis és egyfázisúra akarnám esetleg kötni mekkora kondi kell rá?(Már ha lehet)

    No és persze ami a legfontosabbak:
    -A motor becsült teljesítménye meg fordulata.
    Mert hát lehet nem is tudná a rábízott feladatot

  • Kernel

    nagyúr

    válasz lolka1980 #47806 üzenetére

    4 vezeték az valószínűleg 2 db, egymástól szigetelt tekercs, ami könnyen kimérhető (főfázis + segédfázis). Vagy munkatekercs, indítótekercs néven. Általában segédfázis tekercse vékonyabb, nagyobb ellenállás mérhető.

    Ha a segédfázis hasonló vastagságú és ellenállású, akkor nagyobb valószínűséggel üzemi kondenzátoros.

    A motor teljesítményét méret alapján meg lehet saccolni, áramrelét is lehet hozzá saccolni, végeredményben pedig úgyis kiderül a próbaüzemnél, hogy stabilan meghúz, elenged, normálisan kapcsol, vagy nem. Egy ilyen motor nem ég le azonnal, a kísérleti szakaszban van idő áramtalanítani, melegedést figyelni.

    A relés indítókondi is kitalálható próbával. Addig kell növelni, míg stabilan bepöccenti a motort. Nagyobb érték felesleges, illetve túláramot okozhat, utána pedig úgyis lekapcsolódik. Ha a kondenzátor kevés, a motor csak búg, nem bír elindulni, csak ha belököm valamelyik irányba.

    Üzemi kondenzátornál célszerű ampermérőt beiktatni mindkét tekercs körébe. A segédfázis árama közelítse meg a főfázis áramát. Háromfázisú motor felhasználása esetén szintén.

    Háromfázisú motornál a kisebbek (1-2 kW alatt) csak 230 V-os tekercsekkel rendelkeznek általában, ezért csak csillagba köthető.

    Szinkron fordulatszám a póluspárok száma alapján kalkulálható (50 Hz / p), csak ehhez sajnos szét is kell szedni a motort. Az aszinkron fordulat ennél valamivel kevesebb, a terhelésfüggő slip miatt.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Kernel #47808 üzenetére

    Később olvastam egy tippet, ami saját tapasztalataimnak is megfelel:

    Indítókondenzátoros motornál, ha felpörgés után ismét rákapcsoljuk a kondenzátort, morgó hang hallatszik, ami kerülendő üzemmód, egy idő után leéghet.

    Üzemi kondenzátoros motornál, felpörgés után, a kondenzátort leválasztom vagy rákapcsolom, morgó hang nem jelentkezik, miután ennek ez a normál üzeme.

    A próbákhoz az áramrelé helyett nyomógombot kell beiktatni, amit a felpörgés ideje alatt zárni kell. Kondenzátorok méretezése megtalálható a neten több helyen, arra azért nem tértem ki.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Wezuv #47810 üzenetére

    Indító kondit indító relével szokták rákötni, ami egy bizonyos idő után lekapcsolja a kondit és csak az üzemit hagyja rajta. Az idő függ a motor teljesítményétől, az indítókondi kapacitásától és a választott időrelé méretezésétől (az indító relében hőkioldó van, ami az áram hatására melegszik és kapcsol le, ezért kell méretezni a motor indító áramához).

    Nem tudom, hol láttál ilyen hőrelét, ha létezik egyáltalán, de szerintem sokkal általánosabb és kézenfekvőbb az áramrelés megoldás, legalábbis én ilyenekkel találkoztam mindenhol. Betonkeverő, körfűrész és hasonló gépek, de említhetném a hűtőszekrény kompresszorát is.

    Újabban van a PTC-s megoldás is, aminek hidegen kicsi az ellenállása, belöki a motort, közben a PTC hamar felforrósodik, ellenállása megnő. Gyakorlatilag ugyanazon elven, mint a képcsövek lemágnesező köre.

    Az áramrelé egyszerűen sorosan kapcsolódik a munkatekerccsel, a motor nagy indulóáramától meghúz, majd az áram csökkenésekor elenged, kondenzátort lekapcsolja.

    Maga a relé igen egyszerű szerkezet, létezik külön kis doboz formájában is. Itt be van építve:

    De a szokványos háztartási / háziműhely alkalmazásoknál simán megfelel a nyomógombos indítás, vagy akár egy fix 3 másodperces időrelé is.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz csabyka666 #48399 üzenetére

    Szikrázhat éppen a sárga, ha egy szűrőelkóra csatlakozik, de az áramfelvétel csak elenyésző lehet, különben állóhelyzetben lemerítené az akkut. Ezt az is jelzi, hogy normális esetben az első érintésnél szikrázik, utána már nem. Csak ha vársz, míg kisül a belső kondenzátor, utána szikrázhat ismét egyszer.

    Ennek csak annyi áramot kell biztosítani, ami a memóriában tárolt adatok megőrzéséhez szükséges, de azt folyamatosan.

    A piros vezetéken veszi fel az üzemi áramot.

    De lehet ellenőrizni a bekötési pontokat is, nem csak a színekre hagyatkozni, ha nagyon biztosra akarsz menni:

    http://pinoutsguide.com/CarAudio/car_audio_iso_pinout.shtml

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz bzoly #48602 üzenetére

    A két dolognak (villogás sebessége és kondenzátorr maximális üzemi feszültsége) semmi köze egymáshoz. El kell olvasni az adapter könyvében a villogás magyarázatát.

    [ Szerkesztve ]

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Teasüti #49064 üzenetére

    Csak ez nem így működik, tegnap is akartam írni, csak kifelejtődött:

    Pillanatnyi beesést még érteném, de azonnal fel kéne épülnie a nagyobb áramnak.

    Az áram nem tud felépülni magától, valójában a hálózat sem tud ilyet, az akku sem. Akkunál esetleg hosszabb idő alatt van olyan, hogy terhelés hatására átmelegszik és kicsit feléled, de itt nem erről van szó.

    A különböző soros átmeneti ellenállásokon áram hatására feszültség esik. Ha a másik fogyasztó ezek után van beiktatva, már ezt a csökkent feszültséget kapja. Ennek megértéséhez a feszültségosztók, vegyes kapcsolások, Kirchoff csomóponti törvény működését érdemes tanulmányozni.

    A hálózaton egy mikrosütő bekapcsolása kicsit más téma, mert ott még az sem mindegy, hogy a szinuszhullámot melyik időpillanatban kapja el. Ha épp a csúcson (230 x gyök2 = 325V), akkor egy durva áramimpulzus keletkezik, ami pillanatnyilag rántja meg a hálózatot.

    Nagyobb izzóknál, fűtőtesteknél az áramlökéshez még hozzájárul a hidegellenállás is, ami kisebb, mint az üzemi.

    De egy komolyabb teljesítményű fogyasztó a hálózatot is képes úgy meghúzni, hogy az tartós marad, például egy gyengébb vezetékezésű lakásban ugyanúgy láthatóvá válik egy ilyen "index-effekt", ha valaki túlterheli. Minden az arányokon múlik.

    Mondhatnánk erre, hogy az indexizzóknak is kisebb az ellenállása hidegen. Ez igaz is, részben vissza is emelkedhet a feszültség, de itt az adott ellenállásviszonyok, arányok mellett még melegen is látható a hatása, illetve a villogás közben már nem is hűl ki teljesen hidegre.

    Pufferkondenzátorból többször 10 ezer mikrós kapacitásokban lehetne talán gondolkodni, vagy az autóhifiben alkalmazott extra kapacitások segítenének, de a kondenzátor viszont a gyújtáskapcsolót nyírná ki, ha azon keresztül van áramtalanítva a rendszer.

    Áram alá helyezéskor a kondenzátor gyors töltése miatt egy nagy szikra keletkezne, ami a kapcsolót összeégeti, hegeszti.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • hódmaci

    senior tag

    Sziasztok!
    Elnézést ha nem jó helyen érdeklődöm.
    Szeretnék vásárolni multimétert itthoni használatra.Tudnátok valamit ajánlani?
    Nem szeretnék méregdrágát olyan 4-10E. közt.persze el lehet térni kicsit az ártól :)

    Mérni szeretnék
    - V~ 0-750 ; V- 0-1000
    - A~ 0-100 (Lakat)
    - szakadásvizsgálat
    - OHM
    - esetleg kondenzátorok mérése aszinkron motorokhoz (start/üzemi)
    Az adatok tájékoztató jellegűek!
    No meg persze valami stabilitás is jó volna ha lenne.Ne legyen olyan érzésem,hogy mindjárt széthullik a kezemben.

    [ Szerkesztve ]

    Hölgyeim! Azt tesszük a kirakatba ami eladó.:)

  • Kernel

    nagyúr

    válasz qwertz0 #49299 üzenetére

    Kösd le róla a LED-eket, utána mérj feszültséget a kollektorokon.

    A kondenzátor csökkenti a tápforrás belső impedanciáját, ami bizonyos esetekben nem árt, de az már mindegy, hogy 20 vagy 100 mikro, mert az üzemi frekvencián mindkettő minimális ellenállást képvisel. Nem látom a leírásban, hogy szó lenne a kondenzátorról, C-E feszültséget említ, de a C betű nem a kondenzátorra utal, ha arra gondoltál, hanem a kollektorra.

    Nem módosításban kell gondolkodni szerintem, inkább valami hiba lehet az utánépítésben.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Hyperion #51582 üzenetére

    Üzemi segédfázisú motornál nem elég belökni, állandóan igényli a segédfázis áramát. Úgy is szokták megkülönböztetni a kétféle motort, hogy az indítórelés akkor morog / melegszik, ha feleslegesen kapja a segédfázist (indítás után is), az üzemi pedig akkor, ha nem kap segédfázist, illetve túl kicsi a kapacitás.

    Szakadt kondenzátorral el sem indul, kapacitásszegény kondenzátornál produkálhatna ilyen hibát, de menetzárlatnál is. Úgyhogy legjobb lenne kimérni.

    Saccolásra van lehetőség egyébként ellenállásmérővel is, némi rutin birtokában. Nagyobb kapacitásnál a sípoló részével, kisebb kapacitásnál (mint ebben az esetben is) nagyobb méréshatárra kapcsolva. Ilyenkor először zárlatot mutat, majd folyamatosan növekvő értéket. Utána megfordítani és kezdődik elölről, pontosabban a negatív tartományból, mivel előzőleg már feltöltődött egy feszültségre. A változás gyorsasága a kapacitástól és a méréshatártól (vagyis a mérőáramtól) függ, így lehet végezni akár összehasonlító mérést is, másik kondenzátorral, amiről tudjuk, hogy jó.

    Mivel egy kondenzátor sok esetben vagy jó, vagy rossz (esetleg minimális kapacitású), ennek eldöntése így is lehetséges.

    De ezt inkább csak szakmai fogásként írtam le, egyfajta "túlélő trükk", szükséghelyzetre.

    (#51581) Lompos48

    Pedig először én is IGBT-re gondoltam, de az adatlapon nem láttam erre utalót, ezért írtam a másik verziót.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    [link] [link] [link]

    Másik topikban nem akartam már tovább offolni, ezért ahogy ígértem, itt írok részletesebben az egyszerű áramkör működéséről, amiről engem akartál "felvilágosítani" (vagyis képtelenségeket bemagyarázni):

    Tök mindegy mennyi puffert raksz a ledre, villogni fog, mivel kapacitív feszültségosztóval van hajtva.

    Zavaros szavaidból úgy tűnik, szerintem nem vagy vele tisztában, hogy a soros diódák behatárolják a pufferen kialakuló feszültséget. Hasonlóan, mint egy Zener-dióda, csak ez nyitóirányban kötve és a LED-ek számától függ az összfeszültség.

    Ez a feszültség is kismértékben áramfüggő, de érvényesül a diódák stabilizáló hatása is.

    A LED-eket pedig minél stabilabb árammal hajtjuk meg. Hiába céloztam rá előzőleg, de mintha nem is értenéd a feszültséggenerátoros vagy áramgenerátoros táplálás fogalmát, különbözőségét, ami az elektronikában nagyon alap dolog.

    Az áramgenerátoros jellegű meghajtást itt egy kapacitív előtét biztosítja. Vegyük példának ezt a lámpát:

    http://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/hsz_8665-8665.html

    Puffer: 47 μF 63 V
    Soros előtét: 1,7 μF
    LED-sor üzemi paraméterei: 45 V / 100 mA / 14 db LED

    1,7 μF kapacitású kondenzátor 50 Hz-en 1,9 kΩ kapacitív reaktanciát képvisel. Az R2 ehhez képest csak egy kisértékű védőellenállás általában, impulzuskorlátozó.

    Lehet növelni a puffer méretét, viszont ha a puffer annyira nagy lesz, hogy a villogás elmarad, akkor semmi, de semmi nem tudja befolyásolni a ledeken folyó áram erősségét, mivel fix lesz a feszültség. (és megjegyzem, igen közel a 230*gyök2 érékhez, ami általában egyáltalán nem a kívánt érték)

    Nyilvánvalóan nem tud kialakulni a pufferen 325 V, hiszen azt a LED-sor esetünkben 45 V-on korlátozza. Az előtétet képező kondi pedig ellenállást képviselve "rugalmasan" csak addig húzza a feszültséget, amíg a LED-sor engedi.

    Direkt megnéztem, a linkelt lámpánál 470 μF kapacitást tettem rá pluszban, hogy simább áramot kapjon, szemet ne bántsa. De akár rajta van, akár nem, a LED-áram változása műszerrel nem kimutatható.

    Nem utolsó sorban a tapasztalat az, hogy ha a puffer kondit túlméretezik (Hogy JÓÓÓ fényes legyen) akkor előbb-utóbb az egyik led a sorban meg fogja adni magát, és vagy szakadásba megy át, vagy rövidzárba, utóbbi esetében a többi led még több feszültséget fog kapni, és még hamarabb kiég.

    Gyárilag nem méretezik túl, hiszen épp ellenkezőleg, de nem is lesz fényesebb, és a LED nem azért adja meg magát, hanem az alulméretezett hűtés és/vagy gyenge minőségű LED miatt. Különben is a "fényességet" vagyis LED-áramot a soros kondenzátor cseréjével igény szerint tudom csökkenteni. Ha azt akarom, hogy kevésbé melegedjen, mert hátha így tartósabb lesz.

    De itt is elárulod magad, hogy komoly hiányosságok vannak, hiszen ha a sorban egy LED-et rövidre zárok, az áramgenerátoros jellegű meghajtás miatt az áram nem változik, vagy csak keveset. Ez függ a LED-ek számától is. Sok LED-nél pár hiánya fel sem tűnik. A LED-sor összfeszültsége persze annyival kevesebb lesz, a pufferen kisebb feszültség alakul ki. Vagyis követi a változást, a LED melegedését is. Ezért nem is érdemes hiba esetén cserélgetni (főleg, ha nincs kéznél tartalék), elég átzárni a rosszat.

    Ha egy LED megszakad, akkor viszont a puffer feltöltődik 320 V-ra, ami kellemetlen, ha a gyártó csak 63 V-os kondit rakott be, mivel az olcsóbb, mint a 400 V-os. Ilyenkor a kondi elpukkan (általában nincs betéve védelemként Zener-dióda), a biztosíték szerepét játszó védőellenállás kiég. A többi LED természetesen nem károsodik.

    Ezen kívül még több elszólásod volt, ami szakmailag vicc, néha önmagadnak mondasz ellent, de nem lehet mindenre kitérni, igen hosszú lenne.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • fraba

    aktív tag

    Sziasztok!

    Egy 1000 uF/16V névleges értékekkel rendelkező kondenzátor 12V, de max 14V-os üzemi feszültséget figyelembe véve hosszútávon mennyire megbízható?

  • Kernel

    nagyúr

    válasz bim #52975 üzenetére

    Nem lesz baja, lehet üzemi vagy indítókondenzátorral is használni. Az indító vagy üzemi nyomatékokban lesz különbség, de ha jól végzi a dolgát, a melegedéssel sincs gond, akkor mehet. A zárlatos kondit le kell venni róla.

    Kézi belökéssel is lehet használni, legfeljebb veszélyesebb, de végeredményben ugyanaz, mintha indítórelével és indítókondival menne, ami forgás közben amúgy sem kapcsolódik rá.

    Természetes, hogy véletlenszerűen is be tud indulni, valamelyik irányba, attól függően, melyik pillanatban kapja el a szinuszhullámot, illetve milyen pozícióban állt meg a tengely, egy impulzustól átbillenhet a holtponton.

    Állandó üzemi kondenzátor használatánál célszerű mérni az áramot, és olyan kondenzátort választani, amivel nagyjából azonos lesz a főfázis és segédfázis árama.

    Vagy vannak ökölszabályok is, mint például 70 μF/kW, ahogy írják egy helyen, vagy utána kell nézni részletesebben:

    https://www.google.hu/search?q=három+fázisú+motor+egy+fázisra

    Egyébként már igen régóta 400/230 V-ról beszélünk, nincs 380/220.

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz mzso #54308 üzenetére

    Csak egy példa, a PDF 9. oldalán lévő típus:

    25 °C --> 10 Ω
    85 °C --> 1,86 Ω

    ...és így tovább. Ilyen alkalmazásnál a B 25/85 hányados pontosságára utaló érték különösebben nem lényeges (nem műszerépítésről van szó).

    Áramkorlátozó felhasználásnál persze nem a környezet, hanem maga az átfolyó áram melegíti fel az NTC-t, ettől csökken az ellenállása.

    Ebből következik például az a hátrány is, hogy ha egyszer már felmelegedett, utána jön egy hirtelen ki-be kapcsolás, a meleg NTC már nem nagyon korlátoz.

    Ugyanakkor folyamatosan áramnak kitéve némi veszteséget is okoz az NTC, ez nagyobb teljesítményű tápegységeknél érdekes. Ezért is szokták a plazma TV tápegységek NTC-jét egy relével rövidre zárni, már az indulás másodpercében, mivel szinte csak az indulás pillanatában van rá szükség. Így rögtön ki is hűl.

    Bár nekem például a Panasonic 55VT30 tápja előtt már nem is NTC van, hanem 15 Ω korlátozó ellenállás, azt zárja át egy relé.

    Ha viszont csak puffert akarsz korlátozni önmagában (a fogyasztó árama másfelé folyik), a kondenzátor üzemi AC árama kevés elvileg egy NTC melegen tartására.

    De ilyen áramkörök kialakításánál egész rendszerben kell gondolkodni és minden lehetséges üzemi helyzetről, ahhoz képest kitalálni egy praktikus megoldást. Ez így túl kevés információ.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Samus

    addikt

    Kellene egy kis segítség. Adott egy egyfázisú 220as motor, ami anno egy szivattyú (házi vízmű lehetett) motorja volt. Hiányzik belőle a kondenzátor (a dobozban ott a helye, és látszik, hová volt kötve, csak valaki ügyesen levágta...). Kaptuk, és valahogy be kellene indítani.

    Az adattáblája elég szűkszavú, 1500W, 220V/50Hz. (5000l/h valamint 48m max emelőmagasság, de ez irreleváns ugye). Ami van kondi, az egy 550W-os szintén szivattyú motorról való, de az csak 14uF (fehér). Gondolom utóbbi kevés lesz...

    Tippre üzemi kondenzátor kell nekem, mert mást nem láttam a "dobozban", csak a kondi helyét. Lehetséges, hogy beinduljon ezzel?

    Illetve a fordulatszámot tudnám szabályozni fázishasítós szabályzóval?

    '' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!

  • q1w21

    csendes tag

    Sziasztok

    Egy régi, koszos villanymotort szeretnék működőképessé tenni, ha sikerül. Nem vagyok villanyszerelő, nem értek hozzá, számomra ez a javítgatás csak hasznos időtöltés lenne.

    Úgy gondolom, hogy egy üzemi kondenzátor kell hozzá és ha nincs leégve a tekercselés akkor működne.
    Először multiméterrel ellenőrizném a tekercsek állapotát, de multiméterem még nincs. Korábban itt a fórumon linkeltetek néhányat amit most hirtelen nem találok, de ez esetleg alkalmas lehet nekem? Ha rendben van a szakadásvizsgálat akkor talán egy üzemi kondenzátorra lesz szükség? Milyet vegyek? Csináltam képeket az adattábláról és a bekötésről. Ha a forgásirányt szeretném változtatni, ha lehet, akkor a bekötésen mit kell változtatnom?
    Kép1
    Kép2
    Kép3
    Kép4
    Kép5
    Kép6
    Kép7
    Kép8

    Kérlek javítsatok ki ha valami hibát találtok az elméletemben vagy a képek alapján a villanymotorban.
    Előre is köszönöm a segítséget.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz q1w21 #56859 üzenetére

    A kondit nem lehet rövidzárral helyettesíteni, az indítórelét lehet nyomógombbal helyettesíteni, ami az indítókondit kapcsolja.

    De ez üzemi kondenzátoros, legfeljebb anélkül lehet megpróbálni. Anélkül viszont nem indul, ezért kell belökni valamelyik irányba. Vagy, ha már elindult, az átkötést (amit a kondinál csináltál) megszüntetni.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • q1w21

    csendes tag

    válasz Kernel #56860 üzenetére

    Megismételtem az előbbit úgy, hogy most nem volt összekötve az a két vezeték ami a kondihoz csatlakozna és így is elkezdett forogni a tengely. Ugyanúgy lassan forog és így is véletlenszerű irányba indul a tengely.
    Ha egy üzemi kondit kell vennem akkor milyet? Milyen adatok szerint keressek?
    Itt egy kép az adattábláról:

    60-80μF 270V Ezeket az értékeket vegyem figyelembe az üzemi kondenzátor keresésnél?

    [ Szerkesztve ]

  • q1w21

    csendes tag

    válasz pjen #56862 üzenetére

    Lefogtam a tengelyt és megtudtam állítani, nagyon erőtlen a motor. Éreztem a kezemmel a remegést, jobbra-balra rángat gyengén. Ha elengedem a tengelyt, forog tovább arra amerre épp megindítom.
    Miért ilyen gyenge a motor? 0,25kW az 250watt Egy 500wattos fúrógéppel tudom összehasonlítani, de az sokkal erősebb. Az üzemi kondenzátortól erősebb lesz a motor?

  • q1w21

    csendes tag

    válasz pjen #56864 üzenetére

    Egy gyorskötözőt szorítottam a tengelyre és megmértem kb. mennyit forog. 10mp alatt 20-at számoltam, ez kb.120 fordulat/perc, ez messze van az 1430-tól.
    A rossz bekötés okozhat lassúságot? És az üzemi kondenzátor mi célt szolgál?

  • pjen

    félisten

    válasz q1w21 #56865 üzenetére

    Az üzemi kondenzátor,nagyon le egyszerűsítve a motor nyomatékát adja.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz VIPowER #58843 üzenetére

    Indítókondenzátoros változatnál egyértelmű, ha azt menet közben visszakapcsolom, fékezi a motort, rendellenes búgása lesz, melegszik, le is éghet. Tehát amelyiknél áramrelé vagy PTC kapcsolja a segédfázist, csak az indítás idejére.

    Állandó üzemi kondenzátoros motorral nem kísérleteztem, de annál szükség van a kellő kapacitásra, különben épp legyengül, ha jól tudom. Vagy szimplán a fázistekercs túlterhelődhet, mert azt úgy méretezik, hogy a segédfázissal együtt hajtja meg a motort.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Batman2 #59964 üzenetére

    Kondenzátor nélkül, rövidzárral helyettesítve nem szabad bekötni, hanem kihagyni teljesen, utána lehet belökni. Üzemi kondenzátoros motornál persze hiányozni fog a segédfázis által biztosított részteljesítmény, de attól még be kellene indulnia, gondolom.

    Indítókondenzátorosnál egyértelmű, mert ott csak az indítás idejére kapcsol rá, ami egyenértékű a manuális belökéssel. Vagyis végeredményben mindegy, hogy kondenzátorral "lököm meg" vagy kézzel.

    http://www.sengpielaudio.com/calculator-RC.htm

    40 µF kapacitás 50 Hz-en 80 Ω kapacitív reaktanciát képvisel. Ha ezt rövidzárral helyettesíted, hiányozni fog az áramkörből, mert a tekercs méretezésekor azt is bekalkulálták.

    De valószínű, hogy már előzőleg, a kondenzátor zárlata miatt égett le a tekercs.

    A tekercsek DC-ellenállása normális esetben sem sok, ezért a menetzárlatot nem mindig egyszerű kimutatni. Itt is úgy van, hogy 50 Hz-en nagyobb induktív reaktanciát képvisel, még a kis ellenállású tekercs is. De most nem emlékszem, hogy mennyi a reális érték ilyenkor.

    Továbbá a kondenzátor feladata a fázistolás, ezáltal forgó mágneses mező létrehozása, így az sem jön létre (most más kérdés, hogy amúgy is csak két fázis áll elő, de azzal is már lehet forgatni).

    Amikor a multiméter nem akar "nullára menni", illetve legalább a közelébe, a mérőzsinórokat kell ellenőrizni (érintkezés minősége, kezdődő belső törés stb.) valamint a forgókapcsolót megmozgatni. Ha erre reagál, akkor szét lehet szedni tisztításra.

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

  • DonThomasino

    veterán

    Mi a különbség az indító és az üzemi kondenzátor között ? :U
    Én azt hittem a fűnyíróban indító van, de a boltban közölték, hogy üzemi.
    :R

    [ Szerkesztve ]

    " I'm going to make him an offer he can't refuse."

  • Batman2

    őstag

    Ha már motor kondenzátornál járunk, az sem mindegy, hogy indító (segédfázis), vagy üzemi kondiról van szó, de bővebben én sem értek hozzá.

    Üdv.

    Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

  • tordaitibi

    veterán

    válasz Batman2 #72370 üzenetére

    Egy mindkét irányba működő kapumotornál nincs segédfázis gyakorlatilag mert a két tekercs teljesen egyforma, menetszámra, átmérőre mindenre.
    Itt üzemi kondenzátorról van szó ami egyben az indító is.

    Másfajta egyfázisú motornál, ami csak egyirányban forog (illetve nem pont így de csak átkötéssel valósítható meg a forgásirány) ott van a főfázis és a segédfázis tekercs. A főfázis jellemzően a kisebb ellenállású azaz a nagyobb teljesítményű de ez sincs kőbe vésve, motor függő, ha adott motornál ohmméréssel 2 teljesen egyforma éréket mérünk akkor a fő és a segédfázis tekercs egyforma, felcserélhető elektromos szempontból.
    Az üzemi fázistoló kondenzátor állandóan a segédfázis tekerccsel sorba van kötve de előfordul hogy ez nem elegendő a motor megindításához (felfutás után viszont már elegendő).
    Itt szükséges a konkrét indító kondenzátor IS, ami az indítás idejére párhuzamosan kapcsolódik az üzem kondenzátorral és így a motor terhelés alatt is képes lesz megindulni.
    Viszont ezt a nagy áramot a segédfázis tekercs tartósan nem viseli el csak az indulás idejére, ezért ha a motor felfutott, az indító kondenzátort egy automatika kikapcsolja a körből.

  • wassermann

    addikt

    válasz Czimby #72549 üzenetére

    Az a dolog egy kondenzátor (üzemi), ahhoz kell, hogy a motor forogjon (sajnos ezek elpusztulnak egy idő után). Nélküle a villanymotorod csak egy helyben állva zizeg és melegszik. Kb. 2000Ft/db árú alkatrész. Nekem nemrég ment szét hasonló ( mosogatógép keringető szivattyú ).
    Az utolsó sor, ha jól emlékszem az hogy milyen hőmérséklet tartományban alkalmazható és mennyi a várható élettartam. Én a Daniella nevű villamossági üzletben (országos hálózat) vettem újat valahol Óbuda külsőn.

  • #90088192

    törölt tag

    válasz mezis #72562 üzenetére

    Helló

    Olyan nincs hogy egyfazisu villanymotor.
    Vagyis valahogy el kell érni hogy ne lüktető mágneses mező alakuljon ki. Ezt több módon szokták megoldani. Ebben az esetben 2 db tekercset tették kb 90 fokban egymástól. Ilyen motorokban a billenő nyomaték dönti el szükség van-e indító kondenzátorra.
    Az üzemi kondenzátor biztosítja a megfelelő fázis tolást üzem közben.
    Vagyis ha egy kapacitás van csak az üzemi.

    Nekem ezt tanították annó. :R

  • mezis

    nagyúr

    válasz #90088192 #72565 üzenetére

    Két éve javítottam 230V-ról (1 fázis) működő kompresszort. A hibája az volt, hogy elromlott az az elektro mechanikus időzítő, ami a bekapcsolás első 1 - 2 másodpercére kellett volna bekapcsolva tartania a mF-os indító kondenzátort. Másik, "üzemi" kondenzátor nincs benne.
    Sikerült megjavítani, ellenőrzés céljából kötöttem párhuzamosan a kondenzátorral 230V-os izzót. Látható induláskor a felvillanása. (És leálláskor is van felvillanás.)

    Nekem meg azt tanította az öcsém, hogy az egy fázisról működő aszinkron motorokat indítás után kissé vissza fogja az indító kondenzátor, jobb hatásfokkal pörögne a motor, ha felpörgés után ki lenne kapcsolva.

    pjen: Akkor erre is az lenne igaz, hogy aki tudja csinálja, a többi meg oktatja ? ;] :DDD

    [ Szerkesztve ]

    mezis

  • wassermann

    addikt

    Az üzemi kondenzátort és az indító kondenzátort használó forgó-gépeket könnyű megkülönböztetni:
    mert az indító kondishoz külön indító kapcsoló (kapcsoló állás) vagy valamilyen időzítő relé is kell, míg az üzeminél a motoron és a kondin kívül nincs semmi.

  • tordaitibi

    veterán

    válasz totya694 #72576 üzenetére

    wassermann kolléga jár jó úton.

    Ha nincs nagy indítónyomaték igény, esetleg a terhelés állandó teljes fordulaton, pl. légtecnikai ventillátorok, állandó munkapontban üzemelő szivattyúk, oda nem kell indító csak üzemi, abból se kell nagy mert az a kis indító nyomaték is felfuttatja a motort.
    Jellemzően ventillátorok, ott indulásnál nulla a lapátok ellenállása azaz csak a forgó tömeget kell felgyorsítani.
    Ahogy fut fel a fordulatszám, a légellenállás növekszik de a motorfordulat is és ezzel arányosan egyre jobban nő a nyomaték (közelíti a forgó mágneses mezőt).
    Ugyanez jellemző a centrifugál szivattyúkra.
    Oda se kell nagy indító mert felfutás közben szinte nincs is ellenállás, az csak a teljes fordulat közelében alakul ki.

    Ha nagy indító nyomaték kell, esetleg üzemszerűen előfordul nagyobb nyomatékigény akkor,
    Van az üzemi kondi, ez állandóan a körben van (segédfázis tekercs).
    Indításkor vagy manuálisan, vagy automatán (áramrelé, centrifugálrelé) a segédfázis üzemi kondenzátorral párhuzamosan kapcsolódik az indítókondenzátor. Így a két kapacitás összeadódik, nagyobb indító nyomaték lesz (bár ez az 1fázisú motoroknál így sem egetverő).
    Deviszont így, a túláram miatt leégne a segédfázis tekercs ezért a motor felfutása után le kell kapcsolni az indítókondit, az üzemi marad.
    Van olyan megoldás is amikor az indítás idején kell csak a kondenzátor, utána azt is leválasztják mert a nyomatékigény olyan nagyságú amit a motor tud segédfázis nélkül is.

  • tordaitibi

    veterán

    válasz Eastman #73424 üzenetére

    Először a 230 voltot árammérőn keresztül rákötni az
    1-2 majd a
    2-3 majd
    1-3 pontra és kézzel pörgesd meg a lapátot, a forgásirányba.
    Ha mindegyik módon így szépen felpörög, ahol a legkisebb az áramfelvétele, azt kösd be fixre, a megmaradó pontot egy segédfázis kondenzátoron keresztül érintsd a fázis, majd a nulla pontra. Ahol a normális irányba indul el, az lesz a jó bekötés.
    Ha csak 1 bekötési variációban tudod kézzel pörgésre bírni, akkor értelemszerűen az lesz a fix 230V és a kondit így próbálgasd a megmaradt kivezetésre.

    Ezt a fennti próbálgatást megjátszhatod kondi nélkül is, ha felpörög és nem zúg, nem megy egekig az áramfelvétele akkor eltolt pólusú motor, nincs szüksége fázistoló kondenzátorra. Ha így elindul, járasd és sűrűn ellenőrizd a melegedést. Ha nagyon forró akkor marad a kondenzátoros megoldás.

    Nincs rajta teljesítmény adat? anélkül az üzemi áramfelvételből lehet saccolni a segédfázis kondenzátor végleges értékét.
    Próbára akár egy fűnyíró kondenzátor is megteszi de ha túl nagy az értéke, akkor le fog égni a segédfázis tekercs előbb-utóbb, ezzel csak próbálni lehet.

    Ha így OK. akkor írd meg ha rajta van valahol a teljesítményét, vagy az áramfelvételt, ebből megmondom a segédfázis kondenzátor közelítő kapacitását.

    [ Szerkesztve ]

  • tordaitibi

    veterán

    válasz Eastman #73473 üzenetére

    Mert az egyszerűbb digit. multiméterek csak DC-t azaz egyenáramot képesek mérni.

    100wattonként 4-5uF (mikrofarad csak Linux alatt kissé nehéz a mű betűt előcsalni) a szokásos üzemi kondenzátor de ettől le és fel is nagyon el lehet térni, akár 50%-ot is, a motor gyártójának elképzelése szerint.
    1uF jó lenne próbára. Ha szépen felpörög és nem lesz meleg hosszabb üzem után sem akkor maradhat.
    Ha nyögvenyelve pörög fel, akkor nagyobb, ha könnyedén felfut akkor akár egy 470nF is elég lehet.
    (erre tippelt itt egy fórumtárs is, 0,5uF)
    Mindenképpen erre való, váltakozóáramú kondenzátor kell, általában 230V és a váltakozó feszültség jele van rajta, vagy 415v, esetleg 630V van ráírva.

    Fordulatszám szabályzás, ez kritikus az ilyen motoroknál. (kalitkás, eltolt vagy hasított pólusú vagy más módon kivitelezett aszinkron motorok)
    Ha van egy rossz porszívód, abból kitermelve a potis szabályzóegységet, egy próbát megér de ha nincs szerencséd, csodát ne várj.
    Vagy működni fog, de 60-70%-nál kisebbre nem tanácsolom beállítani, vagy tekered lefelé és egyszer csak megáll, minden értékelhető fordulat csökkenés nélkül.Ha működik a porszívó szabályzó, akkor nyertél. Ha ilyened nincs, adhatok egyszerű fázishasítás elvén működő kapcsolási rajzot.
    De először menjen a normál üzemben minden melegedés és morgás nélkül.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák