Hirdetés
-
Tombol az AI-láz: az NVIDIA már értékesebb, mint az Apple
it Az NVIDIA piaci értéke átlépte a 3 billió dollárt, így már a világ második legértékesebb cége, megelőzve az Apple-t. A Wall Streetet pár nagy cég húzza előre, Tajvanon pedig tombol a Huang Zsen-hszün-kultusz.
-
Computex 2024: feltárta a Lunar Lake-et az Intel
ph Az új fejlesztésű dizájn teljesen a TSMC-re épít, és a mobilgépeket célozza meg.
-
Az iPhone 15 frissítésgaranciát, a 16 szép rendereket kapott
ma Sokáig hallgatott az Apple a frissítésekről, most viszont megtudtuk, mennyit garantál.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Itt egy táblázat a Linear belső fettel rendelkező buck-boost konvertereiről: [link].
Az elemeket meg te hoztad fel, mondván szeretnéd, ha csontra szívná azokat. Erre írtam, hogy csak ezért felesleges az extrém alacsony feszültségű működés, mivel az elemek és akkuk teljes lemerítése abszolút nem kinullázást jelent. -
And
veterán
válasz agoka07 #23801 üzenetére
A szenzort egész biztosan tudod helyettesíteni, erre kész céláramkörök vannak, helyenként < 200 Ft-ért kaphatók (pl. TSOP-sorozat). A távirányító nagyobb gond, mert ahhoz vagy szerzel egy eredetit, vagy egy drágább példányt, amelyre letölthetőek az adott hangfal által használt IR-kódok, esetleg tanítható. Én utánanéznék, hogy hozzá lehet-e jutni egy eredeti példányhoz.
Mod #kjani18: Akkor ezt össze is hoztuk .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #23830 üzenetére
Szerintem az LM317-es áramgenerátornak szánták, a külső, referencia-bemenetre visszakötött ellenálláson mindig a referenciafeszültség értéke fog esni, ami itt névleg 1,25V.
A biztosíték valóban túlságosan alulméretezettnek tűnik, bár az áram ez esetben 'csak' 90 mA-re jön ki.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz sörösló #24027 üzenetére
De ez nem CO-szenzor (mondjuk ezt említette is), hanem éghető gázokhoz való érzékelő. Igaz, a szén-monoxid is éghető, de az alsó robbanási (égési) határértéke nagyságrendekkel nagyobb koncentrációnál - az ARH-értéke konkrétan 12,5% - van, mint amennyi a CO-mérgezéshez már elegendő.
Mod #24029-re, itt az adatlapja: [link], nem kellett sokat keresni .[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz sörösló #24034 üzenetére
(Az éles használatban való játszadozásról annyit, hogy nálunk - rengeteg robbanásveszélyes anyagot, oldószert és gázokat használó üzemegységek - régebben megszokott látvány volt a gázérzékelő fejekre húzott gumikesztyű, hogy nehogy már hatásos legyen a védelem /vészszellőzés beindítása, erőátvitel tiltása/. Ma azért már kicsit jobb a helyzet. Pár évvel ezelőtt egyébként az egyik kolléga a gyáron kívül, maszekolás közben /kazánokkal foglalkozott/ épp CO-mérgezés áldozata lett.)
-
And
veterán
válasz yankoo #24231 üzenetére
Nem IRLZ34N? Egyébként szinte bármelyik TO220-as tokkal szerelt n-csatornás mosfet megteszi, amelyik kibírja a szalag áramát, az meg igazán nem sok ezeknek a típusoknak. R-C elemeken nem kell változtatni, az 555 kibírja a fet nem túl magas frekvenciával történő meghajtását.
Mod: ha viszont a szalag ledjei valóban úgy vannak kötve, ahogy a rajzon (vagyis egyetlen led egy soros ellenállással), akkor az összhatásfok nem nagyon lesz jó. Ekkora feszültségnél 3 (fehér) led simán lehet egy sorban, kisebb soros ellenállással.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz szoke12 #24687 üzenetére
Akkor keverjük meg egy kicsit: egyáltalán nem biztos, hogy a negatív lábat jelölik. A kérdés általánosságban "kondikra" vonatkozott, viszont tipikus példa a felületszerelt tantál elektrolit-kondenzátorok kategóriája, amelyeknél pont a pozitív lábat szokták a tokon vastagon megjelölni: [link].
-
And
veterán
válasz kjani18 #24695 üzenetére
Az azért a kondiról - akár hagyományos TH, akár SMD - általában ránézésre kiderül, hogy mégis miféle (kerámia, tantál / alu elkó, fólia) típus, vagyis hogy egyáltalán polarizált-e. Ha polarizált(nak kinéző), és mégis csak egy pont van rajta, akkor túrhatjuk a netet adatlapért, vagy szívás. Vagy kiváltjuk egy nem polarizált típussal, ha lehetséges, vagy ha új / saját áramkörbe kell, akkor szerzünk egy ismert gyártmányt.
Mod #24696: Épp a linkelt képtalálatok között is akad olyan, amelyiknél a jelölés fordított. [Link][ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz yankoo #24824 üzenetére
Természetesen lehet. Még a napi időkapcsolót is kiválthatod a PIC-kel, de ekkor természetesen kvarcoszcillátort kell használnod hozzá (mod: meg persze állandó táplálást, akár elemről), hogy valamennyire pontos legyen az óra, vagy külső valósidejű órát, RTC-t is illeszthetsz hozzá, ezek egy gombelemről jó esetben évekig is működnek, ilyen esetben a kontroller nem igényel állandó tápot. Akár a téli/nyári átváltást is beleírhatod a szoftverbe. A fetes fényerővezérléshez a kontroller egyik hardveres PWM-csatornája ajánlott, megfelelően magas frekvenciával járatva - néhányszor száz vagy ezer Hz-cel - , hogy a villódzás ne legyen zavaró.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz yankoo #24826 üzenetére
Nem tudom megítélni, hogy számodra milyen nehéz ezt megvalósítani. Sokan az elején a programozás nehézségétől ijednek meg, pedig az (főleg egy ilyen, relatív egyszerű feladatnál) nem annyira bonyolult. A kontroller kiismerése már nehezebb, ha ki szeretnénk használni a képességeit. Mondjuk időzítéshez, PWM-kezeléshez meg egy csomó más összetett feladathoz komplett függvénykönyvtárak (vagy hogy érthetőbb legyen: utasítások) léteznek szinte minden fordítóhoz. Egy külső, adatbuszos valósidejű óra lekezelése például jóval összetettebb feladat, mint egy időzített PWM vezérlés, főleg ha azt az órát néhanapján be is szeretnénk állítani valahogy (ahhoz már valamilyen kijelző és pár nyomógomb is szükséges).
Kezdőknek valamilyen Basic-fordító ajánlott, pl.: [link] vagy [link], de ezek alapban - magyar pénztárcához mérten - nem olcsók. Ingyenesből csak ASM-fordítóról tudok (a gyári MPLAB is ilyen), esetleg valamilyen C-nyelvűek vannak még. -
And
veterán
válasz Phvhun #24867 üzenetére
Bevallom, nem teljesen értem a problémát: jön egy +5V valahonnan, ami esetedben egy USB port, de itt csak tápot biztosít a Pickit2-nek és ennek kontrollernek. A másik csatlakozás ettől teljesen független, mint USB-port. (Mod: a két port GND-je közösíthető minden további nélkül, bár igazából ez el is hagyható, mivel maga az USB-adatbusz szimmetrikus, földfüggetlen érpár. A 18F4455-ös USB-portjára érkező pozitív tápfeszültséget pedig egyszerűen nem kötöd sehová, a rajzon is így van feltüntetve.)
#24871: Félreértés, a PIC18F4455-ös (meg a többi 18F-sorozatú, USB-vel rendelkező típus) nem USB-host, csak végpont, így arra nem lehet pl. pendrive-ot kötni. Magát a PIC-et lehet egy host-ra, leginkább ugye PC-re csatlakoztatni. Ezért ennek a portnak nem feladata más eszköz megtáplálása, épp ellenkezőleg: a host felől kapunk ezen a ponton 5V-ot, amit jó esetben - legalábbis amíg a pickit2 égető / emulátor is csatlakozik a kontrollerünkhöz, és onnan tápláljuk - nem használunk semmire.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Phvhun #24878 üzenetére
Hidegítés, szűrés: a Vusb egy belső 3,3V-os stabilizátor kivezetése, ez táplálja a tokba épített USB-adóvevőt. A belső feszültségforrás le is tiltható, és külső tápfesz kapcsolható a helyére ugyanezen a lábon. Ha a belső táplálást választjuk, akkor is ide kell kötni a hidegítő kondenzátort.
-
And
veterán
válasz Lompos48 #25064 üzenetére
(Ha jól látom, valójában a potméter által az analóg bemenetre leosztott feszültséget mutatja. Amit persze a kontroller mikrokódjának vagy a megjelenítő programnak a módosításával olyan tartományra skálázhatunk, amilyenre tetszik. Mindkét program rendelkezésre áll forrásban.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #25067 üzenetére
Jah, bocs . Én már korábban kíváncsi voltam, hogy mit tud ez az egyszerű USB-s megoldás (meg főleg arra, hogy mit lehet kihozni belőle), de a szoftver oldala sajnos túlságosan elvetemült számomra. Maradok inkább az USB-soros módszernél, azt jóval egyszerűbb kezelni mint PC, mind kontroller oldalon, és fizikailag mégis USB marad. Az ethernetes kontrollerek is jobban tetszenek ennél, és bár a szoftver ott sem maradhat el a kontroller részére, minden PC-n van webböngésző, telnet meg FTP, így legalább utóbbi oldalon ezzel nem kell szórakozni, és még távolról is elérhető a cucc.
-
And
veterán
válasz Phvhun #25078 üzenetére
(Az ethernetes kivitel sok szempontból egyszerűbb, mint említettem: nem kell a PC-t programozni hozzá. Némi html és javascript ismeretet szükséges, de elég sok ilyen PIC-es példaprogram létezik. 1-2 tesztáramkört már összedobtam, de a fejlesztésre egyelőre nincs energiám. Weblapon elhelyezett checkbox-okkal vezérelhető digitális kimenetek, táblázatba rendezve megjelenített bemeneti állapotok, meg gyakorlatilag mindenféle változó - pl. soros hőmérő, egyéb szenzorok adatai - kiírható, és ehhez alapszinten nem kell nagy programozónak lenni. Extrák persze lehetnek ezerszámra, ami csak belefér a flash-be. Sajnos a beépített eth-vezérlővel ellátott típusokból nincs könnyen szerelhető PDIP vagy legalább SO-tokozás, csak TQFP, mert túl sok a kivezetésük, a külső soros eth-kontrollerek meg nem bizonyultak túl hatékonynak és stabilnak.)
-
And
veterán
válasz Phvhun #25081 üzenetére
Jó, akkor te ezt a részét ne vedd magadra . Ettől függetlenül egy halandónak nem annyira egyszerű a dolog, mert az ilyen beágyazott kis webszerverek (vagy USB-s panelek) tudásának java nem a hardverben, hanem a szoftverben van. Maga a 'vas' alig tartalmaz valamit a kontrolleren kívül.
A nyák problémájának áthidaló megoldása lehet például a ChipCad által is forgalmazott SchmartBoard protopanel-család, arra felforrasztható a TQFP-tok, én is olyanra építettem. Bár szerintem fotós eljárással is meg lehet csinálni, vagy legyártatni (több darabot, mivel a szokásos minimális gyártási méret nem olyan pici). -
And
veterán
válasz 477il4 #25091 üzenetére
Ez egy tipikusan vegyiparban használt céleszköz, amely nem a tudása, hanem a kivitele, felhasználási területe miatt speciális. Leginkább gyors impulzusszámláláshoz és ahhoz kapcsolódó feladatokhoz (pl. jelzés megadott számú impulzus után) használható. Házi felhasználásra nem az igazi, mert oda drága, és egy relatív olcsó PLC ('programozható relé') vagy mikrokontroller könnyedén kiválthatja a képességeit, és nincs szükség a tanúsított robbanásbiztos kivitelre. Valószínűleg nem egy mai darab, játszani biztos jó lesz .
-
And
veterán
válasz Vegitaa #25107 üzenetére
Tévedsz: egy kapcsoló hangjából abszolút nem következik, hogy 'beragad'-e vagy sem. Az érintkező mechanizmusának akármilyen hangja lehet.
Mod. #25108: Akkor neked igazából nem is szintmérésre, hanem csak egyszerű szintkapcsolásra van szükséged. Az pedig jóval egyszerűbb a szintmérésnél, akár két elektróda közötti ellenállás mérésével is megoldható. Egy rakat példa: [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Valószínűleg a szokásos 50Hz-es erőteret látod, ami a mérőfej / szkóp bemenetének magas impedanciája miatt megjelenik a bemeneten. Ha GND-hez, vagy más alacsony forrásimpedanciájú jelhez érinted a mérőcsúcsot, el kell tűnnie.
A jel megállítási problémáját a szinkronizálás (trigger) hibája okozza: a trigger kapcsolója rossz állásban van, vagy a triggerelési szint nem megfelelően van beállítva. Mindenképpen lehet korrigálni. -
And
veterán
válasz Lompos48 #25115 üzenetére
Teljesen mindegy, hogy eredetileg mennyire desztillált: ha nem tökéletesen zárt rendszerben tárolod és szállítod, nem marad az. A levegőből is beold mindenfélét (oxigén, széndioxid), plusz a csövek és a tartály belseje sem patyolat tiszta, ez pedig éppen elegendő ahhoz, hogy ne nulla legyen a vezetőképessége. Nyilván nem lesz túl jó vezető, de mosfet-bemenetű komparátorral simán detektálható.
Mod. #25123: Pillanatkapcsoló == mezei nyomógomb. Egyetlen záróérintkező kell, ami csak addig zár, amíg nyomod a gombot, mindegy hogy hívjuk.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz _ATi_1 #25127 üzenetére
Hát mondjuk könnyű jusztírozni vele egy széles tartományban beállítható (alap)jelet, változót. Oszcilloszkópokban régen előfordult pl. a második időalap eltolási értékét beállító kezelőszervként. Trimmerként is egyértelmű, ha nem akarunk külön durva- és finomszabályozót betenni a pontos beállítás kedvéért, akkor inkább beépítünk egy húszfordulatú helitrimmert, mint egy vagy két 3/4-fordulatút.
-
And
veterán
Azért egy RCA felszerelése nem olyan bonyolult, hogy extra leírás kelljen hozzá, legalábbis nem hasonlítható például egy krimpelős N- vagy (RP-)SMA csatlakozó szereléséhez. Elég sok fajta RCA-dugó létezik, és a méreteik sem teljesen azonosak. Egy jó minőségű (aranyozott, és fémházas) RCA szétszedése után megállapítható a felpucolás szükséges hossza, és a kábelt is megfelelően tartja a szokásosan fogóval összenyomható rögzítő, amely a külső fémházzal ('hideg' érrel) van összeköttetésben.
-
And
veterán
válasz csabyka666 #25636 üzenetére
A szinuszhullámok ráülhetnek (szuperponálódhatnak) a DC-szintre, és a szkópot DC-csatolással használva látható lesz mindkettő, vagyis a szinusz nem 'középen' ül, hanem függőlegesen valamerre eltolódik a nulla szinttől.
Mod: ha az erősítő bemenetére csak egyenfeszültséget kötsz, akkor nyilvánvalóan a kimenetén is csak az lesz.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz DonThomasino #25867 üzenetére
100-200W-os még nem állíthatóból se nagyon létezik. Ilyeneket ellenálláshuzalból tudsz készíteni (pl. konstantán), amit egy kerámiatestre csévélsz fel, vagy keresel hozzá egy nagyobb méretű fémszerkezetet, és szigetelőkkel 'légszerelve' kivitelezed. Pár éve láttam egy hazai, UPS-eket szervizelő cégnél egy műterhelést, amellyel sok kVA-es tápokat tesztelnek, na az inkább hasonlított egy kerti grillsütőre, mint műterhelésre.
-
And
veterán
válasz DonThomasino #25870 üzenetére
Ezek sem mások, mint kerámiára tekercselt ellenálláshuzalok. Az izzóval meg inkább a nemlineáris karakterisztika a probléma, de ez nem mindig számít. Akkuteszterből is láttam olyan házi gyártmányt, amelyben 3 darab külön kapcsolható szgk-izzó volt.
-
And
veterán
válasz Jakab66[hun] #26073 üzenetére
Nincs, mivel lehetetlen. Az egy dolog, hogy az időzítések is teljesen mások a két rendszerben, de a PAL vagy NTSC jel összetett videója kompozit jel, mint a neve is mutatja, a VGA pedig komponens (RGB). A DVI meg még digitális is. Mintha csak a benzinen múlna, hogy az autód tud-e repülni, vagy nem .
-
And
veterán
válasz moha21 #26111 üzenetére
(Szerintem ennek más oka is lehet, nem csak a vezeték ellenállása. Mivel a csöveket inverter hajtja, ha a kábelnek túlságosan nagy a fajlagos kapacitása és / vagy az induktivitása, akkor például nem tud kialakulni a cső elektródáin a begyújtáshoz szükséges kezdeti feszültségimpulzus.)
-
And
veterán
válasz moha21 #26117 üzenetére
Nem tudom, mert ugyan a vezetékek induktivitását csökkenti, de a túl közel haladó erek közötti kapacitást nem befolyásolja (ráadásul dupla hosszban a kapacitás is kétszereződik), és kivitelezni sem olyan egyszerű a gyakorlatban. Az viszont biztos, hogy a vezeték ellenállása nem nagyon számít, mivel a CCFL tipikusan nagyimpedanciás terhelést jelent, vagyis eléggé kicsi az effektív üzemi árama.
-
And
veterán
válasz vodkaboy22 #26238 üzenetére
"Az indok a pénz..."
Ez egy kicsit (vagy inkább nagyon) összeesküvés-elmélet szagú. Bármennyire is szeretnék egyesek ezt láttatni, nem minden erről szól. A rádióspektrum egyfajta nemzeti kincs. Lehet ezt vitatni, de ettől még nem áll rendelkezésre korlátlan mértékben. A wifi tipikusan olyan nagy sávszélesség-igényű rendszer, amelyet szinte a végtelenségig lehetne bővíteni anélkül, hogy az igények csökkennének. Ha mindenki szabályozatlanul, orrba-szájba nyomná a teljesítményt egy ilyen sávban csak korlátozottan rendelkezésre álló rádiócsatornákba, akkor igen gyorsan használhatatlanná válna a rendszer, ennek jelei wifinél egyébként még a jelen szabályozással is megmutatkoznak sűrűn lakott helyeken, nagyvárosokban. A mobilszolgáltatók sem két fillért fizetnek azokért a sávokért / szegmensekért, amelyeket használnak.
"Ugyanez volt a kamionosoknál akik fél földtekét áttudták adó vevőzni haza feleséghez amíg be nem tiltották a nagyobb teljesítményű adóvevőket..."
Az a nagy helyzet, hogy azok a rádiók, amelyekkel ez megvalósítható volt, szinte minden esetben illegális paraméterekkel, óriási adóteljesítményekkel rendelkeztek már régen is, és jó terjedés esetén (a CB esetén ugye rövidhullámról volt szó, tehát erre még csak biztosan alapozni sem lehetett sosem) közel és távol lehetetlenné, vagy legalábbis igen nehezen elviselhetővé tették a rádiózást. Hiába volt a zajzár, ha állandóan olasz kamionosok rikácsolásával volt tele a sáv. -
And
veterán
válasz vodkaboy22 #26241 üzenetére
"Nem azt mondtam, hogy a wifi sávszélét kellene növelni, hanem a megengedhető maximális sugárzási teljesítményét."
Csakhogy ezzel éppen az a baj, hogy a korlátolt sávszélesség kihasználhatóságát csökkenti. Ha valaki hangosan kiabál, akkor annak közelében nem lehet értelmes hangerővel társalogni. Ez oda vezet, hogy mindenki üvöltözni fog, és végül senki nem ért senkit. A helyzet pedig sokkal rosszabb lesz, mint eredetileg volt. Szerintem nem olyan nehéz ezt belátni.
"A faluk kiszolgálását lehetővé tevő wifi hálózatot sem építik ki pont a mobilnet miatt."
Ettől függetlenül azért wireless ISP-k léteznek már jó ideje és szép számmal. Sajnos a lehetőségek mindenképp korlátozottak. A jelenlegi spektrális hatásfokot és rendelkezésre álló spektrumot figyelembe véve csak nagyon kevés felhasználó látható el így kellően gyors hozzáféréssel, vagy nagyon sok kompromisszumot kell kötni (pl. csatornák újrafelhasználása, ami ráadásul megint csak a teljesítmény korlátozását feltételezi).
"Igaz ami igaz a kamionos példa kicsit erős volt de szemléletes (nem kell fél föld csak 2 ország) most már azt se lehet."
Jórészt régen sem volt legális, erre utaltam. Aki meg régen is sz@rt a rendelkezésekre, az ma sem tesz másképpen, eszközökhöz meg manapság sokkal könnyebb hozzájutni, mint évtizedekkel ezelőtt. (Azt mondjuk sosem értettem, hogy miért tolják annyira az FM-módot /lásd: CEPT/ más, jóval hatékonyabb moduláció /SSB/ ellenében, de ez nem tartozik szorosan ide. Mintha illegális volna a MIMO-s 802.11g wifi, és mindenki csak a 11 Mbit/s-os 802.11b-t használhatná, ami ugyanúgy 22 MHz-et foglal a sávból, de sokkal lassabb.) -
And
veterán
válasz CPT.Pirk #26385 üzenetére
Semmi illegális nincs benne, ezt a négysávos GSM-modult használja: [link]. Úgyhogy bőven elegendő ezt a modult engedélyeztetni (Mondjuk FCC és EU-szinten), amit a gyártó biztosan meg is tett, mivel valószínűleg nem teljesen hülye, és nem most mászott le a falvédőről.
-
And
veterán
Természetesen, ha egyszer egy hagyományos mobiltelefonban használják . Amúgy az adatlapja sok mindent elárul: [link]. Ez egy meglehetősen okos integrált modul, szinte komplett mobiltelefon audió áramkörökkel, akkutöltés vezérléssel, a sávokon engedélyezett maximális teljesítményt nyújtó RF-végerősítővel, billentyűzet- és kijelzőkezeléssel, adatportokkal.
-
And
veterán
válasz vodkaboy22 #26393 üzenetére
Javítson ki valaki, ha tévedek, de szerintem a kimeneti DC-szint egyáltalán nem okoz 'hallható' változást. Kimozdítja egy kissé a membránt az egyik irányba és ezáltal csökkenti a maximális kivezérelhetőséget, de ilyen kicsi mértékben ez egyáltalán nem számít.
-
And
veterán
válasz Reggie0 #26399 üzenetére
Interconnect jelkábelnél még csak-csak (bár elég érdekesen hangzik gyengeáramú audió átvitelnél az SWR), de egy erősítő nullához közeli kimeneti impedanciáját hogy lehet illeszteni egy valós hullámimpedanciájú kábelhez és a minimum néhány ohm-os hangfalhoz vagy soktíz ohm-os füleshez?
-
And
veterán
válasz MasterMark #26491 üzenetére
(Nagy kár, hogy 16 dBi nyereségű 2,4 GHz-es körsugárzó antenna csak a mesében létezik . A gyakorlatban viszont nem, mod. főleg nem ekkora méretben.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Phvhun #26534 üzenetére
Elegendő az áramgenerátor. A led-driver IC-k előnye pont az, hogy ezt a feladatot jól valósítják meg. Például: kapcsolóüzemű működés, gyakran egyazon tok tud lefelé és felfelé (buck / boost) is konvertálni eltérő kapcsolásban, tehát az összhatásfok nagyon jó lehet (>80%), a 'felesleges' energiát nem egyszerűen elfűtik, mint egy lineáris áramgenerátor tenné. Aztán sok esetben lehetőséget biztosítanak a led áramának, azaz fényerejének egyszerű modulálására PWM-mel, analóg jellel (vagy akár mindkettővel egyszerre). A maximális áramot szokásosan egy nagyon kis értékű ellenállás segítségével (amelyen tizedvoltos nagyságrendű referenciát tart a szabályozás) határozzák meg. Ezen felüli extrák, például túlfeszültség-védelem a leden, standby-állapot extrém alacsony áramfelvétellel. Mindezt akár amperes nagyságrendű ledáramokkal és nagyon pici (pl. MSOP8 vagy SO8) tokban.
-
And
veterán
válasz Phvhun #26536 üzenetére
Mostanában ezzel szoktunk hobbicélra fejleszteni: MP2481 (MPS). Az áram PWM-mel vagy ugyanazon a lábon analóg szinttel (tehát végső soron potméterrel is) állítható. 3W-os ledhez használjuk 1A-es max ledáram mellett, de 1,2A-t tud a driver, a ledeket pedig sorosan is lehet kötni. Fel- és le is képes konvertálni. Chipcad forgalmazza, ott szoktuk venni, bruttó 400 Ft körüli összegért. Sajnos - vagy szerencsére, nézőpont kérdése - a tokozása MSOP8, de kézzel szoktam felrakni. Nagyon bevált, megbízható típus.
-
And
veterán
A másik meg az, hogy ha ennyire pontosan kell az a 6,2V-os kimenet, akkor miért nem használsz fix + diódás szinteltolás helyett annál sokkal biztosabb eredményt adó, beállítható kimenetű lineáris stabilizátort, pl. LM317-et? Mod.: abból is létezik TO-92 tokozású (0,1A-es), fillérekért.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Lompos48 #26611 üzenetére
(Mondjuk ennek nem igazán a teljesítménybeli eltérés az oka, hiszen egy power led optikai teljesítménye is sokszor 10..100mW lehet. Csakhogy a lézer ugye pontszerű forrás, ezért a fénye fókuszálva nagyon kis területre gyűlik össze, és ott a teljesítménysűrűség óriásira növekszik.)
Mod. #26612: A lézerdiódák korrekt meghajtása azért nem egy szimpla tápegységet igényel. Az optikai teljesítmény szabályozása nélkül (amit a lézerdiódával szokásosan azonos tokba épített fotodióda jele alapján végeznek) elég gyorsan ki lehet nyírni a lézert. Komplett cél IC-k is léteznek LD-k meghajtására.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz vodkaboy22 #26614 üzenetére
Van egy 655nm-es (vörös) 100 mW-os modulom, annak a nyákján ott van a csatlakozó, amelyen keresztül a leírása szerint maximum 20 kHz-es TTL-jellel modulálható. Nagy sebességgel csak úgy lehet modulálni, hogy a 'kikapcsolt' állapotban a lézeráramot kevéssel a küszöbáram alatt tartjuk (persze ilyen kHz-es moduláció nem jelent óriási sebességet).
"[..] hanem a monokromatikussága a kis divergenciája, a térben is időben koherens tulajdonsága, a módusszerkezete és a reflexiója is fontos tényező!"
A monokróm tulajdonság szerintem a veszélyesség szempontjából kevésbé számít (a led - a fehér kivételével - is monokróm forrás, bár tény, hogy a spektruma valamivel szélesebb egy lézernél), kis divergencia = pontszerűség, reflexiója meg nem a lézernek van, hanem az anyagnak, amelyben halad. A kis területre való összpontosítás a lényeg. -
And
veterán
válasz Lompos48 #26617 üzenetére
Igaz, látható fényű ledeknél nem szokás megadni az optikai teljesítményt, csak a disszipációt és a fényáramot. Viszont például IR-ledeknél (látható fény hiányában) azt is közli az adatlap. Van a fiókomban olyan infraled, amely fél amperes árammal is hajtható folyamatos üzemben (természetesen hosszú távon hűtést igényel), és erre az áramra 50 mW-os optikai teljesítmény adnak meg, az összfogyasztás pedig 820 mW (a jellemző nyitófeszültség 1,65V körüli ekkora áramnál).
#26618: "A kis terület nagy energiasűrűség önmagában nem elég!"
a Nap fényével is remekül lehet égetni, pedig se nem annyira pontszerű, mint egy lézer, se nem koherens, és végképp nem monokróm. Mégis egy 5 cm-es átmérőjű gyűjtőlencse segítségével már gyújtogatni lehet, miközben az optikai teljesítmény néhány tized wattos nagyságrendű (a Föld felszínérere érkező napsugárzásból és a felületekből számítva). -
And
veterán
válasz Reggie0 #26623 üzenetére
Igazad van, én valamiért a napállandó (1366 W/m2) kisebb hányadára, kevesebb mint a felére emlékeztem, ami a felszínre lejuthat, erre kiderült, hogy ez utóbbi érték 1kW körül van négyzetméterenként (illetve nálunk valamivel kevesebb, mivel a nap sosincs a zenitben). A tizedwattos nagyságrendet meg úgy értettem, hogy nem éri el az 1W-ot, pedig ezek szerint eléri, majdnem a duplája lesz.
#26618: "(Voltak anno fényhegesztők -NEM LÉZER- baromi nagy teljesítményt ettek és nagyon komoly nagyítókkal fókuszálták a fényt. Most ugyanazzal a fókuszfolttal lézerrel 500W mellett ég és föld a bevitt energia különbsége!)"
És ennek nem pont az volt az oka, hogy hogy a nem lézer forrást nem lehetett olyan kicsi területre fókuszálni, magyarán jóval nagyobb teljesítmény kellett ugyanakkora teljesítménysűrűség eléréséhez a fókuszpontban? (Nem tudom, csak kérdezem .)[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs