- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Egér probléma
- Elkészült Oroszország első litográfiai berendezése
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Vezetékes FEJhallgatók
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- Mini-ITX
Hirdetés
-
Féltucat régi Samsung kapott új One UI-t, köztük az A52s
ma A 6.1 olcsó, drága, ütésálló és közönségkedvenc készülékekre is megérkezett.
-
EU: a bankoké a felelősség, ha AI-t használnak
it Az EU tőzsdefelügyelete szerint ha AI-t használnak a bankok és befektetési cégek, akkor övék a felelősség.
-
Computex 2024: a GeIL memóriái között akad olyan, ami 10 GHz fölé merészkedik
ph A vállalat portfóliójában a hétköznapi DDR5 DIMM-eken kívül vannak CUDIMM, CSODIMM, CAMM2 és LPCAMM2 formátumú újdonságok is.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
Hi
Nagyon egyzserű a dolog, veszel egy kis Vas(III)-kloridot, vagy egyéb maratószert elektro boltokban, aztán papíron megtervezed a fóliarajzot, hogy mined alkatrészt a megfelelően összekössenek a csíkok, anélkül, hogy olyan helyen érintkeznének, de előtte maghatározod, hogy kb hányszor-hányas négyszögben (vagy egyéb forma) tudod kivitelezni a rajzot, ahol nem kéne,
aztán pl. alkohlos filccel felrajzolod a nyáklapra az elkészített tervet és valamilyen pl. modellfestékkel kifested, hogy biztosan ne kopjon le a maratás alatt és lemaratod.
Ha már nem látsz rezet a festett részek között, akkor készen van, már csak a védő festéket kell eltávolítani a lapról.
Sok sikert !
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz Csaba_20_ #3992 üzenetére
Hi
Az volt az olcsó, gyors, házi verzió, amit leírtam !
Kisebb kapcsolásért hülyeség terveztetni a lapot, no meg aki tényleg saját maga akarja elkészíteni, annak ez pontosan megfelel.
A lakkfilccel egyet értek, feltéve ha könnyen eltávolítható később a lapról !
Az meg senkienk sem árt, ha használja kicsit az agyát és a logikáját, persze ha van neki olyan !
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
Vettem nemrég egy 300W-os invertert.
Azt sejtettem, hogy nem rajong az ilyen inverterek többsége az induktív terhelésekért, és az is van írva a papírjában, hogy nem javallott ilyeneket csatlakoztatni hozzá, mert a készülék meghibásodását okozhatja !
Namost a kérdésem az lenne, hogy lehet ezt megoldani, mondjuk egy külső, plusz áramkörrel?
Pl. egy ferrit tekercses, kondenzátoros szűrőre gondoltam, esetleg még valami túlfeszültség védő eszközre.
Szóval végiggondolva, arra jutotta, hogy az induktív terhelések megzavarhatják az inverter frekvencia generálását és ezzel a működését,
a másik probléma lehet, hogy az induktív terhelések nagy fezsültség impulzusokat gerjeszthetnek, amik tönkre tehetik az ivertert !
Szóval, ki mit tud mondani, hogy lehetséges e egy külső szűrő, túlfeszültség védő áramkörrel üzemeltetni probléma mentesen induktív terheléseket ???
A válaszokat előre is köszönöm !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
And, Ja no, valaki az #5001-esre ??
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasztok !
Valaki tud nekem mondani GTO tirisztor típust, ami elbír 15-20 ampert folyamatosan ???
Illetve milyen kis ellenállású, kis veszteségű kapcsoló elemmel lehet még nagyobb áram kapcsolgatását megoldani 12V-on?
Esetleg IGBT tranzisztor ?
Ezekről található valahol katalógus ??
És kerestem neten, Googliban, de semmit sem leletem nehány villamos és trollibusz leírásán kívül, aminek az inverterében ezen alkatrészek a kapcsoló elemek !
Az is érdekes volt számomra, csak most nem az kellett volna.Az egyik szövegben viszont azt olvsatam, hogy a GTO tirisztor a vezérléshez az általa kapcsolt áram tizedét igényli, az pl. 20A esetében már 2A !!
Szóval a másik kérdésem, hogy milyen meghajtó árakör kell hozáá, jó e valami 2-3A-es pl. BD tranyó meghajtónak ??
Természetesen nem megahertzeken akarom hajtani a kapcsolást, mivel azt is olvastam, hogy a GTO csak kb. 1KHz-ig működik rendesen, feljebb csak az IGBT tranyóval lehet menni.And, vagy aki tud erről valamit ?
Előre is köszi mindenkinek !
Üdv..
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Hű, valahogy a FETek és MOSFETek nem jutottak eszembe !
De teljesen igazad van, ezek is bírnak sokat és kicsit a csatornaellenállásuk !Azt hiszem, annak idején, mikor egy másik dolgon gondolkodtam, akkor ott eszembe jutott a FET, konkrétan dízel járgány ízzítás szabályozásához, ahol max.12V a feszültség de 30-40A körül van az átfolyó áram.
Ebben az esetben egy utóízzító áramkört akartam és akarok is majd készíteni, ami PWM moduláció, vagy hasonló módon kapcsolgatja különböző hosszúságú időre, Hertzes tartományban a tápot a gyertyákra a motor beindítása után,
vagy bizonyos időtartamra meghatározva, vagy motor hőmérséklet szerint változóan.A mostani ötletem, ahol szintén hasonló a feszültség, és mondjuk max fele az áramerő, az egy ólomakkutöltő kapcsolás lenne, ahol a töltöttségi szintnek megfelelően végezné az áramkőr a töltést egy PWM szabályozó.
A két periódus pedig két kapcsoló elemet kapcsolgatna felváltva, az egyik a töltésért a másik pedig a kisütésért lenne felelős !Valahol neten olvastam egy cikket, talán le is van mentve, az ólóm akkuk töltéséről, hogy ha a töltést folyamatosan váltogatjuk kisütéssel, akkor az ólomszulfár képződést is el lehet kerülni, és ha elég magas frekvenciával és áramimpulzusokkal megy, akkor még a régebbi, kicsit passziválódott lemezekkel rendelkező akkukat is "fel lehet még ébreszteni" !
Szóval ez lenne.
A feszültség függő PWM modulátor egy 555-ös ICvel felépített áramkőr lenne.Tudsz esetleg típusokat írni, és vannak e esetleg kapcsolásaid, illetve egyéb infót szeretnék kérni Tőled a FETek és MOSFETek meghajtásáról !
Kösz előre is a segítséget !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasztok !
And, vagy aki tudja !
Újabb kérdéseim vannak !
Akkor FET-et akarok bszerezni a kapcsolásomhoz !
A sima FET és a MOSFET között olyan szempontból van jelentős különbség, hogy melyiket alkalmazom alacsony frekvencia, kis feszültség és nagy áramerő esetén ??
POWER-MOSFETben alig találtam valamit a lomexnél, de POWER-FET-ből van bőven !
Ha jól tudom, akkor ezeket lehet párhuzamosan kötni, hogy nagyobb teljesítményt lehessen velük kapcsolni ?
Ha negatív és pozitív periódusú vezérlőjelem van, akkor jó, ha N és P csatornás FETeket használok, vagy a pozítív periódust invertáljam egy tranyóval és a P FET helyett is N FETet használjak inkább ??
Ezt a teljesítmények és az áramerők miatt is kérdezem !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz CYBERIA #5048 üzenetére
. . .Ezen már én is gondolkodtam, de fogalmam sincs, hogy miért nem jó nekik az 50Hz !
Igaz hogy ott "csak" 15KV-os a vezeték hálózat, de akkor is kell transzformálni, és rosszabb transzformálni ezt a frekvenciát, mint az 50Hz-eset !
Valami olyasmiről is halottam, hogy régebben volt, vagy most is van olyan rendszer, ahol 3 fázisú, 16.7Hz-es vezeték hálózat van, ami akkor 3 db felsővezetéket jelent !!!
Kicsit bonyolult lehet !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
Ki tudja nekem megmondani, honnan tudnék beszerezni egy bizonyos CS206A jelű IC-t ???
Ez egy egyszerű fémkereső áramkörben funkcionálna, gugolóban megpróbáltam utánanézni, de csak kondenzátor, meg ellenállás hálózatokat hozott ilyen jelzés alatt.
Vagy ha esetleg valaki meg tudja nézni valamilyen katalógusban, hogy mi lehet a helyetttesítője, ha van neki egyáltalán, az is nagyon jó lenne !!
Előre is köszi !
Üdv.:
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
Rosszúl írtam az IC tipusát CS209A amit keresek !
Adatlapot már találtam róla, meg kapcsolási rajzot is, de azt még mindíg nem tudom, hogy melyik cég gyártja, illetve mivel lehetne helyetttesíteni !No, ebben, ha tud valaki segíteni, azt megköszönném !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz becuszabi #5581 üzenetére
Szevasz
Igen, ezt én is láttam, de szerintem ilyet sem fognak nekem tudni adni a bótban, mert akkor csak feltünt volna nekik a szám.
No, mindegy, szétnézek a cég honlapján, meg neten, aztán hátha valahonnan esetleg csak be tudom szerezni.
Azért köszi.
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
FET-et Illetve teljesítmény MOSFET-et hogyan kell használni ??
A feladata az lenne, hogy egy 15-20 áramfelvételű fűtőszálat akarok vezérelni 12V-on, PWM szabályozással, 555-ös IC-vel felépített időzítő áramkörrel és ehez kellene egy alkalmas félvezető kapcsoló eszköz !
Elsőre egy BD-s tranyóra gondoltam (talán BD249) mivel asszem az bír vagy 25 ampert és a 12V mellett talán még túl sem haladnám (nagyon)a teljestímény maximumát, csakhogy ahoz tetemes hűtőbordára is szükség lenne, még ha teljes kitöltéssel is hajtanám, mert csak sok energia vész el rajta és e miatt túl sok hőt kellene elvezetni.
A nagy melegedés a és viszonylag nagy feszültség esés miatt is gondoltam inkább egy teljesítmény MOSFET-re, mivel azok csatorna ellenállása nyitott állapotban tized, század ohmok, még ilyen teljesítménynél is csak pár wattnyi hőt kellene elvezetnem, ami töredéke a tranzisztor esetében keletkezettnek.
Azt tudom, hogy 3V alatt nem nagyon működnek, de a 12V az feltételezem, már megfelelő és ha jól sejtem, akkor ez is egy előnye a FETeknek, hogy nem kell nagy áramertő a vezérlésükhöz, mivel feszültséggel vezéreltek.
Szóval hogyam alkalmazzak egy teljesítmény MOSFETete és egyáltalán milyen típust lenne érdemes ???
Kell esetleg elé meghajtó áramkör, vagy elég az 555-ös IC jele, pláne, mivel N csatirnásra gondoltam, tehát a PWM jel negatív periódusa lenne az aktív bekapcsolt állapot a FET esetében !Javaslatok ??
(előre is köszi !)Üdv.:
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz forceberg #6391 üzenetére
Szevasz
Köszi !
Ez egy személyautóban a szellőző rendszerben elhelyezett fűtőegység lenne, négy 12V-ra méretezett, vastag cekaszszál, az vesz fel kb 15A-t és ennek e reljesítményét kellene szabályoznom a légáramnak megfelelően, hogy túl ne melegedjenek a szálak, illetve a környezete.
Ha kisebb légáramra kapcsolom a szellőző rendszert, akkor a fűtőszálakat is kevésbé kell üzemeltetni, ugyanahoz a hűfok eléréséhez.
Természetesen, mivel autóról van szó, így 12V-ról menne a rendszer, illetve üzem közben max. 14 voltos rendszerfeszültségről.
És mivel a teljes kivezérlés esetén a legkisebb a veszteség (és így a fölös hőtermelés is) bármilyen tranzisztort is veszek alapul, ezért gondoltam a PWM szabályozásra, arra meg megfelel az 555-ös, igaz annak 15V körül van a maximuma.
Igazából azért gondoltam a föld ággal való vezérlést, szóval olyan FETtel, ami a negatív impulzusokra nyit ki, mivel a föld, az mindíg föld és így mindegy, hogy az 555-ös ICt hány volt feszültségről üzemeltetem !
Ha a pozitív periódust használom fel vezérlésre, akkor viszint ki kell menjen a teljes feszültség, hogy a FET teljesen kinyisson (vagy normál tranyó, mindegy), az 555-ös meg már melegszik 14-15V körüli feszültségen, szóval az előbbi esetben hajthatom alacsonyabb feszültségről is, a föld ekkor is közös és teljes a FET nyitása (vagy éppen zárása).
A pozitív periódussal való vezérléshez jó a növekményes FET ez tiszta, csak az nem, hogy akkor az utóbbi esetben, ha a negatív ággal akarom kapcsolni a FETet, akkor lehet, hogy kiürítéseset kellene alkalmaznom ???
Mondjuk annak meg az a hátránya, hogy ha nem kap jelet a Gétje, akkor állandóan nyitva van, bár ezt gondolom megoldható egy pozitív ágra felhúzó ellenállással.Üdv.:
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Ki tud egy jó tranyó katalógust, amiben a teljesítmény FETek is benne vannak és akár keresni is lehet benne paraméterek szerint típusokra ??
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz forceberg #6391 üzenetére
Szevasz
nem teljesen értem ennek az IRF4905-nek az adatlapját !
Miért minuszban vannak írva az értékek ??Szóval úgy értettem, hogy 10V-on, 25 foknál 74A-t visel el folyamatosan és 52A-t 100 fokon, és 260 vagy mennyi A-t impulzusban, aminek valami 260 mikroszekundum talán az ideje.
Csak hogy ezek az értékek miért minusz előjellel vannak feltüntetve ??
További kérdés, hogy a rajz szerint ez már taltamazza a reverz impulzusok elleni védő Shottky diódát is ?
És a bekötése hogy van ?
Ha jól tudom akkor a Drain a nyelő és a Source a forrás, de a védő dióda alapján mégsem a D kellene a pozitív fele legyen, hanem az S, így van vagy sem ???És az mit jelent, hogy mondjuk 40V-os egy FET, de a Gateje csak mondjuk +-20V ??
Szóval akkor ez azt jelenti, hogy már max. 20V-ra is teljesen kinyit, ha a kapcsolni kivánt feszültség mondjuk 40Volt X amper akkor is átengedi a 40V-oto, ha csak 20V-oto adok a getejére ??
Illtve tudom, hogy az elméleti csatorn szélességével, ami létrejön a FET-ben, vagy megszűnik az áramerőt kapcsoljuk, az függ töle, csak akkor sem értem valahogy teljesen ezeket a feszültség összefüggéseket !Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Köszönöm szépen a nagyon értékes, és érthető válaszaidat !!!
Ezek szerint a FETek vezérlés szempontjából inkább egy tirisztorra hasonlitanak, mármint olyan szempontból, hogy a kapcsolni kivánt fesznél jóval kisebb fesz. már kiváltja az eszköz nyitott állapotát !
Nem úgy mint a tranyónál, hogyha pl. egy NPN-es tranyóból ki akarok szedni 12V-ot, akkor, azon túl, hogy kell vagy 13 - 13,5Vos tápfeszültség hozzá, a feszültségesést is beleszámolva a bázisra is rá kell adni a legalább 12V-ot, de inkább a max. tápfeszt, mivel a bázison is érvényes a feszültségesés.Szóval egy FET-tel lehet szabályozni a rajta átfolyó áramerőt (a kapujára adott feszültséggel), mint a normál tranyónál (csak ott árammal), de nem kell mimnimum akkora, vagy magasabb feszültséget alkalmazni a vezérlőlábon, hogy teljesen nyitva legyen, mint a tranyó, elég jóval kisebb is, ez meg a tirisztorokra hasonlit, ahol valami 3-5V körüli általában a gyújtófeszültség.
Szóval akkor nyugodtan kaphat 10, vagy akár csak 8V-ot a FET és már akkor is gyak. teljesen nyitva van és mehet rajta akár 20A is, ha jól értettem.
Beszerzem asszem az első tipust, amit irtál (IRLZ44N) annak elég jók a paraméterei, bőven túlteljesitik a szükségeseket.
Műszerrel lemértem, 17,8A-t vett fel a fűtőm az induláskor, beleszámitva a multiméter sönt ellenállását, nem igen vesz fel 20A-nél többet, szóvalé ez valszeg bőven jó lesz rá, és mivel igen kicsi a nyitott állapotú ellenállása, igy kevés lesz a melegedése is.Frekvenciát nem tervezek magasat, csak nehány Hertzeset, mivel egy lassan beizzó fűtőszál teljesitmény szabályozásához az is elég.
Akkor reverz áramok elleni védődiódát külön ezek szerint nem kell beépitenem (nem mintha fűtőszáll esetében érdekes lenne)
Már csak a bekötése kérdés számomra, a terhelés pozitiv, vagy negativ ágát szakitsam meg vele ?
Illetve melyik lábát kell a negativ és melyiket a pozitiv tápfesz felé kötni (S,D) ??Mégeyszer köszi !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz forceberg #6407 üzenetére
Szevasz
Elvileg ilyen probléma nincsen, mivel a szellőző rendszer legelére épitem be a fűtőt, a radiátor csak utána jön, szóval ez mindig a környezeti, relative hideg levegőt kapja direktbe.
És úgyis csak arra kell, hogy amig teljesen hideg a radiátor, addig ezzel a kevés plusz fütéssel lefújassam a párát az ablakról és talán még melegszek is egy picit.
De köszi az észervételt !Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz Bendegúz_50 #6408 üzenetére
Szevasz
Köszi szépen, erre pont én is ráaakadtam, csak itt nem tudok paraméterek alapján keresni, csak tipus alapján.
De töltöttem le tranyó katalógus programot, hátha majd abban tudok.
Azért ha tudsz ilyet, nyugodtan linkeld !Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
-
Batman2
őstag
válasz Bendegúz_50 #6444 üzenetére
Szevasz
Erre is ráakadtam én is !
De mindenképpen köszi !Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Üdv mindenkinek !
Megintcsak a MOSFET gyakorlati használata kérdéssel térek vissza !
Koknkrétan vettem IRFZ44N tranyókat (2db.) és ezt szeretném 555-ös IC-vel felépített négyszögjel generáűtorral hajtani és a tranyókkal kapcsolni 15-20A-t, 12V-on fűtőszálra !
Elkészíttetem a következő kapcsolást: [link] , annyi különbésggel, hogy két MOSFET lett bekötve párhuzamosan.
A terhelő ellenállást most egy 4W-os 12V-os ízzó képviselte.
A kapcsolás kb 12,6V-ot kapott.
A stabilizátor 8,06V-körüli feszültségre volt állítva.
A MOSFET előtt kb. 6,5V-os feszültséget lehetett mérni a pozitív periódusban !
A két periódsut a zöld és piros LED jelezte.
A négyszögjel generálás ment rendesen, váltakozott a két LED, de az ízzó nem gyulladt meg !Csak annyit tudtam megállapítani, hogy negatív periódusban a FET-ek előtt mérhető némi feszültség, tehát nem földel, pozitív periódsuban 0V-ot lehet mérni, tehát földel.
Az ízzó viszont mégsem világít, pedig jó kell legyen, másképp feszültség változást sem mérhettem volna !A kérdésem az, hogy ez a típusú FET gate-je pozitív jellel vezérelhető, jól tudom e ?
Ha ez így van, akkor vajon miért nem világít az ízzó ?
Netán kevés a 6,5V vzérlő feszültség és emeljem meg. vagy 8-9V-ra ??
A FET vezérlő elektródja elé kell e ellenállás a nlgyszögjel generátortól jövő jel útjába, elég e a 47ohm, vagy netán sok is ??
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Köszi szépen a válaszod !
Hasonlóan jártam el én is, ahogy leírtad, bár csak most olvasom a válaszod.
Lekötöttem a négyszögjel generátort, bár az generált a LEDek működése alapján és közvetlen a Gate-re adott árammal próbáltam a FETeket magukban, hogy kapcsolják e az ízzót, vagy sem !?Nem történt semmi, aztán már én is gyanakodni kezdtem az ízzóra, megnézztem azt.
Fogalalattal tettem be az áramkröbe, kiderült, hogy a fogalatban nem érintkezett rendesen !
Utána már tényleg kapcsolgatták a FETek, ha a Gate-t a pozitívhoz, vagy a negatívhoz
érintettem.Azt tudtam, hogy a FET-eknek a Gate kivezetésük elég jól el van szigetelve a többitől, de azt nem, hogy ennyire, hogy megtartja azt az állapotot, amibe kapcsoltam, ennyire megmaradnak a töltések a Gate lábon !!!
Jó, én csak lelkes amatőr vagyok, most használtam gyakorlatban előszsőr MOSFETete, eddig csak elméletben ismertem azokat.
Aztán visszakötöttem rá a vezérlőt és működik rendesen !
Itt a Gete töltések elvezetésével nincsen probléma, mivel az 555-ös totempol kimenettel rendelkezik, tehát a negatív periódusban úgyis kisüti, de amúgy jogos a 100Kohmos ellenállás !
Amúgy remekül bírják a tranyók, bár biztonság okáért és elsősorban a max. teljesítményük miatt kettőt kötöttem be, de áramerő szerint bőven viszi az alkalmazáaomat egy is.
Biztonság okáért egy kb. 6 * 7cm-es Alu bordára csvaraoztam a két FETet, de szinte semmi melegedést nem produkáltak !
Mondjuk, ahogy számoltam a mérhető kb. 170 mV-os feszültségesésből és a rajtuk átfolyó áramerőből, legfelejebb 4W energia vész el rajtuk, tehát ennyit kell elfűtsenek, így nem csoda, hogy még csak lanygosodást is alig éreztem !Mondjuk az adatlap mintah kisebb feszültségesést írt volna, de azért így sem rossz a helyzet, nagyon meg vagyok velük elégedve !!!
Egy kérdés !
Az adatlapon megadott max. teljesítmény értékek, azoka FET-en átfolyó áram érték és az alkalmazott feszültségből számítandóak, vagy pedig az eldisszipálandó teljesítmény maximumámra értendőek, tehát amit a FETeken átfolyó áram és a rajtuk eső feszültségből számolunk ki ???Mivel az utóbbi jóval nagyobb teljesítményekre teszik képessé, mint az előbbi !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz Batman2 #6531 üzenetére
Jah, a 47Ohmos Gate előtét ellenállást az IC védelmében gondoltam bekötni, abból kiindulva, hogy a FETnek egy pillanatra kell, de nagy áram kell a vátáshoz, hogy nehogy túlterhelje az 555-ös IC kimeneti fokozatát !
De ha ez szerinted elhanyagolható, akkor nem teszek bele.
Az egyenló terhelés megisztásnál a FET-ek kimenetei, vagy bemeneti (S, D) lábaival sorosan kellene kötni pár század ohmos ellenállást ??
A lábaikat rövid vezetékekkel kötöttem össze, mondjuk szerintem, 15-20A áramnál már azok is megfelelnek kiegyenlítő ellenállásoknak !
legalábbis abból következtetetve, hogy a kb. 2,5m hosszú, 1,5 mm2-es vezetéken összesen 2V feszültségesést mértem ilyen körülmények között.
Mondjuk lehet már 2, vagy 2,5mm2-es vezetéket kellene alkalmaznom, mert ez már sok az 1,5-ösnek, kicsit lanyygosodtak is a vezetékek.
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz !
Köszi szépen a körültekintő válaszod !
Szóval akkor csak jól tudtam, hogyan kell értelmezni ezeket a paramétereket !
Pl. itt az IRFZ44N (International rectifier adatlap szerint)Vdss = 55V, Id = 49A, Pd = 94W, Rds (on) = 17,5mOhm
Nyilván, ha összeszorzom az 55V-ot és a 49A-t, abból 2695W jön eredményül, ami irreális, ez egyértelmű !
Tehát vagy 94W / 49A ~ 1,92V-os feszültség mellett használhatjuk ki a 49A terhelhetőségét, vagy pedig 94W / 55V = 1,7A áram mellett alkamazhatjuk a maximum 55V-os feszültséget, illetve ezek köztes kombinációit, amit egy görbével is lehet ábrázolni valóban, ahogy mondod, ez tiszta !
Viszont, ha a azt számolom, hogy valójában mekkora energát kell hő formájában a tranyónak eldisszipálni (a környezetnek leadni) az pedig a tranyón eső feszültségből és a rajta átfolyó áramerőből számolható ki !
Az alkalmazásomban 17A áram 11,7V-os feszültség mellett (amit mértem) 198,9W teljesítményt jelent, de ebből a teljesítményből a tranyó csak (17A tranyón átfolyó áram * 170mV tranyón mérhető feszültségesés) 2,89W erejéig részesedik, ami még igen messze van a 94W Pd-től, ha azt disszipációs (tahát hőkibocsájtási) teljesítménynek veszem !!!
És már így is meghaladtam a Pd elvileges maximumát, mivel kettőt alkalmaztam párhuzamosan, ami csak 188W Pd-t jelent elvileg !
És ezt még egylőre simán kibírták.No, szóval ez az ami nem teljesen világos számomra, elvégre azért használtam FET-eket mivel azon sokkal kisebb teljesítmény vész el, ezáltal sokkal kevesebb hőt is kell elvezetni, ez alapján azt várnám, hogy akkor sokkal nagyobb teljesítményre képesek a FET-ek mint a normál (Si-planár) tranyók !
Ha ugyanezt egy normál tranyóvan akartam volna megcsinálni (pl. BD249), akkor ott kb 25,5W-nyi energiát kellene atranyónak hő formájában ledolgoznia (1,5V-os fesz eséssel számolva), ami amúgy olyan 100W körüli Pd-vel rendelkezik. !!!Az igaz, mondjuk ha arra gondolok, hogy a tranyóban legalábbis az S kivezetés egy vékony drótszállal van a szilicium felülethez kötve (a G is, de az ebből a szempontból nem érdekes), azt lehet, hamarabb terhelem túl, a túlzott teljesítményből eredő hővel, mint magát a FET szilicium lapkájában kialakuló, vezető csatornáját, mivel az a hűtőfelülethez van rögzítve a szilicim lapka által !
No, megint jó eszmefuttatást végeztem.
Üdv.:
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Tehát akkor a tranyó Pd értéke az a teljes áramkör teljesítményéből a tranyóra eső rész, amit az fogyaszt el (és ad le hő formájában), így kell érteni ??
Akkor viszont tényleg igen nagy teljesítményt lehet velük kapcsolni !
Akkor az IRFZ44N adatai szerint akár 2000W felett is összteljesítményben ???A normál tranyó és a FET összehasonlítást úgy értettem, hogy ugyazon Pd max. (vagyis azonos hőkibocsájtás) értékü bipoláris tranyó és MOSFET esetében a MOSFETek nagy előnyben vannak a tranyókkal szemben, mivel sokkal nagyob teljesítményt tudnak kapcsolni, azonos hőkibocsájáts mellett !
Ez az állítás így megáll, ugye ?
Azért feszegetem a témát, mert szeretnék végre tisztán látni, érteni, hogyan is kell értelmezni egy tranyó adatlapján megadott értékeket !
Nem csak szakbarbárkodni.Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
No, ez aztán (vég)kimeritő válasz volt !!!
De azért jórészt megértettem !Lényeg, ha magas frekvencián is alacsony hőkibocsájtást és veszteséget szeretnénk, akkor nagy áramererejű vezérlőjelet kell alkalmazni, hogy minél gyorsabban kisüsse/elvezesse a Gate töltést, és igy csak rövid ideig lesz köztes, nagyobb csatorna ellenállású állapotban a MOSFET.
De ze feltételezem, hogy legalább KHz-es tartományban alakul már ki, egy 20-30 Hertzes jellnél még nem számottevő az átkapcsolásokból eredő hőnövekedés a folyamatos bekapcsolt állapothoz képest !
Nekem pedig elég ilyen alacsony frekvencia is, mivel úgy is hatalmas a fűtőszálak tehetetlensége.
Egyébként az adatlap gondolom, jelzi a határfrekvenciát, ami fölött már nem kapcsol, hanem már átmegy egy félig nyitott - félig zárt állapotba, mert mire kinyit, már zárhat is be !
De azt jelzik e hogy milyen frekvenciával érdemes még gazdaságosan üzemeltetni, honnatól emelkedik már jelentősebben a veszteség ???
Ha igen, melyik ez az érték, légyszi világosits fel !?Üdv.:
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi mindenkinek !
Ki tudja, hol lehet rendesebb teljesítményű (10-50W) napelemet beszerezni és még nem csillagos ég áron ???
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
létezhet, hogy a legegyszerübb, egy tranyós előerősitőben ha BC109c helyett BC107-est alkalmazok akkor hallhatóan torzit, még ha erőteljesen vissza van véve az erősités, akkor is, bár kisebb mértékben (visszacsatoló 180Kohm, 1Mohm helyett és 1Kohmos emitter ellenállás, párhuzamos kondival) ??
Adódhat ekkora különbség pusztán a tranyó különbözősége miatt ??
Tudom, egyszerű a válasz, kipróbálom.Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Szerintem, ha alkalmazol hozzá egy megfelelő kondit és a kapott analóg, feszültségértéket, megfelelő szintillesztés mellett egy mutatós-lengőtekercses műszerre kapcsold, akkor minél sürűbb az impulzusok sorozata, annál jobban kitér a mutató !
Egy mehgfelelő helyen elheyezett potival be is tudod állitani a megfelelő kijelzés érdekében.
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Szevasz
Ezt kokrétan még nem figyeltem meg !
Télen a fénysugarak mennyisége és energiája is sokkal kevesebb, igy eleve, meleg helyre téve is töredékét produkálja egy napelem a nyári értékéhez képest.
Egyelőre elsősorban próbálkozára, kisérletezgetésre, hobbi célokra szánnám, de nagyobb teljesitményüvel már egy modell rendszert is lehetne késziteni házi energia ellátásra !
Ez már mehetne télen is.Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz _Petya_ #6691 üzenetére
Én annyit tudok, hogy induktiv terhelések esetében általában kb, fele teljesitmény kapcslását ájánlják relével, mint ohmikus terhelés esetében (hagyományos izzó), a fénycső az előtéttel pedig induktinak számit, már ha a hagyományos, előtéttrafós módon van kapcsolva !
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Üdv. mindenkinek !!!
Lenne gy kapcsolás, ami egy kicsit híján van az információkban !
Így elég nehezen tudom megépíteni.Maga a kapcsolás egy stroboszkóp kapcsolás, ami ebben az esetben gyujtás vizsgáló funkcióval rendelkezik.
A probléma a 12V egyenáram 300-400V-os feszültséggé való átalakításánál merült fel, egészen pontosan, az ehhez szükséges (minden bizonnyal ferrites) trafó elkészítésében, mivel nincs hozzá instrukció és a rezgő kör működéséhez pedig nagyon fontos a pontos felépítés !!!Íme a kapcsolás: [link]
Szóval tud e valaki valami infót adni, hogy milyen trafót készítsek hozzá ???
Jelenleg kettő saját tekercseléső trafóm van,
az egyik egy fazék magvas trafó, a primer tekercse, pár tized ohm, kb 1cm -es magon van 30-50 menet, kb. 0,35-ös lakkszigetelt huzalból, a szekunder terkercse pedig 0,05-0,1-es huzalból 84ohm ellenállású,a másik egy E magvas trafó, rajta kb. 15-20 menet 0,35-ös körüli, lakkszigetelt dróttal és 160 ohm-nyi 0,05-0,1 -es szekunder tekerccsel.
A kisfesz kondenzátor jelenleg 10nF(50-100V), a nagyfesz kondi pedig 2,2nF-1KV a rezgőkörben.
A nagyfesz kondi 4,7mikró-400V.
Az első tranyó 2N2904 a második pedig BD240-es jelenleg.Az első trafóval valamivel jobban muzsikál a kapcsolás, kevesebb melegedés, picit magasabb fesz (248V- körül)(első körben még azonos (84ohm) volt a szekunder tekercsük) és kicsit kisebb áram felvétel, valszeg alacsonyabb ferkvenciával megy, a hallható hang magassága alapján itélve,
A második trafóval nagyobb a melegedés, fülre magasabb frekvencián megy, a jelenlegi 160ohmos szekunder tekercsével 300-310V- -ot produkál.
A villanócsőhöz szükséges feszültség tehát már megvan (a vakuban eredetileg 285-290V-ról ment).Minezt úgy teszi, hogy 9,9ohmnyi ellenállás van az egész kapcsolás előtt, ekkora ellenálláson kapja a 12V tápfeszt, így vesz fel a második trafóval 550mA-t, amivel elég hevesen melegszik !
Ha direktbe kötöm a 12V tápra, akkor egy pillanatra megszólal magas hangon a trafó, aztán egy kis kattanás és elhallgat, valszeg megszünik az oszcillálás mert már túl magas lenne a frekvencia !
Szóval tud e segítséget adni nekem valaki, hogyan készítesek egy jó trafót hozzá, vagy a jelenlegi 2 trafóhoz, mit módosítsak a kapcsolásban, alkatrészek értékében, hogy viselhetőbb legyen a működése ???
Üdv.:
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
Szevasz
Igen, ismerem ezt a kapcsolást !
Korábban már próbálkoztam vele, invertel készítéséhez, de ez sem az igazi, hasonló a probléma vele, igen erőteljesen megednek a trazisztorok, és nag ya fogyasztása, a mellett spéci trafó kell hozzá, mármint lábkiosztásban, tekercs szempontjából.Egy olyan kapxsolás kellene, ami úgy állítja elő a nagyfeszt, hogy nem melegszik sokat és nem fogyaszt nagyon sokat !
Igen kellene ismerni a frekvenciát is, de éppen ez az, hogy az általam elkészített kapcsolásban a trfó tekercse része a rezgőkörnek, ami a frekvenciát meghatározza a kondikkl együtt !
Ennek a számításait nem ismerem.Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
-
Batman2
őstag
Szevasz Moha !
Ismét köszi szépne a kapcsolást és leírást, jól hasznosítható ki sáramkör !!!
Mostmár egy tucat különböző kapcsolással építhetek sroboszkópot !Közben azért még csak törtem a fejem és próbálgattam ezt a már megépített kapcsolásomat is.
Az gondolkodtatott el, hogy még hallható tartományban van a frekvencia, amivel dolgozik mert ugyan magas, de még simán hallható szomámra (elég magasakat is meghallok ) !
A kapcsolási rajzban szereplő eredeti kondi értékekkel viszon tszerintem már magasabb frekvencián (20KHz vagy fölött) kellene menjen a kapcsolás.
Két kérdés merült fel számomra, egyik, hogy a trafóban alkalmazott ferrit mag már nem bírja a magasabb frekvenciát, másik, hogy az alkalmazott alkatrészek (elsősorban a tranyókra gondolok) nem bírják azt a frekvenciát, azt a tempójú kapcsolgatást, mivel ha kisebb kondik teszek be, akkor elindul ugyan az oszcilláció, de ahogy elkezd töltődni a nagyfesz. kondi, úgy meg is szűnik az !
Kipróbáltam egy PC tápból kivett teljesítményt trafót, azzal sem ment magasabb frekvenciára, ezért arra következtettem, hogy nem igazán azzal van a probléma, mivel az a PC táptban valami 50-52KHz körül megy tán.
Aztán utána néztem kicsit a tranyóknak, amiket alkalmaztam, és amik a leírásban szerepelnek, hogy mi a határfrekvenciájuk.
A legtöbb adatlapban nem leletem meg, ahol leltem, ott meg MHz nagyságrendű érték szerepel, amit valahogy nem értek hangfrekvenciás (BC, BD) alkatrészek esetében, amik max, 800KHz körüli értékig mennek fel ! ??De az biztos, hogy az én alktrészeim így is kevesebbet bírnak, mint a megadottak, és különösen a BD240-es tranyó -amire kicsit gyanakodtam- rendelkezik gyenge paraméterekkel, pl. HFE szempontjából is, ami itt nyilván szintén nem mindegy, a frekvencia maximumot pedig meg sem találtam, de valszeg az is alacsony !
Szóval lecseréltem valami, felt. BD23x valahanyasra (lekopott a felirat ezért nem tudom, csak felépítéséből itélem), és így lecsökkent a fogyasztás a felére, hallhatóan növekedett afrekvencia is, és a feszültség is, a korábbi 230-240V körüli helyett, valamivel kisebb kondival már 300V-ot ad !
Bár a korábban, az áramkör elét tett 3db. 3,3ohmos ellenállás nélkül is már alig nő az áramfelvétel és stabil az oszcilláció (nem úgy mint korábban), de azért egy ellenállás nem árt, így nem vesz fel hírtelen akkora áramot a cső kisülése után és alapban picit kevesebbet fogyaszt, kevesebbet melegszik !Így már gyak működik, villog rendesen a vaku cső róla, már csak egy zavaraó kicsit, hogy még hallható tartományban fütyül, de ha jobban összeszorítom a fazékmag két felét, illetve bedobozolom, akkor talán már az sem lesz zavaró !
Üdv.: Batman2
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Üdv. mindenkinek !
Bár nem a témához tartozik szorosan, de
azt meg tudja e nekem valaki mondani, hogy egy dízel piezo, gyútjásbeállító stroboszkóp jeladónak mekkora a jelszintje, hány V-otot produkálban csúcsban ??
Vagy legalábbis milyen tartományba esik, 1V alatt, vagy fölött ??
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Illetve vajon öngyútó piezo gyújtót fel tudok e használni kicsi hírtelen méretváltozás (befecskendező cső lüktetése) érzékelésére ??
Hogyan működik egy öngyújtó piezó ?
Vagy van valakinek még más ötlete, hogy milyen piezo alkatrészt tudnék még felhasználni ilyen célra ??
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen