Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • reset

    senior tag

    Kedves Futócimbik!
    Szeptemberben 72 éves leszek. Elköszönök. Nem akarom elblogosítani a topikot, az edzésadataimmal pedig úgysem hozlak lázba benneteket...
    Jó volt itt lenni kicsit. Töltekeztem, merítkeztem, fiatalodtam... A mezei utak szövését, a felhők "terelését" továbbra is folytatom; de mind ritkábban nyúlok a stopper és pulzusmérő után - egyszerűen csak hagyom forogni a Földet lábaim alatt.
    Ez a nyár nagyon próbára tett. A tartós kánikula és a gyakori esők szövetsége béklyót raktak lábaimra. Persze azért rajta vagyok a szeren. De mostanság, ahányszor hazaver jó sorsom a dűlőutakról, alig bírom levakarni a sárkalucsnikat.
    Köszönöm tomcicának, hogy helyet kaphattam itt, köszönöm LanyUs méltató "recenzióit" - és valamennyi fórumlakó hozzám írt sorait :R Szervusztok-legyetek jók!

    A mesét most sem ússzátok meg. Íme egy téli emlék - jól jöhet most a kánikulában hűsítő gyanánt :)
    Fagyos, ködös, zúzmarás téli éjszakák utáni napsütéses délelőtt. A határ tiszta hómező. Ám a nap lassan átveszi uralmát a hideg fölött, egyre fényesebb fölötted az ég – a többnapos zimankó gyémánttá változik ágakon, bokrokon, vezetékeken. Az első méterek után hamar rád melegszik a vékony széldzseki. Lazítasz az öltözéken: kesztyűk a zsebbe, sapka a kezedbe – jó lesz majd a homlokod törölgetni...
    - Ejnye no! Mit látok (már nem először) a szűz hólepel tetején? Tőlem balra, nagyfeszültségű villanyoszlopok adnak ritmust a végtelen fehérnek. A betonoszlopok között valami óriási, földön túli méretekkel bíró fácán vagy fogoly vagy fürj lábnyomai sorakoznak, a három jellegzetes ujj bélyegeivel. Csakhogy a pár centiméteres vonalak helyett itt méteres lenyomatok rajzolják ki a futólábakat. Oszloptól oszlopig, oszloptól oszlopig....Ahogy nézelődök, egyszer csak hopp, lepottyan valami fényes cső a magasból. Aztán még egy és megint egy...Fölnézek hunyorogva, alig látok a kéktől.
    - Hát persze! Az oszlopokat összekötő három vezeték végtelenjét is jéghüvelybe zárta a tél, és ez a jég most öles darabokban menekül a nap fényétől. Hullik alá a fehér lapra és lesz belőle mesenyomda...

Új hozzászólás Aktív témák