Hirdetés

Aktív témák

  • ragesz

    csendes tag

    válasz _zozo #5792 üzenetére

    Sziasztok!

    (khmmm) k&h hozamszámláló
    Nem rejtenek el semmit! Miért tennék? (mindenki magából indul ki!?!)
    (persze nem olyan csili-vili, mint mondjuk a szíí-áj-dzsíííííí)

    Szimulációhoz: 2009. nov. 1-én volt 3 millió ft k&h alapokra
    És 2009. nov. 1-én volt 3 millió ft UL-re.

    Hasonló portfólió megosztás mellett (tehát ha induláskor pl. 50-50%-ban ázsiát és feltörekvőt vettem a k&h-ban, akkor UL-ben is hasonlót) ma melyik befektetésem hol áll? Erre nagyon kíváncsi vagyok (mindkét oldalról).
    A szimuláció lehetőleg ne annyi legyen, hogy 2009. nov. 1-én beraktam k&h ázsia alapba, mára hozott x%-ot, hanem a költségeket, adókat is bele kellene venni, hiszen így lenne (valódi) szimuláció (egyébként csak ügynök duma). UL-nél szintén: megnézni, hogy 2009-ben milyen UL-t ajánlottatok, annak milyen kötségei voltak (minden költség!), stb. Amit szívesen látnék: mennyit ért a befektetésem 2010. nov. 2-án (vagy dec. 1-én), és 2011-ben szintén. 2012+ -ra pedig jöhet a (megtévesztő) ügynök duma (a 11% átlag hozamról).

    Köszönöm!! :R :R :R

    Üdv

  • ragesz

    csendes tag

    válasz ragesz #5801 üzenetére

    "Plusz pontot" érő feladat pedig egy pro és kontra felsorolás mindkét útról (k&h (ha már ez került szóba), és az UL). Akár mai UL konstrukciók is szolgálhatnak alapul, de akkor a k&h is naprakész legyen. Sőt, az lenne az igazi, ha láthatnánk, hogy az UL mennyit fejlődött 2009. nov. 1-je óta és a k&h befektetési alapok mennyit fejlődtek.
    Szempontok (bár ezt nyilván nem szükséges felsorolni ezen a fórumon :) ) pl. likviditás, kockázat, adózás, ügyintézői hozzáállás, extra szolgáltatások (pl. automatikus árfolyam figyelő...), stb.

    Én egy ilyet is szívesen látnék, ahelyett, hogy hónapok, évek óta "ütik" egymást hozzászólás-tömkelegekkel a fórumon lévő kedves fórumozók.

    1000 köszönet ezért is! :R :R :R

    ui: a feladat nyitott, bárkitől szívesen olvasnék választ.

    Üdv

  • _zozo

    csendes tag

    válasz ragesz #5801 üzenetére

    Ez a link miért nincs kinn a K&H alapkezelő nyitóoldalán?

    A szimulációt természetesen úgy értettem, hogy az összes általam ismert költséget figyelembe veszem, mindkét oldalon! Én pl. úgy tudom, hogy az alapkezelő visszavásárláskor KÖTELES levonni az árfolyam nyereség adót!

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5800 üzenetére

    Mivel ingatlan válság volt.

    Miért nem ajánlott az UL 10 év alatt? Milyen kezdeti költségek teszik illikviddé a kezdeti időszakban?
    Ha mondjuk fejlődő alapba szeretném tenni a pénzem és azért a likviditá nem elhanyagolható számomra, akkor melyiket javasolnád? K&H vagy UL?

    Miért pont 10 év? Ott az utolsó 5 év ugyanúgy teljesít, mint az AVIV-ád.

  • _zozo

    csendes tag

    válasz Josefernando #5804 üzenetére

    "Mivel ingatlan válság volt." - Ennél azért többet vártam tőled! ;]

    Milyen ingatlanokat tettek a bankok a saját ingatlanalapjukba? A saját székházukat és fiókhálózatukat, majd olcsón visszabérelték! Így az ingatlaniok nem hoztak megfelelő hozamot, ráadásul nem voltak forgalomképesek se!

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5803 üzenetére

    Amennyiben nem TBSZ-re vetted, de mivel úgyis 2 év tán felbontásra kerül, ez most amúgy sem játszik. Szóval vond le nyugodtan a 16% adót.

    De ez gondolom áll az UL esetében is.

    Mennyi pénzt tudok felvenni 2011 11.23-án a két esetben?

    [ Szerkesztve ]

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5805 üzenetére

    És ettől jobb az UL a K&H alapnál?

  • ragesz

    csendes tag

    válasz _zozo #5803 üzenetére

    kh.hu -> termékek és szolgáltatások -> k&h befektetési alapok -> jobb oldald klikk: kapcsolódó oldalak.

    Én egyikhez sem értek sajnos, azt viszont látom, hogy ha valaki valamelyikről ferdít, elhallgat, akkor általában mások kijavítják.
    Mivel 2009-ben még nem volt tbsz, így szerintem is le kell vonni az árfolyamnyereség adót. Vonjuk le az alap átváltásakor...

    Bár NYESZ mintha már lett volna, bár ekkor oda a k&h likviditási és kockázati előnyei, hiszen a nyesz is 20 év után babrálható (UL-t jellemzően nem 50+ -osoknak ajánlanak kötni, hanem fiatalabbaknak, illetve hát az ul-t 10 év után tekintjük felbonthatónak, ugye?).

    [ Szerkesztve ]

    Üdv

  • _zozo

    csendes tag

    válasz Josefernando #5804 üzenetére

    3-5 éves időtávon egyértelműen a pucér bef.alap. De ha alapok közötti átváltás is szóba jöhet, akkor már az egyösszegű UL se rossz! A Uniqa-nak van olyan egyösszegű konstrukciója (MultiInvest Plusz???), amihez tartozik eseti számla is! Széltoló is illyennel nyomul. Szerintem számodra is ez lenne az ideális megoldás! Indítasz egyet minimál díjjal (300000FT???), a többit esetire teszed. De ez nem Bnetes, így én nem ajánlhatom, és nem is tőlem tudod. :)) A Signal Gyémántból is van egyösszegű, hasonló minimáldíjjal, de ott rosszabbak az alapok!

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5809 üzenetére

    Mennyi ennek a költsége? Mondjuk 1 év után ki akarok szállni, tegyük fel, h a hozam 0%. A befektetett pénzem hány %-át kapom vissza?

    Off:

    dr Tóth András helyett:

    http://www.zsiday.hu/bemutatkozas

    Remélem ismered, van egy alapja a BÉT-en, Plotinus. A nyári zakóban is pluszos volt. Elég nagy koponya a csávó.

    [ Szerkesztve ]

  • _zozo

    csendes tag

    válasz Josefernando #5807 üzenetére

    Nem feltétlenül, de az UL-es ingatlan alapok mögött forgalomképes ingatlanok voltak. A banki ingatlanalapok miatt kellett zárolni az összeset! És van egy olyan érzésem, hogy a magyar bankok az összes általuk menedzselt bef. alapnál kizárólag a saját érdekeiket nézik. A K&H ebből akár még ki is lóghat, mivel a KBC nem egy rossz nevű alapkezelő!

  • _zozo

    csendes tag

    válasz Josefernando #5810 üzenetére

    A költségekkel kapcsolatban forduéj SZéltolóhoz, ő képben van!
    Itt találsz költségtáblázatot is:
    http://biztositasifeltetelek.hu/Uniqa/uniqa_0014.pdf
    A választott futamidő függvényében 4-6%-ot bukhatsz!

    Zsiday és Tóth András nem ugyanabban a számban versenyeznek, így nem igazán összehasonlíthatók. Jvaslom inkább Sárándy Ákost a Quantis megalapítóját, vezetőjét, a Q-Select stratégia kidolgozóját.
    Zsiday-t nem ismerem, a Plotoniusról indulásakor hallottam.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz _zozo #5766 üzenetére

    Nem kellene összekeverni a fórumot a chattel! A kettő nem ugyan az.

    A (Szerkesztés) gomb mint írtam öt percig elérhető. Öt perced van a hsz elküldése után azt megnyitni szerkesztésre. Az eredeti elküldési időtől számítva összesen 15 perced van a szerkesztettet elküldeni.

    Meg kell fontolni a választ, mielőtt elküldöd. Ez nem chat, itt van időd válaszolni, nem sürget az idő.

    Reagálni lehet, és kell is. De mi értelme van egy hsz-ra 2-3 vagy akár több alkalommal is válaszolni? Arra ne hivatkozz, hogy valami később jutott eszedbe. Ez csak azt jelenti, hogy elhamarkodottan, kapkodva válaszoltál. Szintén nem tudom mi értelme a saját hsz-aidra reagálni.

  • _zozo

    csendes tag

    válasz #65675776 #5816 üzenetére

    Tanító bácsi!

    Ha engedetlen rossz kisfiú leszek, akkor ki leszek tiltva?!

  • #65675776

    törölt tag

    válasz _zozo #5817 üzenetére

    Ha sokáig feszegeted a határokat még akár az is lehet belőle.

  • _zozo

    csendes tag

    válasz #65675776 #5818 üzenetére

    A határok azért vannak, hogy kitágítsuk őket! :C :Y

  • _zozo

    csendes tag

    válasz halotticsók #5721 üzenetére

    Remélem örülsz, hogy személyesen is meghallgathatod a Mestert és néhány tanítványát!

    Észrevettük, hogy nagyon sokan csak azért jelentkeznek professzionális pénzügyi tanácsadó tanfolyamunkra, hogy a saját pénzügyeiket végre rendbe rakják.

    Másrészt sokan zsörtölõdtek, akik különbözõ cégeknél foglalkozásszerûen pénzügyi tanácsadóként dolgoznak miért nem jöhetnek el az elõadásainkra. Most megengedtük nekik is �, mert kivételesen a mérete miatt kénytelenek vagyunk fizetõs konferenciát tartani.

    Sokan annyit dolgoznak, hogy nincs idejük rendbeszedni a saját pénzügyeiket. Ne tegye�

    Itt jelentkezhet: http://tothandras.website-pages.eu/page.php?pa=538e37ff-6b25-f1c5-95c4-4e96aee0abd7&sr= poRypA

    Röviden a program:

    Mi mindent szeretnénk átadni?

    Elõször is azokat a praktikus ismereteket, amivel rendbe lehet szedni a napi pénzügyeinket:

    � Milyen eszközökkel akadályozhatjuk meg a pénzeink elszivárgását?
    � Mi az az eszköz ami sínen tart és elvezet bennünket ahhoz, hogy a vagyonunk folyamatosan nõjön?
    � Mire kell gondolnunk, ha nem akarjuk, hogy minden váratlan esemény romba döntse az életünket?
    � Hogyan kell lakást, gépkocsit venni, hogy késõbb ne bánjuk meg?

    Másodszor meg szeretnénk tanítani a pénzügyi tervezés alapjait. Egy jó pénzügyi terv elkészítése normálisan több százezer forintba kerül. Célunk, hogy mindenki kicsit belelásson hogyan is kell ezt csinálni � saját magának.

    � Hogyan kell célokat kitûzni?
    � Mi a különbség cél és terv közt?
    � Milyen módon becsülhetõk meg életünk költségei?
    � Hogyan számítható ki, hogy mihez mennyi kell?

    Harmadszor szeretnénk megmutatni mik azok az alapismeretek amik ahhoz kellenek, hogy megértsük miként mûködnek a pénzügyi konstrukciók.

    � Miért mondják a kamatos kamatot a világ nyolcadik csodájának?
    � Mik mûködnek az egyes befektetések hátterében?
    � Minek mi és mennyi a kockázata?
    � Hol vannak a rejtett költségek?
    � Hogyan szegényít az adórendszer és hogyan gazdagít?
    � Mik a tendenciák a világban és ezeket hogyan használhatjuk ki?
    � Hogyan kezeljük a kockázatot?

    És végül egy nagy pénzügyi állatkerti bejárásra invitálunk mindenkit. Megnézzük mi is van a pénzügyi piacon és ezekrõl mit kell tudni. Hogyan gazdagíthatnak és hogyan dönthetnek anyagi végromlásba minket?

    � Hogyan dolgoznak a szélhámosok?
    � Mikor nem szabad beszállni egy befektetésbe?
    � Minek mik az elõnyei és mik a hátrányai?
    � Mibe fektessük pénzünket - aranyba, részvénybe, kötvénybe, bankbetétbe?
    � Mi mire jó és ennek ellenére miért akarják ránk tukmálni?
    � Mi a különbség egy banki alkalmazott, biztosítási üzletkötõ, és egy pénzügyi tanácsadó között?
    � Megéri privát bankárt fogadni?
    � Ki és mennyit keres rajtunk?

    Mi minden van ebben a konferenciában?

    � Elõadások
    � Jegyzet
    � Uzsonna, kávé
    � Ebéd

    Tényleg, mennyit ér egy gondmentes élet?

    Szinte bármilyen pénzügyi döntést hoz élete során, annak komoly, akár többmilliós ára is lehet. Gondoljunk csak az ingatlan adásvételre, megnövekedett hitel törlesztõrészletekre, vagy egy rosszul sikerült tõzsdei tranzakcióra. Gondolja át, mennyit érne Önnek egy olyan tudás, amivel a jövõbeni pénzügyi lépéseit megalapozottan tudná meghozni!

    Ennek a konferenciának az ára: 29.800Ft + áfa

    Sokba kerül a tudás? Gondolja meg mennyibe kerül a tudatlanság!

    Itt jelentkezhet: http://tothandras.website-pages.eu/page.php?pa=538e37ff-6b25-f1c5-95c4-4e96aee0abd7&sr= poRypA

    Szeretettel várom:

    dr. Tóth András
    pénzügyi tanácsadó
    tothandras.hu

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5820 üzenetére

    Azért egy pénzügyek alapjai kurzus sem ártana, mielőtt beléptek a "professzionális tanácsadók" kapuján.

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5822 üzenetére

    Elég szomorú, h nálatok nincs aki ezt megtenné.

    Sokan éveket görnyednek az iskolapadban, h képbe kerüljenek, de szerencsére Tóth András fizikus ezt egy napos szemináriumba képes belesűríteni potom 30+áfá-ért.

    [ Szerkesztve ]

  • Barna Tamás

    csendes tag

    Sziasztok !

    Múltkor szó volt, hogy mennyi a költsége egy UL -nek.
    Csináltam egy excellt, ami figyelembe veszi a unit vételkori költséget és a kezdeti egységek elvonását is.

    A legalapabb, igazán nem olcsó Aviva Corporate -nál a következő a helyzet:

    10. évnél 4,5%
    11. évnél 3,9%
    12. évnél 3,4%
    13. évnél 2,9%
    14. évnél 2,4%
    15. évnél 2,1% átlagos éves hozamnál van egálban

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz Barna Tamás #5825 üzenetére

    Minket inkább az első években felszámított költségek érdekelnének.

    Én is készítettem egy ugyanilyet a KBC alapjaira:

    1. évnél 1,5%-os hozamnál van egálban.

  • _zozo

    csendes tag

    válasz Josefernando #5826 üzenetére

    Mondtam már, mielőtt aláírod, kérdd el az ajánlatot és nézd meg!

    Alapfogalmak:
    Kezdeti évek: 2 vagy 3.
    Kezdeti egységek: A kezdeti évekrendszeres befizetéséből vásárolt bef. egységek. Kezdeti költség: Kezdetei egységek 6-8-10%-a 10-15-20 éven keresztül.
    Felhalmozási egységek: a kezdeti éveket követő rendszeres befizetésekből vásárolt bef. egységek.
    Eseti egységek: A rendszeres befizetésen felüli befizetésekből vásárolt bef. egységek.
    A levonás végén a kezdeti egységeknek kb. 30-40%-a marad meg, amit felhalmozási egységekre váltanak át.
    Nincs generális, minden konstrukcióra érvényes szabály.
    Egyéb költség: Adésvételi árrés: rendszeres díjra:3-5% eseti díjra: 0-3%
    Éves (ALAP)kezelési költség: 1,5-1,75%
    Több alapkezelő már a vételiárfolyam meghatározásakor figyelembe veszi, külön nem számolják fel. Mások havonta arányosan számolják .
    Adminisztrációs díj: 5000-6000 Ft/év

  • _zozo

    csendes tag

    válasz Josefernando #5823 üzenetére

    Andrásnap erről is van egy jó ki s cikke! :)

    Pénzügyek oktatása

    Fejlett üldözési mániával rendelkezem – ami a pénzügyi szakmában elengedhetetlen. Ezért amikor szóba kerül, hogy Magyarországon nincs az iskolarendszerben pénzügyi oktatás, akkor mindig az az érzésem, hogy ennek jó oka van. Ugyanis ez igazából senkinek sem érdeke. Egy pénzügyileg iskolázatlan lakosságnak bármit el és be lehet adni. Egy eladósodott, állandó pénzügyi gondokkal küzdő ember nem lázadozik a munkahelyén, és nem megy tüntetni.

    Ezért aztán az általános- és középiskolában rengeteg dolgot megtanulhatunk: Ady Endre minden szeretőjét, a mohácsi csata részleteit, a DNS mikroszerkezetét – ez ugyanis olyan dolog, amivel nap-nap után találkozunk. De pénzről semmit sem tanulnak a gyerekek – azzal úgy sem lesz dolguk az életben.

    A valóságban az elmúlt 20 évben kétszer is nekirugaszkodtak, pályázatokat írtak ki – egészen jó tankönyvek is születtek: aztán nem lett a dologból semmi.

    Nem véletlenül. Ugyanis először szembesülni kell a három kérdéssel: mit kellene tanítani, kinek és kit.

    Kezdjük a mivel. Mit kellene tanítani? Erre eddig érdekes dolgok születtek a “népfelvilágosító” irodalom körében. Talán a legismertebb ilyen anyag a “Beni és Ani – A pénz világában” című alternatív tananyag, amiről az Index remek kritikát közölt, ezt viszont mindenképpen érdemes elolvasni. De népfelvilágosító munkát folytat a Magyar Nemzeti Bank és főként a PSZAF is. És ha végkép mindenre elszántak, (de tényleg!) megnézhetik mit kell tanulniuk pénzügyi alapismeretek néven a pedagógusoknak.

    A magyar iskolarendszer kritikáját talán a legtalálóbban így fogalmazták meg: beviszlek a világ legnagyobb éttermébe és megetetem veled az étlapot. Ugyan így ki a búst érdekel az a rengeteg definíció, hogy mi a pénz és hasonlók? A fő kérdés hogy nekem miért nincs, és hogyan érhetné el, hogy legyen. Ha lemerül a mobilom, akkor egy konnektorra, meg töltőre van szükségem, nem egy atomerőműre, pláne egy elméleti fejtegetésre az Ohm törvényéről!

    A saját véleményem szerint a pénzügyi alapismeretekben a következő dolgok a leglényegesebbek (és a saját oktatónapunkat is e szerint állítottuk össze):

    A praktikus dolgok. Sajnos a szocializmusban szocializálódott szüleinktől ezt már nagyon kevesen tanulták meg: hogyan kell mérnünk a vagyonunkat, hogyan kell kontrollálni, és ha folyton ki akar folyni a pénz a kezünkből milyen módon lehet ezt megakadályozni. Aztán hogyan kell a pénzügyi biztonságot megteremteni. Mert az első dolog, hogy legyen pénzünk.
    Pénzügyi tervezés. Az embernek egy élete van, és azt kell jól élnie – ezért kell pénzügyileg a fő céljait kitűzni és erre jó terveket készítenie. Egy pénzügyileg jó tervekkel rendelkező család élete folyamán 5-10x annyi elkölthető pénzzel rendelkezik, mint egy minden terv nélkül a világba bele élő…
    Háttér ismeretek. Hogyan is működnek a pénzügyi világ dolgai, miként harap az infláció, hogyan lehet úrrá lenni rajta, milyen módon dolgoznak a befektetés típusok, hitelek.
    Konkrét veszélyek és lehetőségek. És akkor most jön, hogy mi is van a piacon, mi mire való és hogyan kell használni.
    Mi ezt tanítjuk – és szerintem ezt kellene tanítani.

    A gyakorlatban amit láttam, minden eddigi tananyag, ennek mindig csak egy kis (és egyben a gyakorlati élettől legtávolabb eső) részét boncolgatta, a definíciókat meg a termékeket. Nem fordul ki az ember kezéből mindegyik…

    Ugye ha azt elvárnám, hogy az iskolákban vagy bárhol ilyeneket tanítsanak, meg kell kérdeznem, hogy ki tanítsa mindezt? A fenti tananyaggal felvértezett, diplomás minimálbéres pedagógus? A bankok népszerűsítő anyagai? A politikusaink, akiknek az átlagot meghaladó svájci frankos hitelei vannak? És itt azért elbizonytalanodom…

    Aztán a következő kérdés a kinek. Gyerekeknek nagyon fontosak a praktikus ismeretek – de pénzügyi tervezést tanítani falra hányt borsó. A fiatalok sosem hiszik el, hogy egyszer megöregszenek. Igazából folyamatosan kell tanulni – mindig az életkornak, élethelyzetnek megfelelően. Ez nem olyan, mint a matek, a biológia vagy a töri – ha leérettségiztünk, nagyon-nagy valószínűséggel a 95%-ra sosem lesz szükségünk. A pénzügyek naponta vívott harc életünk végéig.

    Ha jól megvakarom, kinek az érdeke, hogy egy jómódú, anyagilag független életet éljen, akkor egyetlen embert találok: saját magát. De gondolom, pont ezért olvassa a leveleimet… És elvárjuk következő oktatónapunkra.

    http://www.tothandras.hu/blog/index/2011-11-04/penzugyek-oktatasa/

  • Josefernando

    csendes tag

    válasz _zozo #5848 üzenetére

    Leginkább olyan ismeretekre lenne szüksége az embereknek, amivel maguk is ki tudnák számítani, hogy mennyi is valójában az általa vásárolt befektetési termék költsége.
    Ami után láthatná, hogy az a kb másfél órás porhintés az ügynökkel az tulajdonképpen mennyibe is fáj neki.
    Ezután mérlegelni tudná, h ezt választja, vagy pedig maga kezeli tovább a pénzét.

    Te amúgy ennek a komának a csapatában vagy?

    [ Szerkesztve ]

  • Széltoló

    csendes tag

    válasz _zozo #5848 üzenetére

    Ezen azért érdemes hosszasabban is elidőzni:
    Magyarországon nincs az iskolarendszerben pénzügyi oktatás, akkor mindig az az érzésem, hogy ennek jó oka van. Ugyanis ez igazából senkinek sem érdeke. Egy pénzügyileg iskolázatlan lakosságnak bármit el és be lehet adni. Egy eladósodott, állandó pénzügyi gondokkal küzdő ember nem lázadozik a munkahelyén, és nem megy tüntetni.

    Miért nem működnek a szakszervezetek?(azon kívül, hogy a vezetőik kilóra meg lettek véve)
    Nincsenek tagok, mert alig van pár ember, aki ki bírná fél évig jövedelem nélkül, ha sztrájkra kerülne a sor. Az emberek örülnek, ha tudják fizetni a hitelüket, rezsijüket és kenyér van az asztalon. Ezek az emberek nem lesznek öntudatosak- rátartiak, mert egyszerűen nem tehetik meg azt.

    Josefernando 5849 re.(remélem látják az opok a nagy igyekezetem:-))
    A fentiekkel kellene kezdeni és majd csak aztán rátérni arra, hogy kinek mi az olcsóbb.
    Az emberek túlnyomó többsége úgy akar pénzt keresni a tőzsdén, hogy nem akar szenvedni rajta, de veszíteni egy százalékot sem hajlandó, ám ha mégis kénytelen, akkor azt csak más hülyesége miatt lehetett:-) Az átlagos KISbefektető soha nem hibázik, csak a piac nem követte az általa kijelölt irányokat:-) Egyszerűen kell a bűnbak...

Aktív témák