- Computex 2024: a Ducky klaviatúrái sem restek felülni az analóg vonatra
- A TPV Technology tovább erősítené magyarországi pozícióit a monitorok piacán
- Computex 2024: Ryzen 8840U dolgozik a Zotac kézi konzoljában
- Computex 2024: látogatóban a Chieftecnél (videóval!)
- Computex 2024: a jövőt vázolta fel az NVIDIA
- Projektor topic
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Azonnali fotós kérdések órája
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Megérkezett Magyarországra az LG 480 Hz-es OLED monitora
- DVB-T, DVB-S (2), DVB-C eszközök
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- Vezetékes FÜLhallgatók
Hirdetés
-
Computex 2024: a Ducky klaviatúrái sem restek felülni az analóg vonatra
ph A kábelmentes, fémházas One X kétféle méretben közeleg Cherry MX Multipoint kapcsólokkal, de lesz egy hagyományos, ugyanakkor limitált szériás változata is.
-
Pénzt akar a WhatsAppból a Meta, az AI majd segít
it Új AI-eszközöket kapnak a cégnek, a Meta célja, hogy több bevételt szedjen ki a WhatsAppból.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #5108 üzenetére
Na, az én fejemben már kavar van:
MPU6050, 10DOF MPU6050, MPU 9265, ICstaion MPU 6050 modul, stb.
Most akkor hogy is van ez?
És forumtársunknak konkrétan melyik van?
Nekem az MPU 9265
Légnyomásmérő melyikben van, melyikben nincs?[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, az enyém ránézésre tök ugyanez, de MPU92/65 van ráírva. Van benne 3 x 3 tengelyes gyorsulás, szögsebesség és mágnesség szenzor. Légnyomásmérő nincs, az úton van, amiben légnyomásmérő is van.
Igen, elég a felső 4 tűt bekötnöd. Én 3.3 -al hajtom, fene tudja, mit bír. Azt az ötlábú sánta pókot nem tudtam kideríteni, hogy az egy fesz. szab., vagy mi a csuda. Bár nem is nagyon foglakoztatott az ügy.Az általam linkelt program valóban csak ennek a 3 szenzornak az értékeit írja ki. Egy utasítással beolvassa a gyorsulás (azaz térbeli helyzet) + szögsebesség értékeket, egy másikkal a megnetometert. Abba tényleg nem gondoltam bele, hogy ezeknek nem külön-külön, hanem komplexen van értelme ha mozog a panel, mert pl. a gyorsulásmérő által érzékelt adat természetesen függ a szögsebességtől is, stb. Én szeretem pontosan tudni, hogy egy IC-nek konkrétan milyen adatot küldök ki, és mit válaszol rá. Ebben a primitív mintapéldában ez teljesült, láttam, mit kell írni az I2C buszra, és milyen választ kapunk. Majd én is megnézem azt a komplexebb programot is, mert tényleges használathoz valóban az kell.
Tudja valaki, hogy mi a különbség a 9250, 9265 között?
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Pedig azt várom, hogy leírjátok a tapasztalatokat, mert ha lesz időm, én is ki akarom próbálni. A mag szenzor nekem is alig változik, úgy tűnik, ez normális.
Értelmezés:
A panelon fel vannak rajzolva a tengelyek. Ha pl élére állítod, akkor a nehézségi erő egyik tengely irányában 0 másik tengely irányában maximális. Próbálgasd, és rájössz, mi micsoda. A számértékek önmagukban semmit nem érnek, valóban kalibráció kellene. A szögsebesség meg minden tengely irányába 0 (kicsi), ha áll, amíg forgatod, addig meg valamennyi. Itt se ér semmit az érték maga kalibráció nélkül. Az iránytűvel nem boldogultam. Való igaz, hogy mozgás esetén csak a gyorsulás és a szögsebesség együttese adhat jó eredményt, valahogy kiszámolva belőlük a jó értéket. Ha megtalálod a leírását, milyen képletekkel számolni, oszd meg lsz. Belegondoltam, de nem tűnik olyan egyszerűnek a képleteket levezetni.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
válasz MobilosFeca #5123 üzenetére
Pénzért melót nem vállalok, de ötlet szintjén azért beledumálok.
Áramerősség érzékelő pl.:
http://www.ebay.com/itm/New-3A-Range-Current-Sensor-Module-MAX471-Module-MAX471-BOARD-For-arduino-D-/112043334563?hash=item1a164d9ba3:g:uFEAAOSwzJ5XdRnW
Ami a motor forgási irányát (áram irányát) fordítja, az H-híd, H bridge. Pl.:
http://www.ebay.com/itm/L9110S-H-bridge-Stepper-Motor-Dual-DC-Motor-Driver-Controller-Module-For-Arduino-/262644854173?hash=item3d26da6d9d:g:d4UAAOSwOyJX6egK
bár ezt még hozzáértőtől is meg kellene kérdezni milyen típus legyenAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Éppen az előbb mondta egy kollégám, hogy ő is elkezd arduinozni, és ezen az oldalon kezdi:
https://circuits.io/
"Easiest way to learn Arduino programming"Soha nem használtam, fogalmam sincs, jó-e.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz szabifotos #5134 üzenetére
Akik itt vagyunk, többnyire arduino rendszerben használjuk a NodeMCU-t.
https://www.arduino.cc/en/Main/Software
https://github.com/esp8266/Arduino
Ebben könnyebben segítünk, ha elakadsz.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz szabifotos #5137 üzenetére
Na, kezdjük az elején:
Arduino rendszert letöltöd. Ha az istallálós verziót töltöd le, akkor installálod, ha nem akkor csinálsz a könyvtárban egy portable mappát, az első indítás előtt.
Elindítod az arduinot.
A Tools menü board eleménél kiválasztod a listából a NodeMCU-t. Valószínűleg az 1.0 a jó a panelodhoz, de lehet, hogy a 0.9
Flash size 4M (3M SPIFF), CPU frek. 80 , upload speed 115200, de ezeket beállítja.
A win device managerében megnézed, melyik porton van (kihúzod, bedugod, melyik tűnik el/jelenik meg) Portnak ezt adod meg.
File menü example részében kiválasztasz valami mintaprogramot.
Sketch menü upload elemével lefordítod, és feltöltöd.
Na, mi történik?Szerk:
Most látom, a lapot beállítottad, valóban nem 9600-on szoktuk feltölteni, bár elvileg azon is kéne mennie.
Ha úgyse megy, én kipróbálnám a Nodemcu 0.9-el[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz szabifotos #5140 üzenetére
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyenesmartin #5144 üzenetére
Elsőként horner, aztán lehet gondolkodni a továbbiakon, ha nem jó.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyenesmartin #5150 üzenetére
Továbbra is tartom, hogy polinom értékét horner sémával szokás kiszámolni!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyenesmartin #5152 üzenetére
y = 36.66+x*(4.73-x*(0.0489-x*(0.00038+0.000012*x)));
szerk:
Az előjeleket el...tam, azt rendbe kell tenni![ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Egy technikai kérdés azokhoz, akik ezt:
http://www.ebay.com/itm/10pcs-Mini-360-DC-DC-4-75V-23V-to-1V-17V-Buck-Converter-Step-Down-Power-supply-/191773734744?hash=item2ca69af758
használják!
Ti hogy a csudában rögzítitek dobozba, mert nincs rajta csavarnak lyuk. Ötlet?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyenesmartin #5152 üzenetére
A horner az egy séma, elrendezés, számítási sorrend, hogy ne kelljen túl nagy számok különbségét venni, mert az növeli a hibát. Bár esetedben tökmindegy, de azért lefuttattam egy mintát:
Látható, hogy a horner elrendezéssel számolt pontosabb.A lagrange az egész más, az interpolációs polinom, elsősorban elméleti jelentőséggel, számolni nem szoktunk vele.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyapo11 #5160 üzenetére
Én a [link]-ben nem látok pénzt, bár már elég régi a szemüvegem
Az más kérdés, hogy ennyiből nem sikerült megértenem, hogy mit akar a srác, hol tart, mi a gond.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz gyapo11 #5164 üzenetére
Igen , egyetértek, de a mostani hozzászólásából úgy tűnik, valami már van: "nyomogombot tudjak beiktatni".
Mondom persze, hogy továbbra se értem, hogy mi van meg neki: hogy áll az óra lekérdezés, aszerinti vezérlés, és akkor mit is csináljon az a gomb. Lehet, hogy - kezdő lévén - egyszerűen csak ügyetlenül fogalmazott?
Egy korábbi eset jut eszembe, amikor valaki a terrárium vezérlését akarta megcsinálni, és bemásolt ide egy internetről összevagdosott kását. Segítettünk neki összehozni valamit, és remélhetőleg azóta már jobban megy neki az arduino kezelése. Persze nem biztos.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
A ragasztópisztolyos panel felragasztásra én is gondoltam, de nem tudom, hogy a ragasztó nem vezet-e. Tudja valaki? Egy ilyen áramkörnél az egészen pici vezetés is okozhat gondot.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Itt most mindenki kiadta a mérgét, a gyakran előforduló dolgok miatt. Ezért aztán ezen a srácon csattant az ostor. Ezek voltak az ő mondatai:
"Segitsegeteket szeretnem kerni. Arduino Uno Ds1307 Orajel
Egy vezerles ugy hogy megadott idobe kapcsolja a x labat 5 voltra es egy nomogomb lenyomasaval ugyan ezt a labat kapcsolja. Ujboli lenyoas a gomb az 5 volt megszunik.
Ha valaki tudna segitteni."
"Elvan kezdve a rogram. Csak azt szerettem volna, hogy valaki segitene egy nyomogombot tudjak beiktatni."
"Az idozites mukodik csak a gomb nem akar osszejonni."Igaz, hogy teljesen tökéletlenül fogalmazott, mert nem derül ki, hogy hol tart, mit csinált meg, hogyan, de engem nem idegesített, egyszerűen túlléptem rajta, mert nem értettem , hogy konkrétan mit akar.
Továbbra sem látom ezekből, se azt, hogy valakivel pénzért meg akarta volna csináltatni, se azt, hogy ne akarna tanulni. Én is sok hasznos tapasztalatot szereztem már pár hónap alatt ezen a fórumon. Ha induláskor valaki elhajtott volna, akkor ez nem lenne.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz leventekov #5177 üzenetére
És vajon a fehér?
Azt nem tudja valaki?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz leventekov #5178 üzenetére
Nekem még mindig nem tiszta:
Mikor akarod kapcsolóval kapcsolni?
Amikor az óra miatt ki van kapcsolva, akkor akarod, hogy kézzel is lehessen be (és majd ki) kapcsolni?
És mit csináljon, ha egyébként is be van kapcsolva, és akkor nyomod meg a gombot? Vagy akkor nem nyomogatod úgyse, tehát mindegy?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz leventekov #5181 üzenetére
Kösz! Holnap veszek ragasztót
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz leventekov #5180 üzenetére
Na, ez nem sikerült.
Vagy töltsd fel valahova a képet és a linket írd be ide a "Kattintható kódok és arcocskák" részben a "Link" gombbal, vagy alatta a "Feltöltendő képek", fájlok kiválasztása, feltöltés, stb.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz leventekov #5192 üzenetére
if ( toggle(i) ) {
világítson
}
else
{
óra szerinti vezérlés
}???
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz MasterMark #5197 üzenetére
Tudtommal az is a Vin, de nem vagyok benne biztos, és itthon nincsen, hogy megnézzem. Nyugodtan hagyd ki, ne kösd sehova. A panelon elég jól látszanak a vezetések, ott kell megnézni.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Tankblock #5198 üzenetére
Egyetértek, de a srác kezdő, és abba az irányba indult el, hogy minden ciklusban megnézi és állítja.....
Szerintem menjen neki így, aztán majd tologatjuk állapotgép iránybaAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz exlepra #5199 üzenetére
5197-es hozzászólásban említett panelkákat használok hasonló célokra. Az más kérdés, hogy a rajta lévő IRF FET-et le szoktam cserélni IRL-re, mert az kisebb gate fesszel működik, de az IRF is elég jól kinyit arduinoval is. Ha van választási lehetőség, "logikai szinttel" működő FET-et válassz. Nekem az IRL 2505 vált be legjobban, de az elég drága. Az IRL540N is jó, ha nem fake. Nekem az egyik kínai rendelésem fake lett. Ráírva L van, de F, azaz magasabb feszültségen nyit. Mivel én főként 3.3V-os panelokat használok, ezért igyekszem az L sorozatot használni.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
SONOFF dolgok. Ezt próbálta már valaki? Elvileg ESP8285 van benne, ami ugyebár ESP8266+1M belső mem. Vajon az arduino alatti programozása mennyire macerás?
http://www.ebay.com/itm/Sonoff-ITEAD-4CH-4-Channel-Din-Rail-Mounting-WiFI-Wireless-Smart-Switch-ESP8285-/112311918405?hash=item1a264fdf45:g:7tIAAOSw4A5YrUne
Épp el akartam kezdeni egy olyan ESP8266-os panelt egy villany elosztószekrénybe rakható automata műanyag házába beleaplikálni, de ha ez jó, kínlódik vele a fene. DIN sínes (mint a biztosító automaták), tehát van egy 4 csatornás , WiFiről (vagy internetről) vezérelhető, biztosító szekrényben lévő kapcsolónk.
Szerintem hamarosan viszontlátjuk a ...rán dupla, vagy tripla árért .Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz MasterMark #5197 üzenetére
http://hobbycomponents.com/images/forum/HCMotor/HCMotor_DC_Motor.JPG
http://www.14core.com/wiring-mosfet-module-board-on-higher-loads-with-motor/[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Korábban valaki keresett ablakemelő motorokhoz meghajtást. Itt van egy 4 motorhoz, 600 Ft alatt
http://www.ebay.com/itm/1-2-5-10PCS-Motor-Drive-Expansion-Shield-L293D-For-Arduino-Duemilanove-Mega-UNO-/192066056084?var=&hash=item2cb8076f94:m:ma7OUjEJ5jZySEFKy6JUz1QAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"Elvileg a kis tesóját - az egy reléset - is lehet mókolni, csak az Rx/Tx kivezetésekre kell rácsimpaszkodni."
Nem csak elvileg, gyakorlatilag is. Mi pár darabot használunk, egyből arduinos programot raktunk rájuk. Pl. elvágtam egy elosztó madzagját, és közbeiktattam a SONOFF WiFis kapcsolót. Egy másiknak meg pl. az lesz a dolga, hogy internetről be lehessen kapcsolni a bojlert. Na, ehelyett jól megtenné amit néztem, mert a bojler külön automatán van.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
válasz Pubszon #5223 üzenetére
Akkor már kapcsolom az SSR-t ezzel:
http://www.ebay.com/itm/ESP8266-ESP-12E-Serial-Port-Wireless-WIFI-Transceiver-IO-Adapter-IO-Expansion-/172436070071?hash=item2825fd9eb7:g:qlMAAOSw6DtYR9EhAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, triac témában én teljesen zöldfülű vagyok. Mit érdemesebb manapság? Opto triac driver IC + triac, vagy ugyanez "egybe csomagolva" szilárd test relé (SSR ) néven? SSR 1000 Ft körül, driver IC egy-kétszáz Ft, triac meg attól függ... Ha ESP-t használ az ember, akkor valami szintillesztés mindkét verzióban kell, plusz táp is kell 3.3 V, plusz a driverhez valami magasabb fesz, vagy valami fesz emelő FET driver IC.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Soros vonalon össze tudod kötni, de minek?
Az ESP önmagában sokkal többet tud, mint a nano, nem lehet mindent azzal csinálni?
Az viszont igaz, hogy kevés a lába.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #5236 üzenetére
Persze. Néhányan.
ESP-t állomásnak állítod, és egy wifis routerhez csatlakoztatod. Csinálsz rajta WEB szervert, ami a kinnről jövő kérésekre egy általad összeállított html fájl küld vissza.A kérést akár GET, akár POST módszerrel feldolgozhatod.
A routeren beállítod a port forwardingot a te szerveredre. Lehet port számot is megadni, hogy ne minden a 80-ason legyen.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Ha ennyi szenzor lesz, akkor valóban nem jó az ESP, a kevés láb miatt. Elvileg a soros vonalon való kommunikációnak kell menni. Az ESP lábai egyes leírások szerint 5V toleránsak, más leírások szerint nem. Tápnak mindenképpen a 3.3V körüli érték kell neki.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz FireKeeper #5239 üzenetére
Na, én így használom:
Fejlesztésre Wemos D1 R2, mert azon van USB csati, és minden láb pinje meg van többszörözve. Különösen előnyös ez a földnél, mert bármit csinál az ember, föld csatlakozásból mindig kevés van. Aztán dobozba meg a pici fehér panelra felforrasztott (előtte idegcsillapító) ESP12E megy.
Stabilitásával nekem nincs gondom, akárcsak a programozásával, ha jó USB kábelt használok. (Zöme nem jó)
A programozását azért szeretem, mert biztosan tudja az ember, hogy nem valami átalakított fordítóval fordítják, hanem a szabványos C++ fordítóval.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nagyon jó! Mégis kell rá időt szakítanom, hogy szegény kisasautómat, ami több mint fél éve összerakva, de elektronika nélkül várakozik, végre kipróbáljam, mert ehhez szántam a szenzort annak idején.
"grafikus processing" ? Na, ammeg adott esetben mire jó?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Kösz!
Ez érdekes, ajánlom mindenki figyelmébe!A szenzorok néha eléggé érzékenyek
Én jelenleg egy MAX6675 hőmérséklet mérővel szívok, mert ha hozzáérek, 10-50 fokot is ugrik. Pedig lassan már a fülemen is kondi és ellenállás lesz, de úgy látszik, túl jó antenna vagyok. 400 fok körül kell mérni, ezért vagy ez, vagy a Pt100, de ez utóbbi elég drága, bár sokkal pontosabb. Lehet, mégis át kell állni Pt100-as ellenállás hőmérőre.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
válasz Gergosz2 #5252 üzenetére
Köszi, lehet, hogy Pt100 lesz, ha nem boldogulunk vele. Az a baj a Pt100-al, hogy a MAX6675 panelka 1000 Ft alatt van, míg ugyanez Pt100-hoz 4-5000. Ha meg gyalog akarom a feszültséget mérni, akkor meg 0.1 %-os ellenállás kell, ami szintén nem olcsó mulatság, és akkor még hátravan a fesz mérés.
Annyit tapasztaltunk, hogy ha teljesen el van szigetelve a rendszer a földtől, akkor elég jól használható, de ha valahol föld csatlakozás van, akkor használhatatlan. Olyan hőelemekkel próbálkoztunk, aminek a vezetékén fém harisnya van. Na, ezek használhatatlannak bizonyultak, ha valahogy föld csatlakozás van. Amin csak valami üvegszál szerű szigetelés van, nincs arra még egy fém harisnya is, azok elég jól használhatók.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
Multitasking:
Már régebben próbáltam, csak nagyjából emlékszem rá.
Van Arduinon a loop1, loop2,...... módszer, a scheduler libraryt használja.
Ez - úgy rémlik - Atmel procikkal is megy.
Valamin próbáltam működött, de már nem emlékszem többre.
Arra sem, hogy melyik schedulert használtam, mert - úgy rémlik - több is van.
Amikor waitet talál, akkor átugrik a következő loopra. Ha nincs wait, akkor kell egy wait(0), vagy ami ugyanez: yield()
https://www.arduino.cc/en/Reference/SchedulerYieldAmire nekem kellet, arra a ticker is megfelelt.
Most nincs időm rendezgetni, bemásolok ide egy program egy részletét. Ha nem érted, majd kérdezel. Két fűtést vezérel, hogy az 5 sec [PWMdurationHeat1Sec] hány százalékában legyen bekapcsolva. (A százalékokat WEBen állítgatjuk percentHeat1on, percentKolonna )
Ne kérdezd, hogy mi az értelme, mert demonstráció IOT-re.
Kell Ticker típusú objektum, nálam kettő (Ticker heat1 ; Ticker heatKolonna ; )
Mindkettőhöz tartozik egy bekapcsoló (ON) és egy kikapcsoló (OFF) függvény [ void heat1ON () ......]
A lényeg, hogy a bekapcsoló, miután bekapcsolta a fűtést, időzíti [heat1.once], hogy mikor fusson le a kikapcsoló. Egy korai verziót írok be, amiben ellenőrző kiírások is vannak..
A setupban mindkettőre kell egy indítás [ heat1OFF () ; heatKolonnaOFF (); ]
Szépen elketyegnek a program többi részétől függetlenül.
Az elnevezések némileg logikátlanok, de hirtelenjében nem találom azt a verziót, amin már át vannak nevezve.Ticker heat1 ;
Ticker heatKolonna ;float PWMdurationHeat1Sec = 5 ;
uint8_t percentHeat1on = 20 ;
uint8_t percentHeat1off = 100 - percentHeat1on ;uint8_t percentKolonna = 80 ;
uint8_t percentKolonnaoff = 100 - percentKolonna ;uint8_t heat1pin = 12 ;
uint8_t kolonnaPin = 13 ;void heat1ON () {
digitalWrite(heat1pin, HIGH) ;
heat1.once ( (PWMdurationHeat1Sec * percentHeat1on / 100) , heat1OFF ) ;
Serial.print ("heat1 be"); Serial.println(" percentHeat1on = "); Serial.println(percentHeat1on);
} ;void heat1OFF () {
digitalWrite(heat1pin, LOW) ;
heat1.once ( (PWMdurationHeat1Sec * ( 100 - percentHeat1on ) / 100 ) , heat1ON ) ;
Serial.println("heat1 ki");
} ;void heatKolonnaON () {
digitalWrite(kolonnaPin, HIGH) ;
heatKolonna.once ( (PWMdurationHeat1Sec * percentKolonna / 100) , heatKolonnaOFF ) ;
Serial.print ("kolonna be"); Serial.print(" percentkolonna = "); Serial.println(percentKolonna);
} ;void heatKolonnaOFF () {
digitalWrite(kolonnaPin, LOW) ;
heatKolonna.once ( (PWMdurationHeat1Sec * ( 100 - percentKolonna ) / 100 ) , heatKolonnaON ) ;
Serial.print ("kolonna ki");
Serial.print(" percentkolonna = "); Serial.println(percentKolonna);
} ;[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Csak egy kis részletét másoltam be a programnak, természetesen van setup is, loop is, de mindenestül (WEB kezelés, stb) hosszú lett volna, ezért csak a tickeres részt másoltam be.
Nem valódi multitasking egyik se. A scheduleres akkor ugrik a másik loopra, ha waitet vagy yieldet talál. Ha nem lenne benne, soha nem menne át.
Én azért használtam a tickert, mert nekem nem az kellett, hogy folyamatosan fusson több szál, hanem hogy húzza fel csörgőre az órát, és amikor csörög, fusson a program részlet. Interrupt, de könnyebben kezelhetően.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Van valakinek valami ötlete erre a tápon keresztüli földhurok problémára:
Adott:
MAX6675 + termoelem, K típusú
A termoelemen árnyékoló fém harisnya. Ha elemről üzemel, akkor minden rendben.
Ha bármilyen hálózati tápról megy, ha hozzáérünk, a földhurok (dupla földelés) miatt a mutatott hőmérséklet több 10 fokot is ugrál.
Hogy lehet a tápot úgy megoldani, hogy ha mint antenna hozzáérek a harisnyához, ne legyen nagyfrekisen se földhurok?
Kondik nem használnak.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs