Hirdetés

Váratlanul gyengén teljesít az Intel dedikált GPU-ja

Az Iris Xe MAX az ugyanarra a dizájnra épülő IGP-s variánsánál is lassabb, pedig a nyers adatok szintjén ezt semmi sem indokolja.

November elején részleteztük egy teljes cikkben az Intel belépőszintre szánt dedikált GPU-ját, amelyről ugyan tudni lehetett, hogy nem váltja majd meg a világot, de azért annyi elvárás minimum volt vele szemben, hogy az azonos architektúrára épülő Core i7-1185G7 papíron gyengébb IGP-jét túlszárnyalja. Bár az Iris Xe és az Iris Xe MAX ugyanúgy 96 darab feldolgozótömbbel rendelkezik, az órajelük tekintetében az utóbbi hardvernek, vagyis a dedikált kiépítésű variánsnak van némi előnye, ugyanis 1,65 GHz-en is képes üzemelni, szemben az integrált verzió 1,35 GHz-es maximumával. Emellett a maximálisan elérhető memória-sávszélesség is 68 GB/s, ami ugyan elméletben biztostható a Core i7-1185G7 IGP-jének is, de a gyártók inkább 3200 MHz-es effektív órajelű DDR4 memóriákat szoktak használni, aminél be kell érni 51,2 GB/s-mal.

A specifikációk alapján tehát minden az Iris Xe MAX mellett szól, jóval nagyobb a fogyasztási kerete is, tehát a maximális órajelet igen sokszor el tudja érni, illetve különállóan van még egy igen nagy L3 gyorsítótára, és ezen nem kell osztoznia a CPU-magokkal. Ehhez képest a PC Magazine elkészítette az első tesztet az Intel dedikált GPU-járól, ami helyenként nem kicsit kikapott a Core i7-1185G7 IGP-jétől.


(forrás: PC Magazine) [+]

Ilyen formában az Iris Xe MAX-nak egyelőre nincs értelme, de eléggé valószínű, hogy a probléma szoftveres eredetű. A háttérben az húzódhat meg, hogy a memóriát másképp kell kezelni egy integrált és egy dedikált grafikus vezérlő esetében. A mai integrált megoldásoknál ez eléggé egyszerű, a lapkában található részegységek ugyanúgy a rendszermemóriába dolgoznak, ami az újabb driver modellekben már egységesen is kezelhető, az újabb Windows operációs rendszerek megértik, hogy mit kell csinálni ilyen hardverkonfiguráción. Az Intel és az AMD éppen ezért régóta csak 32, 64 vagy 128 MB-nyi kapacitást választanak le direkten, a többit majd kezelik a meghajtóból, amivel az újabb játékoknak sincs semmi bajuk.

Ezzel szemben egy dedikált GPU-nál ilyen meghajtóimplementáció nem alkalmazható, egyszerűen nem egységes a memória, vagyis le kell kezelni a különálló területeket. Ez teljes mértékben lehetséges, de gyors implementációt már egyáltalán nem könnyű írni. Itt lehet hátránya az Iris Xe MAX-nak, ugyanis az Intel egy olyan területre lép be, amiről nincs igazán tapasztalatuk, miközben azért az AMD és az NVIDIA régóta tervez megfelelő meghajtókat, amelyekre vonatkozóan számos optimalizációt is alkalmaznak.

Hosszabb távon tehát valószínű, hogy az Iris Xe MAX legyőzi majd teljesítményben a kisebbik testvérét, de erre lehet, hogy hónapokat kell várni, mivel innentől kezdve az Intelnek már különálló memória területek kezelésére is optimalizálni kell a grafikus eszközillesztőt, amivel az IGP-k mellett egyáltalán nem kellett foglalkozni. A PC Magazine 3DMark Fire Strike tesztjében látszik is, hogy van még tartalék, nagyjából annyi, amennyit a nagyobb fogyasztási keret megengedhet, de sokat kell dolgoznia az Intel rendszerprogramozóinak azon, hogy mindezt ki lehessen nyerni a legtöbb játékban.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés