Hirdetés

Törölte az Intel a következő szerverplatformjának egyik processzorát?

Úgy néz ki, hogy nem a Sapphire Rapids hozza majd el az áttörést a vállalatnak, és a Granite Rapids is annyit csúszik, hogy köztes fejlesztésre van szükség.

Az Intel portáján már a második generációs EPYC processzorcsalád megjelenése óta csak a jövőre koncentrálnak, és ennek tükrében fájdalmas, de mindenképpen fontos döntéseken vannak túl. A vállalat az erőforrásait a Cooper Lake-SP kódnevű fejlesztés lelövésével próbálta az új dizájnokra összpontosítani. Ennek visszhangja véleményes, többen hibás lépésnek tartják, hogy a start előtt kicsivel úgy dönt egy cég, hogy nem adja ki a készülő platformot, de valójában még azt a kevés erőforrást is megérte megspórolni, mert a Cooper Lake-SP amúgy sem tudta volna megközelíteni az AMD aktuális EPYC sorozatát.

Hirdetés

Ezzel a tervezés fókuszába a Sapphire Rapids került, ami a következő nagy reménysugár, hiszen az Ice Lake-SP már a dizájn tekintetében is kevés a 28 aktív processzormagjával. A Sapphire Rapids azonban egy komolyabban skálázható fejlesztés, hiszen korábban úgy lehetett tudni, hogy a legnagyobb készülő lapka 64 magot tartalmazhat, és ebből 56 vagy 60 lehet bekapcsolva. Az elmúlt hetekben azonban egyre több helyről lehetett hallani azt az információt, hogy az Intel törölte a legnagyobb kiépítésű Sapphire Rapids CPU-t. Ennek az elmúlt hetekben utánakérdeztünk, és valóban eltűnt a friss útitervből a Sapphire Rapids teljesítménycentrikus verziója. Ennek úgy tudjuk, hogy a túl nagy fogyasztás volt az oka, egyszerűen nem igazán működött értékelhető órajelen a lapka 300 wattos energiaigényen belül.

A törlés úgy néz ki, hogy egyfajta erőforrás-spórolás, ugyanis a Granite Rapids hiába volt a korábbi útiterveken a Sapphire Rapids utódja, a 7 nm-es eljárás problémái miatt az elérhetősége sokat csúszik. Emiatt az Intel betervezett egy köztes lépcsőt, amelyre a friss útiterv Emerald Rapids néven utal. Erről annyit tudtunk meg, hogy gyakorlatilag a Sapphire Rapids továbbfejlesztése, és ebben már normális órajelen is hozható lehet a nagyobb magszám, mivel az Intel arra koncentrál, hogy megoldja a fogyasztásra vonatkozó problémákat. Ennek azonban már biztosan az AMD Genoa platformjával, vagyis a negyedik generációs EPYC sorozattal kell szembenéznie, mivel leghamarabb a 2022-es esztendő őszén jelenhet meg.

A Granite Rapids a változásokkal egy új dizájnt kap, így nem lesz kompatibilis az Eagle Stream platformmal. Cserébe az Intel az eredetileg tervezettnél nagyobb teljesítményt ígér, csak éppen legalább másfél év csúszással, ugyanis kizárt a másfél éve még 2022-re, ezen belül is az esztendő elejére mondott megjelenés, de ha minden jól megy, akkor három év múlva piacra kerülhet.

Igazán érdekes majd 2024-től lesz a helyzet, ugyanis az Intel a későbbi projekteknél számításba veszi a bérgyártók ajánlatait. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy külső cégnél készül majd esetleg egy új lapka, de megfontolják a lehetőséget. Fontos lépésről van szó, mert az előrehaladott fejlesztéseknél egyszerűen nehéz a házon belüli technológiákról teljesen új, lényegében ismeretlen eljárásokra ugrani. Számos nehézséggel járna az átállás, amit bizonyos területeken be lehet vállalni, de a processzorpiac a Santa Clara-i óriáscégnek kiemelt fontosságú, így itt sosem fognak a kelleténél nagyobb mértékben kockáztatni. Még csak papíron létező dizájnoknál azonban fel lehet már tenni azt a kérdést, hogy nem-e jobb lenne valamelyik bérgyártó új generációs eljárására tervezni. A válasz alapvetően attól függ, hogy az Intel bízik-e eléggé a saját 5 nm-es gyártástechnológiájában.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés