Hirdetés

Csúszik az Intel 7 nm-es eljárásának bevetése

Egy éve még a 2021-es alkalmazásról beszélt a cég, de mára kiderült, hogy a reális céldátum inkább 2023.

Az Intel hivatalosan is bejelentette, hogy a 7 nm-es eljárás kapcsán nem alakulnak a terv szerint a dolgot, így a 14 és a 10 nm-es opciók után ez a harmadik problémás fejlesztésű full node-juk. Pedig egy évvel korábban még a 2021-es év végi bevetést sem tartották elképzelhetetlennek, de úgy néz ki, hogy ezt lehetetlen lesz tartani.

A vállalat szerint minimum hat hónapos csúszást jelentett egy olyan probléma felderítése a 7 nm-es node-dal kapcsolatban, ami alacsony kihozatalt eredményezett. Ugyanakkor Bob Swan, a cég elnök-vezérigazgatója megnyugtatta a befektetőket, hogy a hibát észrevették, a javítása pedig folyamatban van. Mindez azonban sokba kerülhet, mivel az aktuális útiterv szerint leghamarabb a 2022-es év legvégére tudna előállni az Intel egy olyan 7 nm-es lapkával, amelyet értékelhető mennyiségben is szállítani tudnak, az új gyártástechnológia szélesebb körben történű bevetésére pedig a 2023-as esztendő előtt nincs esély, vagyis a korábbi tervekhez képest legalább 12 hónapot csúszik az új gyártási eljárás felfuttatása.

Hirdetés

Jöhetnek a bérgyártók!

Bár az Intel hivatalosan valószínűleg sosem fogja elismerni, de gyakorlatilag nyilvánvaló, hogy a korábbi gyártástechnológiai előnyük teljesen eltűnt, és jelenleg a TSMC, illetve a Samsung is jobb megoldásokat kínál a chipgyártás szempontjából. Bob Swan szerint a cég továbbra is invesztál majd új gyártási eljárások fejlesztésébe, de ugyanakkor jelezte, hogy kiszámíthatóságot és teljesítményt szeretnének biztosítani az ügyfeleiknek, így ma már tényleges alternatívaként tekintenek a bérgyártókra.

Arra vonatkozóan még nincs publikált terv, hogy mindez a gyakorlatban mit jelenthet, pusztán annyi információ van, hogy az Intel mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a készülő termékeik a terveknek megfelelően legyenek elérhetők. Az üzenet valószínűleg a nagyobb szerverek megrendelőinek szól, mivel a komolyabb szuperszámítógépeknél szokás még nem is létező termékeket igényelni. Ilyen például az Egyesült Államok által kért Aurora, amelyet papíron 2021-ben össze kellene rakni az Argonne Nemzeti Laboratóriumon belül, de az egyik fő komponense a Ponte Vecchio kódnevű gyorsító, amelyet viszont nem lehet majd legyártani a következő évre az Intel 7 nm-es eljárásán. Itt tehát muszáj lesz valamelyik bérgyártó szolgáltatásait igénybe venni, bár az Intel igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a szóban forgó fejlesztés eleve úgy készült, hogy a harmadik féltől származó gyártósorokkal is számoltak. Azt persze sose tudjuk meg, hogy tényleg így van-e, vagy csak azért mondták ezt, hogy ne törjön ki kezelhetetlen pánik a befektetők, illetve az ügyfelek körében.

A fentiekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az Aurora egy borzasztóan kellemetlen projektté kezd válni az Intel számára, hiszen már rég kész kellene lennie, de korábban pont azért nem tudták megépíteni, mert a Santa Clara-i óriáscég nem tudta leszállítani a később törölt, Knights Hill kódnevű gyorsítóit. Ezeknek a veszte is gyártástechnológiai probléma volt, csak éppen a 10 nm-es node-on. Azt tehát nem engedheti meg magának az Intel, hogy még egyszer miattuk kelljen a Aurora projektet csúsztatni, ami már amúgy is évek óta azért nem készül el, mert a világ legnagyobb processzorgyártója nem biztosítja a megrendelt fejlesztéseket. Innentől kezdve a szóban forgó szuperszámítógép megépítése presztizskérdés.

Sok a kérdés még

Mindenképpen bizalomra ad okot, hogy az Intel felvállalja a probléma létezését, ezzel a befektetők reálisabb képet kaphatnak a cég jövőjéről. Ugyanakkor nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt, például az, hogy mi lesz a Granite Rapids kódnevű fejlesztéssel. Ez jelenleg a cég berkein belül a legfontosabb projekt, hiszen ezzel a processzorral van reális esélyük válaszolni az AMD szerverplatformjaira. A tervezett elérhetőség mellett ez még össze is jöhetett volna, de a csúszással megint egy csomó időt kap a konkurencia. Ráadásul egyre nagyobb veszélyt jelentenek az ARM-ra épülő szerverplatformok, amelyek rohamléptekben fejlődnek, tehát a vállalatnak figyelembe kell vennie azt is, hogy mire elkészülnek egy tényleg értékelhető, új generációs szerverplatformmal, addigra már nem feltétlenül csak az AMD lesz az ellenfél.

Szintén lényeges kérdés, hogy ha a bérgyártók továbbra is jobb eljárásokat kínálnak az Intel megoldásánál, akkor igazából a vállalatnak olyan döntéseket kell meghozni, hogy mely lapkákat teszik versenyképessé, és melyeket készítik inkább a saját gyáraikban. Utóbbi tényező kritikus, mert az Intel legnagyobb előnye a konkurenciával szemben nem a nyers technológiai háttér, hanem a gyártókapacitás. Ha viszont a versenyképesség megőrzése a bérgyártókhoz kényszeríti az egyes fejlesztéseket, akkor erről le kell mondaniuk. Ez tipikusan egy "melyik kezembe harapjak" szituáció, hiszen az Intelnek az biztos nem jó, ha egy fejlesztés a házon belüli gyártástechnológia miatt nem lesz versenyképes, de az sem túl kedvező, hogy a megszokott ellátási szinthez képest csak keveset tudnak majd belőle gyártani.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés