Az Intel hivatalosan is leleplezte az Ice Lake-SP kódnevű lapkára épülő Xeonokat, amelyek útnak indítják a Whitley platformot. Utóbbinak már a piacon kellene lennie, hiszen az eredeti útiterv szerint a Cooper Lake-SP kódnevű processzorral jelent volna meg, de ezt a vállalat végül törölte. Ilyen formában a Lewisburg-R vezérlőhíddal dolgozó platform, LGA4189-es foglalatába csak a most szóban forgó fejlesztés érkezik, amely három UPI-t, nyolccsatornás, 3,2 GHz-es effektív órajelet támogató DDR4 memóriavezérlőt, illetve 64 darab PCI Express 4.0 sávot kínál, továbbá kezeli az Optane persistent memory 200-as sorozatát is.
[+]
A 10 nm-es node-on készülő Ice Lake-SP-t az Intel 28-magos processzorként mutatta be, de nem ezen volt a hangsúly, hanem a képességeken. A friss fejlesztés már a Sunny Cove magot használja, de azt sem olyan formában, ahogy a mobil Ice Lake verzió, mivel 512 kB helyett már 1,25 MB az L2 gyorsítótára, illetve kapott egy extra FMA feldolgozót. A megosztott L3 gyorsítótár méretéről nem beszélt a cég, viszont vannak új utasítások. Ezek két nagy csoportra oszthatók, így az Ice Lake-SP leginkább a kriptográfiai, illetve kódolási feladatokra fókuszál, néhány specializált SIMD operáció mellett. És itt el is érkeztünk egy lényeges ponthoz, ugyanis az Intel nagyon erősen azon az állásponton van, hogy a processzormagokat megéri kiegészíteni olyan áramkörökkel, amelyek egy-egy részfeladatot gyorsítanak.
[+]
A specializált teljesítmény gyökeresen szembemegy az AMD felfogásával, amely cég inkább általánosan kihasználható teljesítményt épít a szerverprocesszoraiba a magok tipikus tempója és száma által. Alapvetően az Intelnek igaza van abban, hogy egy-egy specializált feladatban a gyorsítás többet ér, és ezt alá támasztják a saját méréseikkel, amelyek alapján a másféltől kezdve akár a nyolcszoros tempóelőnyig is el lehet jutni az Ice Lake-SP bevetésével a Cascade Lake-SP megoldásokhoz viszonyítva. Az érem másik oldala azonban, hogy ha az adott munkamenet ezeket a gyorsításra kialakított operációkat nem tudja kihasználni, vagy az adott, gyorsított folyamat túl kis részét teszi ki a teljes feladatnak. Ezekben az esetekben sokkal többet ér, ha inkább általánosan erős a szerverprocesszor.
[+]
Az egész egy felfogásbeli kérdés, és ez valószínűleg nem most alakult ki, mivel a bemutatott fejlesztést több éve megkezdték, tehát az Intel régebben döntött amellett, hogy specializálódni kell egy-egy munkafolyamatra. Az közel sem biztos, hogy még mindig meg vannak győződve arról, hogy ez a jó irány, de visszacsinálni már nem lehet, tehát pár évig az ehhez hasonló dizájnokból kell megélni.
[+]
Az Ice Lake-SP ugyanakkor kezel pár tipikus, specializálódásból eredő problémát. Például az új lapka a korábbi generációknál nagyobb órajelen is képes üzemelni AVX2 és AVX-512 utasításkészlet használatakor. Utóbbi különösen fontos, mivel időnként annyira sokat eshetett az órajel, hogy az AVX-512-ből nyerhető előnyt teljesen eliminálhatta, az új fejlesztéssel azonban ez sokkal-sokkal ritkábban fog megtörténni.
A friss Xeon nagy újdonsága a TME (Total Memory Encryption) bevezetése, ami memóriatitkosítást kínál az ügyfelek részére. A képességről az Intel sajnos nem számolt be részletesen, csupán annyit tudni, hogy az SGX technológiával együtt alkalmazva lehetőséget ad a bizalmas hozzáférésű virtuális gépekhez. A részletek hiányában viszont nem lehet összehasonítani, hogy az Intel konkrétan hol tart az AMD Rome platformjának, vagy az IBM Power10 processzorának memóriatitkosítási technológiájához viszonyítva.
Az Ice Lake-SP kétutas szintig skálázódik majd, ami tulajdonképpen tökéletesen elég, a szerverpiac rendkívül nagy része úgy sem vásárol ennél komplexebb dizájnokat. Az órajelekről, illetve a fogyasztási adatokról a vállalat még nem beszélt, ezek majd a tényleges start pillanatában lesznek leleplezve. Utóbbira két részletben kerül sor. Idén a nagyobb megrendelők kapják meg a fejlesztést, míg a következő év során nagy mennyiségben is elérhető lesz.
