Az AMD érdekes bejelentést tett a mai nap, hiszen leleplezték a SkyBridge projektet, mely egy nehezen leírható koncepció a vállalat IP stratégájának egyszerűsítésére, de a lényeg az ARMv8, az AMD64 és a GCN architektúrák párosításán van egy közös alapra helyezve a fejlesztéseket.
Az elmúlt évekből már nem lehet kérdés, hogy az AMD a processzorok szempontjából az x86 és az ARM ökoszisztémára is épít, amit természetesen kiegészítenek a GCN architektúrára épülő IGP fejlesztésekkel, mely a HSA-hoz adja a megfelelő az alapot. Ezzel lényegében az AMD-nek lesznek ARM-os és x86-os rendszerchipjei (természetesen 64 biten, így inkább ARMv8, illetve AMD64 alapokról beszélünk, de ez most mellékes). A hogyan azonban kérdéses volt mindig is.
A logika azt diktálja, hogy a külön lapkákhoz külön tokozás készül, de ez nem ideális a vállalat partnerei számára, hiszen az egyes tokozásokhoz eltérő alaplapokat kell tervezni. Ez az AMD számára is probléma, hiszen a partnerek esetlegesen kiválaszthatják a vállalat ARM-os és x86-os rendszerchipjei közül az egyiket, ami nem rossz, de lehetne jobb is. A SkyBridge projekt lényegében egy olyan koncepció, mely alapvetően leegyszerűsíti a partnerek számára az alaplapok dizájnköltségeit, hiszen az adott ARM-os és x86-os rendszerchip ugyanazt a tokozást használja. Ez a gyártópartnerek számára óriási előny, hiszen anélkül tudnak egy igen nagy piaci szegmenst megcélozni, hogy külön alaplapot kellene tervezni a lapkákhoz.
A SkyBridge projekttel természetesen a felhasználó nem igazán fog összefutni, hiszen ez csak egy amolyan dizájnkeret a gyártópartnerek számára, de ugyanakkor fontos koncepció, hiszen üzletileg teljesen logikus azt feltételezni, hogy a végtermékek gyártói költséghatékonyan szeretnének egy termékdizájnnal igen nagy piacot lefedni. Ezt ma nem tudják megtenni, mivel annyira széles a piac, hogy mindenképp szükség van ARM-os és x86-os rendszerchipekre. Példával élve androidos tablet esetében az előbbi előnyösebb, de Windows mellett már inkább utóbbit érdemes választani. Bár a gyártók megpróbálnak spórolni, így a korábbi készülékházak terveit újrahasznosítják, de az alaplap szempontjából mindenképp két külön opciót kell tervezni, hiszen két külön tokozású lapkáról van szó, melyek külön gyártóktól származnak.
AMD SkyBridge projekt [+]
A SkyBridge projekt alapvető célja a tervezési költségek minimalizálása, ami nem mellesleg az AMD-nek is jó, hiszen ha az ARM-os és az x86-os rendszerchip közül az egyik lapka megnyeri a gyártó által tervezett dizájnba a helyet, akkor az automatikusan győzelem a lábkompatibilis társa számára is. Ez abból a logikából ered, hogy egyik gyártó sem ellensége a saját pénzének, így ha már leterveznek egy Windows tabletet az AMD egyik új x86-os lapkájára, akkor messze úgy a legolcsóbb androidos verziót piacra dobni, ha kicserélik a lapkát az AMD ARM-os opciójára. Ez természetesen fordítva is igaz, így az ARM-ot is lehet x86-ra cserélni.
A SkyBridge projekt a 2015-re tervezett, 20 nm-es gyártástechnológiával készülő ARM-os és x86-os rendszerchipekben fog bemutatkozni. Ezek teljes HSA kompatibilitást kínálnak, az IGP-jük pedig GCN architektúrára alapoz. Utóbbi szempontjából az ARMv8 és az AMD64-es architektúrával való kompatibilitása relatíve kis módosításokat igényel az IGP-ben, így az AMD-nek ezt könnyű kivitelezni. A SkyBridge mellett megszületik a vállalat első Androidhoz készülő rendszerchipje is. Itt a debütálásra is jó időt választott a cég, hiszen a hírek szerint a Google és a partnerek segédletével pont 2015-re tervezi a HSA beépítését az Androidba, amiből az AMD automatikusan profitál.
A 2015-re tervezett rendszerchipek egyébként főleg a processzormagban fognak különbözni. A Windowshoz szánt opció a Puma+ magokat kapja, míg az androidos változat az ARM Cortex-A57-et az AMD saját fizikai dizájnjával. A sematikus dizájn azonban nem változik.
AMD ARM útiterv [+]
2016-ban érkezik az AMD saját ARMv8-as processzormagja, mely egyelőre a K12 kódnevet viseli. Erről Jim Keller, a processzortervezésért felelős részleg vezetője úgy nyilatkozott, hogy magas teljesítményre tervezik amellett, hogy megőrzik a ARM-ra jellemző energiahatékonyságot. Nyilván a szakember tudja hogyan kell ezt csinálni, hiszen az almások büszkeségének számító Cyclone mag tervezésében is részt vett, amikor még az Apple-nél dolgozott.
A SkyBridge projekt egyébként elsőként a kliens oldalon, illetve a beágyazott rendszerek piacán mutatkozik be, de később a szerverek szegmensére is átmenti a koncepciót az AMD. Utóbbinak elsősorban az Open Compute projekt szempontjából lehet haszna, hiszen lehetőséget ad a szervert építő cégeknek, hogy minimalizálják a váltással járó hardveres költségeket azzal, hogy a lehető legtöbb hardverkomponenst átmentik az új szerverbe.
