Hirdetés

Egyre jobban áll az első számú kínai szerverprojekt

A Phytium aktuális projektjei jó kezdetet jelentenek majd az Egyesült Államok cégeitől elvágott ország számára.

Kína már régóta tervezi, hogy függetleníti magát a nyugati hardverektől, így saját technológiákra építenék a számítógépeiket. Ez a projekt több évre tekint vissza, de a fejlesztések az elmúlt időszakban nagyon felgyorsultak, amihez részben annak is köze van, hogy az Egyesült Államok megtiltotta a fontosabb cégeinek a kínai kormány szerverpiacra vonatkozó igényeit kiszolgálását. Az elmúlt egy évben emiatt Kína még inkább erősítette a házon, pontosabban országon belüli fejlesztéseket, mindemellett az IBM, a Qualcomm és az AMD is utat talált a jogi hézagokban a kínai szerverpiachoz, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a tilalom értelmét.

Hirdetés

Kína modern fejlesztéseket végző cégei közül azonban az egyik legkorábbinak a 2012-ben alapított Phytium számít. Az első 64 magos processzorukat egy éve jelentették be, és a fejlesztést konkrétan olyan mérnökök végzik, akik korábban a kínai kormány projektjein dolgoztak, tehát igazán hazai termékről van szó. A készülő lapkákról ráadásul egyre többet tudni, hiszen már konkrétan működnek az első termékminták.

A Xiaomi kódnevű mag
A Xiaomi kódnevű mag [+]

A Phytium több dizájnt tervez jelenleg igen aktívan, amelyek közel állnak a megjelenéshez. A Mars kódnevű verzió az FT2000/64 jelzést viseli, és 64 darab ARMv8-as processzormagot rejt. Ez egy saját fejlesztésű, Xiaomi kódnevű, FTC661-es típusjelzésű mag, amely out of order logikával dolgozik, aminek hála képes az utasítások sorrendtől független végrehajtására, továbbá négy utasítás egy időben történő dekódolását is megoldja. Megtalálható benne az integrált NEON motor is, emellett a rendszer megfelel az IEEE754-es lebegőpontos szabványnak. Az L1 utasítás és adat gyorsítótár mérete rendre 32-32 kB lesz, míg a négy mag között megosztott L2 gyorsítótár kapacitása 2 MB.

A kialakítás tekintetében nyolc mag alkot egy úgynevezett panelt, és ezekből a panelekből lesz összekötve 8 darab, saját fejlesztésű protokollra épülő hálós topológiával, amely biztosítja a hardveres gyorsítótár koherenciát. A 16 csatornás, ECC-t is támogató memóriavezérlő DDR3 szabványú, 1600 MHz-es effektív órajelen üzemelő memóriákat fogad, és mindegyik ilyen csatornapárhoz kapcsolódik egy 16 MB-os CMC, ami tulajdonképpen az L3 gyorsítótárnak felel meg, és kiszámolható az is, hogy ennek összesített kapacitása 128 MB. Van még két darab integrált PCI Express 3.0-s vezérlő is, amelyek 16-16 csatornát biztosítanak. Ezek nem titkoltan a szintén kínai fejlesztésű Matrix2000 gyorsító miatt kerültek a lapkába, de akármilyen más gyorsító támogatható.


[+]

A 28 nm-es gyártástechnológiával készülő node-on gyártott lapka meglehetősen nagy, 640 mm²-es kiterjedésű, illetve az FC-BGA tokozásán is 3000-nél több tű lesz fellelhető. A termékminta 2 GHz-en üzemel, így a számítási teljesítménye eléri az 512 GFLOPS-ot, miközben a fogyasztása 120 watt. A rendszermemória kapacitása tokozásonként 1 TB-nál is több lehet, a memória-sávszélesség pedig 204,6 GB/s.

A Phytium FT2000/64 elsődleges célja az Intel Xeonok teljes kiváltása a kínai HPC-piacon, amire minden esély megvan, hiszen a Egyesült Államok korlátozásai miatt a cégek kénytelenek átállni a hazai dizájnokra. A Phytium útiterve ráadásul rendkívül biztató, mivel már készül a továbbfejlesztett processzormag, amely bevezeti az ARM új SIMD kiterjesztését. Erről egyelőre annyit tudni, hogy minimum 512 bites SIMD motorokra lehet számítani, de valószínűleg ennél szélesebb egységekkel jön az új generációs lapka, csupán a tervezők nem akarták elárulni, hogy pontosan milyenekkel.

A Phytium készít egy kisebb, Earth kódnevű lapkát is FT1500 jelzéssel, ami az FTC660-as típusjelzésű magot tartalmazza. Ez tulajdonképpen megegyezik a fenti maggal, csak a szerverekhez készült képességek le vannak tiltva benne. Utóbbi azért lényeges, mert az FT1500 a notebookpiacot célozza meg, 4 (FT1500/4) és 16 (FT1500/16) magos kivitelben, rendre 2 MB-os és 8 MB-os összesített L2 gyorsítótárral, illetve 15 és 35 wattos fogyasztással.

Az L3 gyorsítótár mindkét lapkában 8 MB lesz, ahogy a PCI Express 3.0-s vezérlők is összesen 32-32 csatornát kínálnak, ugyanakkor a 4 magos verzió órajele 2, míg a 16 magosé 1,5 GHz lesz, továbbá az előbbi modell kétcsatornás, míg az utóbbi négycsatornás memóriavezérlőt kínál. A Phytium már számos partnerre rendelkezik, így hamarosan elárasztják Kínát az említett lapkákat használó, Ubuntu Kylin operációs rendszert futtató notebookok. Ezekre a termékekre vonatkozóan nincsenek különösebb elvárások, csupán megpróbálkozik a cég ennek a piacnak a befogásával is, hátha sikerül, ami gyengítheti az Egyesült Államok cégeinek befolyását a kínai piacon.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés