A Microsoft a Windows 10 16226-os Insider Preview kiadásában tette elérhetővé az új feladatkezelőjét, amelyet majd az év végi publikus frissítés el is hoz a tömegek számára. Ez a GPU-k kihasználtságát is mérni fogja, ami nagy újdonságnak számít, hiszen erre vonatkozóan korábban semmilyen lehetőséget nem kínált a vállalat.
A rendszer a WDDM 2.0-s felületen keresztül fog működni, vagyis ehhez kialakított meghajtóra van szükség a visszajelzések megjelenítéséhez. A vállalat szerint a Windows 10-et telepítő felhasználók nagyjából 70%-ánál adott ez a követelmény, és a jövőben ez úgyis nőni fog, ahogy a régi gépek tulajdonosai újabb hardverekre váltanak.
Az új Windows 10 frissítés két grafikus kernelen belüli folyamatot értékel ki. Az egyik VidSch, ami a GPU ütemezője, ez látja a GPU parancsmotorjait (legalábbis azokat, amelyeket az operációs rendszer elől nem rejt el a grafikus meghajtó), és az egyes feladatok is ezeket célozzák, vagyis kiértékelhető, hogy az egyes parancsmotorok terhelése mekkora. A másik folyamat a VidMm a GPU által használt összes memória menedzselési feladatait látja el, beleértve magát a VRAM-ot, illetve a rendszermemória GPU által közvetlenül elérhető részeit.
Az mindenképpen előnyös a Microsoft mérési metódusával, hogy lényegesen pontosabb lesz a ma használható, harmadik féltől származó programokhoz viszonyítva, hiszen ezek előtt még a WDDM-en belüli folyamatok is el vannak rejtve, tehát alapvetően egy jó kövér tippeléssel dolgoznak. Ezentúl az alkalmazás által felhasznált memória nagy pontossággal meghatározható, míg a GPU kihasználtsága a videokódoló és -dekódoló, a DMA, a 3D, valamint a compute motorokra vonatkozóan értékelhető ki. Az alapkonfigurációt tekintve az operációs rendszer maga választ ki négy parancsmotort, elsődlegesen azokat, amelyeket érdekesnek tart, de a felhasználó ezt felülbírálhatja.
A videomemóriára érdemes külön kitérni, hiszen a legtöbb alkalmazás eleve nem úgy működik, ahogy a harmadik féltől származó programokban látszik. A dedikált videomemória, vagyis a hardveren található fedélzeti tár csak egy része a történetnek, ugyanis van egy úgynevezett megosztott memóriaterület is a rendszermemóriában, amit a CPU és a GPU is elérhet. A Windows 10 maximum a rendszermemória felét engedi ilyen formában felhasználhatóvá tenni, hogy elegendő memória legyen pusztán a processzor számára. A valóság persze egy picit bonyolultabb, mivel a WDDM 2.0-val a videomemória teljesen virtualizált, vagyis a maximális limit tulajdonképen megegyezik a beépített rendszermemória és a lapozófájl méretének összegével, de a VidMm folyamat mindig törekszik arra, hogy egy alkalmazás a rendszermemória felénél többet sose kapjon meg. Ezt alapvetően úgy éri el, hogy a régóta nem használt allokációkat időnként felszabadítja.
A fentiekből látható, hogy egy alkalmazás ma nem csak dedikált videomemóriát igényel, hanem a rendszermemóriát is használja arra célra, hogy a GPU számára fontos adatot tároljon benne. Egy dedikált GPU esetében a dedikált videomemória jelenti magát a VRAM-ot, míg a megosztott memória a rendszermemóriában foglalt memóriaterületet jelzi ki. Integrált grafikus vezérlő esetén ez a működés fennállhat, ugyanis több hardveren is a BIOS eleve lecsippenti a rendszermemória egy részét az IGP számára. Ez lesz ilyenkor a tradicionális értelemben vett VRAM, míg a maradék területből kerül allokálásra a megosztott memória. Az egyes, főleg modernebb IGP-k azonban már nem így működnek, így a BIOS-ban nem is lehet nekik beállítani dedikált videomemóriát. Ilyenkor az operációs rendszeren belül már futó meghajtó dönt sok dologról, de ezt a helyzetet teljesen kezeli a Microsoft.
Az új rendszer működése egyébként teljesen független az API-tól. Ennek az oka, hogy a VidSch és a VidMm folyamat megkerülhetetlen tényező, tehát akármilyen API-n is fut egy program a hardver menedzselése valamekkora mértékben átfut az operációs rendszeren, és a kihasználtság mérése szempontjából ez bőven elég.
A fentiek mellett az új Windows 10 frissítés a folyamatok szintjén is képes majd mérni a GPU terhelését és a dedikált, illetve megosztott videomemória kihasználtságát. Itt az egyedüli tényező amire figyelni kell, hogy az egyes alkalmazások esetlegesen több parancsmotort is terhelhetnek. Ez abból a szempontból probléma, hogy a folyamatok kijelzésénél csak egy százalékos érték lesz kimutatva, vagyis dönteni kell, hogy melyik parancsmotor terhelését adja vissza a rendszer. A Microsoft itt azt választotta, hogy az kerül kijelzésre, amelyik az adott pillanatban a legjobban van terhelve, és egy másik oszlopban meg is jelenik a kijelzett parancsmotor neve. Amennyiben a terhelés két parancsmotoron is megegyezik, úgy mindkettő megjelenik. Ez persze még nem végleges, a vállalat várja a visszajelzéseket a döntésről.
A rendszer kezel több GPU-t is: ezeket egyszerűen beszámozza, és természetesen jelzi a PCI buszon keresztüli fizikai elérhetőséget. Amennyiben az adott PC-ben AMD CrossFire vagy NVIDIA SLI konfiguráció található, úgy azokat technikailag külön GPU-ként értékeli, de egymáshoz linkeli, így egy zárójelbe tett "Link" jelzés fogja mutatni, hogy mely hardverek vannak összekötve.