A júniusban megrendezett Fusion Developer Summiton az AMD meglehetősen részletesen beszélt a heterogén rendszereket érintő jövőképéről, ám meglepetésre az ARM is feltűnt az előadók között. Azóta kiderült, hogy a két vállalat nagyon is megegyező nézeteket vall, sőt az ARM tekinthető az FSA (Fusion System Architecture) felület első támogatójának. Az FSA sarkalatos pontja a hardverek minél jobb kihasználása az API-k által teremtett korlátok elhagyásával. Erre a rendszerre épül majd az AMD új generációs GPU-architektúrája is, amely lényegben az egész terv alapját biztosítja. A rendszer az OpenCL felülettel lesz használható, de várhatóan a C++ AMP platformmal is kompatibilis lesz, hiszen a Microsoft szintén biztosította az AMD-t a támogatásukról.
Az FSA azonban rengeteg kérdést vet fel. Elsődlegesen azt kell megérteni, hogy a rendszer az API-k mellőzésére buzdítja a fejlesztőket, ezzel elérve az FSA-val kompatibilis hardverek direkt programozását. Az elgondolás hasonló az x86 és az AMD64, vagy más néven x86-64 utasításkészlethez. Ha egy programot a fejlesztő lefordít x86-ra, akkor az az összes x86-os utasításkészletet támogató processzoron futni fog, de ugyanakkor semmi máson. A grafikus processzorok esetében ez nem kivitelezhető, mivel az egyes architektúrák jelentősen eltérőek, azaz szükséges egy olyan API, amit szinte minden termék támogat. Ezzel tulajdonképpen a kompatibilitás az API szintjén valósul meg, és sajnos magával hozza az API összes korlátozását is. Az FSA lényegében ennek a kivédésére születik meg. A felületet bárki támogathatja, mivel egy nyílt kezdeményezésről van szó, azaz minden belépő azonos beleszólást kap az FSA fejlesztésébe. Egyelőre az AMD mellett csak az ARM áll, ami elsősorban annak is köszönhető, hogy az FSA támogatása nem olyan egyszerű. Számos kritériumnak kell ugyanis megfelelni a hardver oldaláról, hiszen alapvetően kvázi direkt programozásról beszélünk, vagyis a kompatibilitás nem egy API, hanem sokkal inkább az architektúra szintjén biztosított, amolyan virtuális formában. Éppen ezért az FSA-ra írt alkalmazások csak olyan hardveren futnak jól, amelyek megfelelnek a felület általánosabb követelményeinek. Ettől függetlenül a hardver a rendszer alatt lényegében cserélhető, tehát a futás technikailag szinte mindenen megoldható, de a sebesség nem biztos, hogy értékelhető lesz az FSA-t direkten támogató konkurensekhez viszonyítva.
Programok futása ma és az FSA mellett [+]
Az FSA tehát önmagában kiváló ötlet, de a konkurens gyártók támogatására is szükség van, ha az AMD valóban azt akarja, hogy ténylegesen elterjedjen. Ebből a szempontból az ARM segítsége már komoly előny, de önmagában még nem elég. Az AMD-nek két szempont szerint kell gondolkodni. A játékok esetében egy FSA kompatibilis hardver óriási előnyt jelentene az egyik új generációs asztali konzolban. Neal Robison korábbi nyilatkozata alapján sokan úgy gondolják, hogy ez meg is valósul az új Xbox esetében, sőt egyre több olyan pletyka lát napvilágot, ami azt feltételezi, hogy az összes új generációs asztali konzolba az AMD biztosítja a GPU-t, így a következő PlayStationbe is kerülhet FSA kompatibilis rendszer. Az utóbbi elméletet természetesen érdemes nagyon pletykaszinten kezelni, mivel az egész abból ered, hogy az NVIDIA nemrég váratlanul megvált a fejlesztői és gyártói partnerkapcsolatokért felelős vezetőjétől. Többek között Michael Hara feladata volt az NVIDIA termékeit elhelyezni a különböző szórakoztatóelektronikai eszközökben, beleértve a konzolokat is. Sokan azonban elfelejtik, hogy ez az átszervezés semmilyen konkrétumot nem jelent arra nézve, hogy az NVIDIA hardvere esetlegesen nem lesz jelen egyetlen új generációs konzolban sem.
Az FSA másik támpontja a programok biztosítása, amihez már nem elég a konzolokba bekerülni. Didier Scemama szerint az ARM és az AMD együttműködése viszont sokkal mélyebb annál, mint ami kívülről látszik. Annyi egyelőre biztosnak tűnik, hogy az AMD rövid időn belül nem kíván ARM processzormagokat licencelni, de az RBS elemzője úgy véli, hogy az AMD felkínálhatja majd a Radeon GPU-architektúráját licencelésre. Bár elsődlegesen az FSA terjedése a kulcskérdés, nem szabad elfeledni, hogy a Windows 8 futni fog az ARM rendszereken, és ez alaposan felforgathatja az eddigi PC-s nézeteket. Elég csak a Samsungot megemlíteni ezzel kapcsolatban. A dél-koreai óriáscég rengeteg PC-s terméket kínál a végfelhasználóknak, és évek óta arra a lehetőségre vágynak, hogy chipgyártóként is részesei legyenek a piacnak. A Windows 8 megadja ezt a lehetőséget, és ez komoly gondot is jelenthet az Intel és az AMD aktuális duopóliumának. Az utóbbi két vállalat nem kínál végtermékeket, miközben a Samsung igen, és a profitorientált cégek számára a lehető legnagyobb nyereség a cél, amit természetesen nem a konkurens vállalatok termékeinek megvásárlásával lehet elérni. Hasonló gondolat futhatott át a HTC vezetőinek elméjében, amikor felvásárolták a VIA S3 Graphics divízióját. Nem elhanyagolható tényező még, hogy az LG is saját lapkák tervezésébe fogott, bár itt meg kell jegyezni, hogy az utóbbi cég nem túl nagy részesedéssel rendelkezik a PC-s piacon. Figyelembe véve, hogy még hány chipgyártó pályázik a Windows 8 segítségével megnyíló lehetőségekre, a piacon uralkodó duopólium jó eséllyel végleg véget ér.
Az Intel és az AMD számára ez nem előnyös, hiszen egyre több cég fog a vásárlók kegyeiért küzdeni, ám az AMD a dolgok hasznos oldalát is meglovagolhatja, ha már így alakul helyzet. Az ARM és a GPU-k licencelésével foglalkozó vállalatok az elmúlt évek alatt nagyon is a mobil piacra koncentráltak. Ennek megfelelően az elérhető GPU-architektúrák nagyon keveset fogyasztanak, és ennek megfelelően a PC-s szinthez képest nem mondhatóak túlzottan gyorsnak. A skálázásuk ugyan lehetséges, de nem olyan mértékben, hogy az értékelhető alternatívát jelentsen az AMD és az NVIDIA megoldásai ellen. A Radeon GPU-k licencelésének lehetősége itt jön be a képbe. Ha a Samsung és más nagyobb vállalatok tényleg komolyan gondolják a PC-s chipgyártást, akkor AMD számára a legtöbb végtermékbe való bekerülés alapból elérhetetlen lesz, de legalább a termékskála egy részét ott lehetne tudni a gépekben. Az ARM az egész eszmefuttatásban ott juthat szerephez, hogy a jövőben olyan chipdizájnokat készítenek, amelyekbe a Radeon GPU-k könnyen beépíthetők, továbbá a teljes SoC is FSA kompatibilis lesz.
Didier Scemama elméletében természetesen még nagyon sok kérdés megválaszolásra vár. Mindenképpen van benne ráció, de a Windows 8 csak egy lépcső az ARM-os termékek PC-ként történő forgalmazásában. Gondolni kell ugyanis arra, hogy a PC-re készült, natívan lefordított programok x86 processzort követelnek, vagyis újrafordítás nélkül nem fognak futni az ARM processzormagjain. Az ARM processzorarchitektúráira épülő termékek sikere elsősorban tehát a fejlesztőkön múlik. Az mindenképpen jó jel hogy a Microsoft hajlandóságot mutat a legelterjedtebb alkalmazásait újrafordítani az ARM utasításkészletéhez, de a többi szoftvercég még nem nyilatkozott ebben az ügyben. Persze feltételezhető, hogy az NVIDIA, a Qualcomm és a többi ARM-ra építő vállalat komoly erőfeszítéséket tesz majd meg a szoftveres ellátás szempontjából, így az elemzők is bizakodóak a várható sikerekkel kapcsolatban. A valós képet azonban csak a Windows 8 megjelenése után láthatjuk, így egyelőre minden csak feltételezés és játék a jelen helyzetben logikusnak tűnő gondolatokkal.
