Az ARM bejelentette, hogy elkészült a Mali-DP500-as úgynevezett display processzor, mely mostantól licencelhető az érdeklődők számára. Maga a termék, illetve konkrétabban a kategória furcsának hat, és többen nem is értik, hogy ennek van-e jelentősége. Nos minden csak nézőpont kérdése, és ha nem az átlagfelhasználók szemszögéből vizsgáljuk az igényeket, akkor a display processzor egy nagyon fontos komponense lehet a rendszerchipeknek.
Az ARM Mali-DP500 hivatalos specifikációja ugyan abszolút tényszerű, hiszen leírja, hogy a fejlesztés támogatja a sztereó 3D-t, az AFBC (képkockapuffer tömörítése) protokollt, kijelző skálázását és elforgathatóságát, a 4K-s felbontást, illetve optimalizált működést biztosít a Mali sorozat integrált grafikus és videoprocesszoraival. Ez önmagában jól hangzik, hiszen lényegében kiderült, hogy a Mali-DP500 mindarra képes, amire manapság igény lehet, de sok helyen felmerült a kérdés: mégis mitől fontos ez a részegység a piacnak? Elsősorban meg kell érteni azt, hogy ez a fejlesztés a partnereknek fontos, alapvetően a rendszerchipek piacra dobásához szükséges időt rövidíti le. Bár ez túl általános megfogalmazás, de nagyon lerövidítve ez a fejlesztés célja.
[+]
Az általánosítást azonban nem tartjuk célszerűnek, így érdemes elemezni a miérteket is. Manapság rengeteg rendszerchip készül, és ezek elkészüléséhez évről-évre ugyanazokon a problémákon kell túljutni. Mondhatjuk azt, hogy ez a cégek számára rutinból megy, de valójában a helyzet sokkal nehezebb, mint azt a legtöbb felhasználó gondolja. Ha az adott rendszerchip első verziója elkészül, akkor annak első mintáit megkapja a szoftveres részleg. Ez egy fontos lépés, mivel szoftver nélkül a hardver leginkább egy értéktelen, de a fényben különösen szépen csillogó szilíciumszelet. Maradva a témánál, és a megjelenítés oldaláról elemezve a helyzetet a rendszerprogramozók élete igen nehéz. Többek között jó esély van rá, hogy valamelyik részegység nem rendelkezik MMU-val, így le kell foglalni egy memóriarészt, amit minden komponens elérhet. Ahhoz viszont sok munkát kell befektetni, hogy a komponensek ideálisan igazodjanak az adott memóriamodellhez, azaz hatékony legyen a működés.
Az előbbi gond persze csak egy a sok közül, mivel a legtöbb megrendelő leginkább összeválogatja a különböző komponenseket, amelyeket megfelelőnek ítél. Ilyen esetben viszont fontos tényező, hogy mindegyik részegység megegyező pixelformátumot használjon. Lehetséges azonban, hogy a display processzor a videoprocesszor által támogatott YUV pixelformátumok egyikét sem kezeli, ami rossz hír, mert az integrált grafikus vezérlő erejéből fel kell áldozni egy picit, hogy a videó megjeleníthető legyen a kijelzőn. Ennél is komolyabb gond, ha az implementált display processzor nem ismeri az Android felhasználói felületéhez szükséges pixelformátumot, amire persze valamilyen megoldást mindenképp ki kell gondolni, így az amúgy is elfoglalt szoftveres csapatnak fel lesz adva a lecke. Márpedig az elkészült lapka grafikus, display és videoprocesszorát hatékonyan kell együtt működtetni, amihez rengeteg szoftveres réteg szükséges. Ez elkészült szoftvertámogatás több hónap eredménye lesz, ameddig befuthat a következő Android verzió, ami esetleg lényeges módosításokat követel a kialakított szoftveres rétegek esetében.
A Mali-DP500 egy Mali-T600-as, vagy -T700-as grafikus, illetve egy Mali-V500-as videoprocesszorral kombinálva igényelhető az ARM saját szoftveres támogatása az egymáshoz tervezett részegységekhez, így a megrendelőnek nem szükséges hónapokig optimalizálnia a különböző komponensek együttes működtetéséhez szükséges szoftveres hátteret. Az ARM ezzel a lépéssel igen komoly piacot szerezhet, hiszen egyes cégeket már a komplett csomaggal érkező szoftveres háttér meg fog győzni arról, hogy az ARM-ra érdemes bízni a teljes grafikus alrendszert.
A Mali-DP500 extrája még a TrustZone technológia támogatása. Utóbbi egy védett képkockapuffert biztosít a rendszer számára, így a felhasználó biztos lehet abban, hogy amit a képernyőn lát az védet környezeten belül van kezelve, így valós adat. Kevésbé ismert dolog, hogy Androidra léteznek olyan ártó céllal írt alkalmazások, melyek kihasználják az érintésre érzékeny kijelzőkkel kapcsolatos általános nézeteket, amelyek szerint az érzékenység időnként kihagyhat. Ennek következtében egy rosszindulatú program elérheti, hogy a nullát csak minden második érintésre jelenítse meg a készülék. Ez egy utalásnál kellemetlen, hiszen például 100 forint átutalása látszik a kijelzőn, de belül ez már 10 000 forintként van kezelve, és a valós utalás is ennyi lesz, holott a kijelzőn nem ez volt látható. Ez az ARM új rendszerével teljesen kivédhető.
