Az ARM már a Computex előtt robbant, így meg se várják a tajvani rendezvény kezdetét. Ez persze érthető, mivel a partnerek új fejlesztésekre épülő termékeit megelőzően érdemes bejelenteni a friss licencelhető magokat. A processzorok szempontjából a Cortex-A12 érkezik, mely tulajdonképpen a Cortex-A7 és -A15 közötti űrt próbálja betölteni. A legtöbb cég ebből ezen a területen még mindig a Cortex-A9-re épít, vagy a tehetősebb vállalatok terveztek egy saját magot. Az ARM számára viszont nem cél, hogy a kevesebb erőforrással rendelkező partnerek hátrányba kerüljenek, így a Cortex-A12 tökéletes alternatívája a tényleg öregedő Cortex-A9-nek.
Az új mag a Cortex-A9-hez képest határozottan fejlettebb, hiszen out of order logikát használ, így képes az utasítások sorrendtől független végrehajtására, illetve a dizájn is a mobil termékeknél megszokott úgymond dual-issue elvet követi. Természetesen a H.264 vagy MP3 tömörítésű médiafolyamok kezelésére kifejlesztett NEON motor alapértelmezetten integrálásra kerül, amit manapság a partnerek amúgy is széleskörűen használnak.
ARM Cortex-A12
A Cortex-A12 az ARM mérései szerint azonos órajelen 40%-kal gyorsabb a Cortex-A9-nél. A maximális fogyasztása azonos gyártástechnológiát feltételezve egy nagyon picit nőtt, de ez még elfogadható. Természetesen a Cortex-A12 a Cortex-A7-tel és -A15-tel funkcionálisan kompatibilis, így az új magban is támogatott a virtualizáció és a TrustZone, illetve az LPEA, ami 40 bites fizikai címzést tesz lehetővé, vagyis a rendszermemória mérete akár 1 TB lehet. Utóbbi persze főleg a szervereket érinti.
A Cortex-A12-ből önálló konfigurációban négy processzormag építhető egymás mellé a közös másodlagos gyorsítótár kapacitása pedig 256 kB-tól 8 MB-ig terjedhet. Persze a Big.Little konfigurációra is lehetőség van, és az ARM a Cortex-A7-tel való párosítást ajánlja. A Cortex-A12-re épülő első végtermékek 2014 végén, de inkább 2015 elején kerülhetnek piacra.
Az ARM kiegészítette a Mali-T600-as sorozatát is, így érkezik a Mali-T622-es IGP, ami lényegében mindenben megegyezik azzal, amit a Mali-T624 kínál, de a rendszerbe négy helyett maximum kettő shader processzor alkalmazását teszi lehetővé. Ez elsőre logikátlan fejlesztésnek tűnhet, hiszen a Mali-T624-ből is lehet kétprocesszoros verziót építeni, de a dizájnba az ARM beletervezte a jobb négyprocesszoros skálázhatóságot, ami több tranzisztort igényel. Ugyanez a konfiguráció Mali-T622-vel kevesebb tranzisztor felhasználásával hozható ki, miközben a teljesítmény nem változik, viszont a fogyasztás, ha elhanyagolható mértékben is, de csökken.
ARM Mali-T622
Az API-k szempontjából Mali-T622 azt kínálja, amit a többi Mali-T600-as megoldás, vagyis támogatja az OpenGL ES 1.1-et, 2.0-t és 3.0-t, az OpenCL 1.1-et, az OpenVG 1.1-et, a DirectX 11-et és a Renderscriptet. Az ARM elmondása szerint a Mali-T622 a piac legkisebb IGP-je az általános számításokhoz tervezett termékek között.
Végül, de nem utolsósorban az igazi csemege a Mali-V500, mely egy skálázható videokódoló és -dekódoló blokk. A rendszerbe maximum 8 mag építhető, és így a 4K-s H.264-es videók dekódolása is lehetséges, akár 120 képkocka/másodperces sebességgel, mindezt rendkívül alacsony fogyasztás mellett.
ARM Mali-V500
A fejlesztés támogatja a TrustZone biztonságos videolejátszást, illetve újdonság az AFBC-t, ami az ARM Frame Buffer Compression rövidítése. Utóbbi a technológia egy veszteségmentes tömörítési algoritmus, ami 50%-kal csökkentheti a memória felé az adatforgalmat.
