Az IDF-en az Intel újabb T-k, azaz technológiák részleteivel szolgált. Az Active Management Technology (AMT) platformszintű technológia, amely megkönnyíti a hálózatba kötött számítógépek menedzselését, hibáik feltárását és elhárítását. A megoldás elsősorban nagyvállalatok számára fontos, ahol egy központból adott esetben igen sok rendszer megfelelő működéséről kell gondoskodni, olyan feladatokat is ideértve, mint a szoftverfrissítések letöltése és telepítése.
Az AMT elsőként az irodai környezetbe szánt Lyndon asztali platformon, majd a Bensley kódnevű, Xeon processzorokra épülő szerverplatformon fog megjelenni 2005-ben, illetve 2006-ban. Az AMT segítségével idő takarítható meg – mind a kiesés, mind a javítás tekintetében –, így hozzájárul a költségek csökkentéséhez – ígéri az Intel. A most közzétett specifikáció tartalmazza azoknak az interfészeknek a leírását, amelyeket igénybe vehetnek a technológiát támogató szoftverek, így ezek fejlesztése máris elkezdődhet. Az AMT-t egy alrendszerként fogják megvalósítani, amely elkülönül az operációs rendszertől, aminek többek között megvan az az előnye, hogy az OS működésképtelensége esetén is használható.
2006-tól az AMT a Web Services Management protokollal egészül ki, amely tovább egyszerűsíti a megfigyeléssel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést és a távvezérlést. A specifikáció az AMT más technológiákkal való együttműködésére is fényt derít, így a (Vanderpool) virtualizáció, a LaGrande biztonsági technológia, illetve a bootolás előtti folyamatokat vezénylő Extensible Firmware Interface (EFI) funkcionalitása együttesen rendelkezésre áll akár az operációs rendszer kikapcsolt állapotában is.
A vállalatóriás másik friss újdonsága az I/O Acceleration Technology (I/OAT), amely jelentős sebességnövekedést eredményez számos hálózati alkalmazás esetén. Az I/OAT is platformszintű technológia, vagyis az eddig teljes mértékben a processzorra háruló feladatokat igyekszik részben felosztani a CPU, az alaplapi chipset és a hálózati vezérlő között. Az általánosan alkalmazott TCP/IP protokollkészlet datagramjainak előfeldolgozásával például egyidejűleg csökkenthető a processzor terhelése és növelhető a hálózati port áteresztőképessége – az eredmény az Intel szerint akár 30 százalékos gyorsulásban jelentkezhet.
Az I/OAT abban különbözik a jelenlegi TCP-előfeldolgozó chipektől (TCP offload engine, TOE), hogy csökkenti az overheadet és segít a memóriasávszélesség optimális kihasználásában is. A Microsoft máris bejelentette, hogy a jövőben megjelenő Windows Serverekben natív támogatást fog biztosítani az I/OAT számára.
A technológia egyik konkrét hozadékának tekinthető a RAID-6 tárolórendszerek támogatása, amelyeknél ugyan két merevlemez is kieshet egyszerre az adatvesztés veszélye nélkül, de cserébe komoly számítási teljesítményt igényelnek. Míg az I/OAT TCP/IP-kezelő funkciója csak később érkező platformokon (Bensley és társai) kap helyet, az adattárolási vezérlőfunkció már jelen van az Intel IOP333 storage processorban.
