Ha a fejlett AI modelleket, vagy csak a mai okoseszközöket nézzük 50 évvel ezelőtti szemszögből, a megvalósult sci-fi időszakának is lehetne nevezni a 21. századot. Ahol persze technológiai fejlődés van, ott filozófiai kérdések és etikai aggályok is felmerülnek, lásd a HereAfter AI virtuális emlékmegosztó- és chat szolgáltatást, amely az elhunytak stílusában szimulál beszélgetést vagy posztol.
A Neuralink, Elon Musk startupja is a tudományos fantasztikum határán mozog, hiszen filozófiája és missziója az agy és a gép közvetlen összekapcsolása agyba épített chipekkel, olyan köztes segédeszközök nélkül, mint a számítógép vagy az okostelefon. Az első Neuralink chipet a nyaktól lefelé teljesen lebénult Noland Arbaugh agyába építették be néhány éve, aki azóta képes pusztán a gondolataival és megfelelő szoftveres interfésszel a számítógép kurzorát vezérelni, online kommunikálni és játszani. A Neuralink chipje gépi tanulással folyamatosan alkalmazkodik az agy jeleihez, és persze az emberi agy is ráérez a chip vezérlésére. A startupnak azóta számos műtétje volt más pácienseken.
Hirdetés
A Neuralink elsősorban a mozgáskorlátozottak, a gerincvelősérültek és az ALS-ben szenvedők jelentkezését várja több országban, akik a kísérleti műtét és tesztelés kockázatait vállalják, és októberben egy amerikai klinikai vizsgálatban azt szeretné megtudni a startup, hogy képes lehet-e a chipje az agyi gondolatokat beszéddé alakítani olyan páciensek esetében, akiknek a beszédképességük sérült. A gondolatolvasás így valósággá válhat, és mivel ez az agy felől egy gépi tanuláson edzett chipen keresztül jutna egy hangfelolvasó eszközhöz, érthetők azok az aggályok, melyek szerint a technológia még mélyebben beférkőzne az ember magánszférájába – a gondolatai közé.
„Ha elképzeled, hogy mondasz valamit, képesek lehetünk a jeleit észlelni” – nyilatkozta a vizsgálat kapcsán a Neuralink elnöke, DJ Seo, aki villamosmérnöki és számítástechnikai doktorátussal rendelkezik. A vállalatnál rengeteg idegtudós és agysebész dolgozik, a műtéteket pedig precíz robotok végzik, de még nem rutinjelleggel. Bár a Neuralink elsősorban a mozgáskorlátozott, lebénult, agyi sérülések okán károsodott, memóriazavaros és neurológiai betegségekkel küzdőknek lehet kísérleti gyógyír, a hallás- és látáskárosodás enyhítése is cél, végső soron pedig az implantátumok felgyorsítanák az ember és a gép, sőt: az ember és az ember közötti kommunikációt.
„Szemeink előtt egy olyan világ lebeg, ahol három-négy éven belül lesz valaki, aki egészséges, és aki Neuralinket fog kapni. Úgy gondoljuk: lehetőségünk lesz demonstrálni azt a képességet, hogy az emberi agy a legújabb mesterséges intelligencia és LLM modellekkel a gondolat sebességével kommunikáljon, azaz gyorsabban, ahogy szóban ki tudná fejezni magát, és a beszélgetés kétirányú is lehet, a válaszokat AirPodson kapva.” – tette hozzá Seo.
Ehhez persze a chipeknek, a modelleknek és a robotikának még fejlődnie kell, ahogy a klinikai vizsgálatokhoz a szükséges engedélyek nehézkes beszerzése mellett bártor jelentkezőkre is szükség van, akik bevállalják az agyi műtétet. Kanadában, ahol egyébként már két tetraplégiás, azaz négy végtagján lebénult páciens kapott Neuralink chipet, mégsem technológiai oldalról támadják a startupot. Az Elon Musk által a Trump-adminisztráció oldalán létrehozott Department of Government Efficiency számos tudományos és egészségügyi támogatást megvont világszerte.
Bár Musk a részvételét a DOGE-ban csökkentette, Trump amerikai-kanadai gazdasági csörtéje nem maradt sebek nélkül, és Dr. Raghu Venugopal, a torontói University Health Network sürgősségi orvosa a közösségi médiában azt írta: „a kanadai orvosoknak soha nem szabadna együttműködniük Elon Muskkal”, aki szerinte megsemmisítette az Egyesült Államok kormányának nemzetközi segélyszervezetét, és ez néhány éven belül rengeteg halálesettel járhat.
A rangos The Lancet szerint az USAID nemzetközi programjai az elmúlt két évtizedben 90 millió életet mentettek meg, és beláthatatlanok a következményei az amerikai segélyek megvonásának. Elon Musk startupjával együtt dolgozni Kerry Bowman, a University of Toronto bioetikusa szerint is kényelmetlen és etikailag kifogásolható. Más kérdés, hogy a jelentkezők sora a Neuralink chipek kipróbálására a kockázatok és mellékhatások ismeretével együtt is hosszú.
