Friss tanulmányt tett közzé a Budapesti Corvinus Egyetem a Computers in Human Behavior márciusi számában: Miskolczi Márk annak nézett utána, hogy a közösségi felületek fogyasztói mely szempontok alapján tartanak AI által generált képeket hitelesnek. A tanulmány 146 képet vizsgált meg, amely jó eséllyel AI-jal készült, és kilencezernél több Facebook felhasználó bejegyzéseit elemezte, árulkodó jeleket keresve.
Eredményei szerint akkor igazán veszélyesek és hatékonyak ezek a képek, amikor emberi érzelmekre hatnak és aktiválják agyunk kognitív torzításait, így a megerősítési torzítást, a lehorgonyzást, az ismerősségi hatást vagy a csoportgondolkodást. Ezen tartalmak AI forrása nehezebben azonosítható, így nagyobb a manipuláció kockázata.
[+]
„A közösségi médiás AI-képek az érzelmi megtévesztés mesterei. A valódinak elhitetett AI-képek elterjedése hosszabb távon az online platformok iránti és a mesterséges intelligencia iránti általános bizalmat is gyengítheti. Emiatt sürgősen szabályozni kell a területet, például elengedhetetlen lenne kötelezően jelölni a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat a közösségi médiában.
Hirdetés
Emellett minden generáció körében fejleszteni kell a digitális írástudást, ennek részeként érdemes megtanulni és alkalmazni a képek AI-eredetét kimutató nyolc kritériumot” – foglalta össze kutatását a tanulmány szerzője és az alábbi nyolc hasznos tanáccsal állt elő, hogy a mesterséges intelligencia segítsége nélkül azonosítsuk a mesterséges intelligencia által létrehozott képeket, idézem:
Így ismerd fel az AI-képeket
A képek AI-eredetére ez a nyolc vizuális kritérium utal, amely gépi algoritmus segítsége nélkül is ellenőrizhető:
- anatómiai pontatlanságok: pl. szokatlan számú ujjak vagy fogak, természetellenes szögben álló végtagok;
- aszimmetria és furcsaságok az arcon: pl. eltérő méretű vagy alakú szemek; a pupillák különböző irányba néznek; torz vagy hiányzó fül, természetellenes hajvonalak.
- problémák a tárgyaknál és a környezetben: a tárgyat nem rendeltetésszerűen tartják; lebegő tárgyak; hiányzó vagy lehetetlen tükröződések, átfedések.
- természetellenes textúrák: túl sima, természetellenesen tökéletes bőr; a szövet- és felületminták szabálytalanok, ismétlődőek.
- a fizika és a gravitáció figyelmen kívül hagyása: tárgyak lebegnek; természetellenesnek ható folyadékok (pl. a pohárban lévő ital statikusnak vagy szilárdnak tűnik); az árnyékok iránya nem felel meg a fényforrás irányának.
- szövegekkel és betűkkel kapcsolatos problémák: helytelen betűzés, torz betűk, értelmetlen karakterek; olvashatatlan vagy elmosódott szöveg.
- a szimmetria eltúlzása: irreálisan, túlzottan szimmetrikus arcok, tárgyak, természetellenes tökéletesség.
- hibák a tömeg- és csoportjelenetekben: a háttérben látható emberek elmosódottak, torzak; az állatoknak anatómiai hibái vannak (pl. pluszlábak, hiányzó farok).
Miskolczi rámutat: a nosztalgia és az együttérzés két olyan kulcsérzelem, amelyet az AI képek hatékonyan váltanak ki: kedves idősek a képen, nosztalgiafotó, egy család csecsemővel, vallási és spirituális témák, nyugodt, természetközeli élet, mosolygós arcok: ezek empatikus, csodáló és nosztalgikus válaszokat váltottak ki a felhasználóktól.
Nem csak a véletlenszerűen felbukkanó AI képek megtévesztők és alkalmasak a félrevezetésre: mögöttük gyakran automatizált fiókok vannak hasznosnak tűnő, inspiráló gondolatokkal, frappáns idézetekkel és jókívánságokkal erősítve a hitelesség és az emberi alkotó látszatát.
Itt is vannak azonban jelek az AI kiszűrésére: gyanús, ha túl gyakori és hazai időzóna szerint váratlan időpontokban történik a posztolás. Az ismétlődő, sablonos, kontextus nélküli bejegyzések, az interakció hiánya és a gyanúsan általános profilok és AI-szagú profilképek is árulkodók.
Nem kell ecsetelni olvasóinknak, hogy az AI tartalmak mennyire alkalmasak az egyének megtévesztése mellett a közösségi manipulációra, és ezzel a politikai szereplők is egyre gyakrabban élnek. Legyünk tehát résen, végső soron pedig a legjobb társas kapcsolattartás továbbra is a személyes.
