A Samsung hivatalosan is leleplezte az Exynos 2200-as rendszerchipet, amit elég régóta vár a piac, hiszen ez a lapka az első gyümölcse a cég AMD-vel való együttműködésének. Az új lapkát a vállalat a saját 4 nm-es EUV node-ján gyártja, amely az 5 nm-rel ellentétben már nem a 7 nm-es eljárásuk half-node-ja, hanem egy valós full-node, így az előnyei is ehhez mérhetők.
A friss fejlesztés a processzorrész tekintetében megőrzi a DynamIQ koncepciót kiegészítő heterogén többmagos dizájnt, és alapvetően nyolc darab 64 bites mag került a lapkába, de ezek közül egy darab nagy teljesítményű megoldás, három darab számít úgymond közepes opciónak, míg a maradék négy az energiahatékonyságot tartja szem előtt. Utóbbiak megegyeznek az ARM Cortex-A510-es IP-kkel, a közepes klaszter az ARM Cortex-A710-et veti be, míg az egy szem erős mag már a Cortex-X2-re építkezik. Mindegyik mag az ARMv9 utasítás-architektúrára alapoz.
Hirdetés
Az Exynos 2200 memóriavezérlője továbbra is az LPDDR5 szabványt támogatja, de ez aligha lehet meglepetés, ahogy az UFS 3.1 kezelése sem az, illetve a DSP-vel kombinált NPU (Neural Processing Unit) is része a rendszernek. Utóbbi teljesítménye az elődhöz viszonyítva kétszeresére nőt felezett pontosságú lebegőpontos számítások során, ami valószínűleg abból ered, hogy immáron kétmagos dizájnról van szó, ráadásul maga a rendszer kiegészült még a 8 és 16 bites integer operációk támogatásával is.
Az integrált, 3GPP Release 16 specifikációkkal kompatibilis, 5G-s modem akár 7,35 Gbps-os letöltési és 3,67 Gbps-os feltöltési sebességet tesz lehetővé, az ISP pedig másodpercenként 30 képkockás felvétel esetén 108 megapixeles kamerát kezel, vagy kétkamerás módban 64+32 megapixeles felbontást. A multimédiás blokkok is komoly tudást rejtenek, dekódolás során az AV1, a 10 bites VP9 és 10 bites HEVC formátumok vannak támogatva akár 8K-s felbontás mellett, kódolásnál viszont be kell érni az utóbbi két opcióval.
A legjelentősebb változás természetesen az IGP-t érte, és a Samsung a korábbi ARM megoldások helyére egy AMD-től származó, RDNA 2 architektúrára épülő dizájnt licencelt. A termékcsaládot a cég sajátjaként fogja feltüntetni, és az Xclipse márkanevet adták neki. Az első képviselő az Xclipse 920 jelzést viseli, de hivatalosan nem sokat tudni róla, a vállalat csak annyit árult el, hogy támogatja a hardveresen gyorsított sugárkövetést, illetve a VRS, azaz variable rate shading eljárást. Ezek viszont nem számítanak meglepetésnek, mert a felhasznált architektúrából fakadnak, tehát borítékolható volt az elérhetőségük.
A valóságban nem is a nyers specifikáció a lényeges a Samsungnak, hanem az, hogy végre reálisan használható Vulkan implementációt kínáljanak az androidos játékfejlesztők felé. Az említett grafikus API ugyanis régóta elérhető Androidon, de a játékok nagyon nehezen hasznosítják az előnyeit. Ez nagyrészt arra vezethető vissza, hogy az ultramobil GPU-k esetében a Vulkan implementációk a memóriamenedzsmentre vonatkozó jelentős eltérések miatt nagyon nehezen kezelhetők. Azok a játékok, amelyek futnak Vulkan API-n, nagyrészt azért működnek, mert a Samsung konkrétan eszközspecifikus optimalizálásokat ír az egyes fejlesztők számára, amivel pár telefon erejéig futtathatóvá teszik az alkalmazást, de ez közel sem optimális, hiszen minden egyes új telefonra egy újabb optimalizációt kellene írniuk a program oldalán. A Samsung legfőbb célja a váltással, hogy ettől a rendszerszintű problémától megszabaduljon, és valószínűleg azért is esett a választás az AMD-re, mert a szóban forgó cég biztosítani tudja számukra a PC-hez is használt Vulkan implementációját, így a PC-re kiadott játékoknál a már megírt kódok is jól fognak működni ultramobil szinten.
Külön kiemelendő, hogy a Samsung előtt egy csomó ajtó kinyílik az iparági szinten általánosan használt, nyílt forráskódú fejlesztőeszközök felé. Ezek eleve támogatják az AMD grafikus vezérlőit, a Samsungnak csak át kell portolni őket Androidra, amiben talán az AMD is segít nekik, ha már érdekeltek lettek a piacban. És ezek nagyon fontosak, mert az Apple fő előnye abban rejlik, hogy kifejezetten jó hátteret biztosítanak a fejlesztők számára. Erre a Samsung eddig nem volt képes, mert az ARM által licencelt Mali IGP, vagy a Qualcommtól megvásárolt SoC szoftveres hátterére voltak bízva, amelyek kapcsán az elmúlt évek alatt látható volt, hogy mennyire működnek, vagy inkább nem működnek. Ezen kell változtatnia a Samsungnak, hogy legyen esélye az Apple elleni harcban.
A már tömeggyártásban lévő Samsung Exynos 2200 névre keresztelt rendszerchip elsőként a Galaxy S22 sorozatú okostelefonokban fog feltűnni.