Processzorokban gazdagnak tűnhet az idei év, hiszen rögtön januárban az Intel nyitotta a sort a hetedik generációs Core processzorokkal – aka Kaby Lake – majd következett az AMD részéről a Ryzen, HEDT fronton az Intel a Skylake-X és Kaby Lake-X, végül pedig az AMD Threadripper, hogy az olyan finomságokat, mint az EPYC vagy a Skylake-SP ne is említsük. Volt tehát újdonság bőven, és a sornak nincs vége, hiszen itt az újabb generációs Core processzor, immáron a "nyolcadik".
Régi, de mégis új...
Az idézőjel használatát ebben az esetben az indokolja, hogy a most bemutatott négy darab, U jelzéssel végződő processzor nem Coffee Lake-alapú, csak névben és egyes paramétereikben számítanak újnak, az architektúrában azonban nincs változás, alapjaiban véve tehát a 14 nanométeres Kaby Lake-re épülnek. Ráadásul nem módosult a 15 wattos TDP, és az Anandtech által megszerzett információk alapján a közvetlen elődökhöz viszonyítva az ár sem, jogos tehát a kérdés, hogy akkor miben mások ezek a processzorok, mint a már piacon levő hetedik generációs megoldások.
Például abban, hogy a frissen piacra dobott 2-2 darab Core i5 és Core i7 CPU négymagos kivitelben készül és képes a nyolcszálas végrehajtásra, azaz megkétszereződött a magok száma és a hozzájuk tartozó L3 gyorsítótár mérete is – ez 4 MB-ról 8 MB-ra nőtt a Core i7-esek, és 3-ról 6 MB-ra a Core i5-ösök esetében. Az Kaby Lake Refresh esetében valószínűleg történtek apróbb finomhangolások és módosítások is, hogy ezt ebben a formában meg tudják valósítani.
A TDP és hőmérsékleti korlátok megtartása érdekében ugyan az alapórajelet mintegy 600 MHz-cel csökkenteni kellett, viszont az összes magra vonatkozó Turbo frekvencia az i5-ösök esetében legalább ugyanakkora, az i7-esek esetében pedig 200 MHz-cel még magasabb is, mint a kétmagos társaik esetében, ergo az alapórajelnél mutatkozó veszteség terhelésnél megfelelő körülmények között kompenzált. A memóriakezelésnél továbbra is LPDDR3 és DDR4 a favorit, az LPDDR4 nem került fel a listára, viszont a DDR4 esetében 2133 MHz helyett 2400 MHz a támogatott.
Ami még újításnak mondható, az az IGP-vel kapcsolatos: a HD 620 GT2 helyett most már az UHD 620 GT2 jelölést használják, amivel utalnak a 4K feldolgozási és lejátszási képességre. Mindez nem több, mint játék a nevekkel, hiszen alapvetően ezt az újítást a Kaby Lake hozta el, a Kaby Lake Refresh esetében csak próbálják ezt a hullámot egy jobb marketing révén meglovagolni. Ami viszont valódi változás, az a natív HDMI 2.0/HDCP 2.2 támogatás megléte, így nincs szükség külső LSPCon konverterre.
Ez még csak a játék kezdete, nem pedig a vége...
Úgy tűnik, az Intelt szép lassan elérte a kényszer, hogy valami komolyabbat lépjen, a magszám növelése pedig ide sorolható, még ha az architektúra (most még) nem is változott. Ezt nem közvetlen a Ryzen érkezése kényszerített ki, hiszen a mobil Ryzen APU még mindig várat magára, de megelőző intézkedésnek megteszi, így akár ismét kialakulhat némi verseny.
Emellett az Intelnek saját magával is versenyeznie kell, hiszen az eladások mértéke lelassult, ennek pedig az az egyszerű magyarázata, hogy a felhasználók minden különösebb probléma nélkül elvannak a többéves konfigurációikkal, mert nem érzik, hogy az újdonságok annyi pluszt adnának, ami miatt megérne nekik váltani. Ez most talán változhat, hiszen ezzel a lépéssel az Intel a kategóriákon belüli úgymond a játékszabályokat is megváltoztatta.
Hárman egy csónakban...
A nyolcadik generációba hamarosan újabb modellek érkeznek, ezek között ott lesznek a beígért, finomított 14 nanométeres gyártástechnológiával készülő Coffee Lake kódnevű asztali és mobil processzorok egyaránt, illetve a jövő év elején lehet számolni az igazi újdonságokat rejtő, 10 nanométeres csíkszélességgel készülő Cannon Lake processzorokkal. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyolcadik generációban háromféle, eltérő kódnév alatt futó dizájn lesz.