A UserBenchmark egy kifejezetten sokak által használt szintetikus tesztprogram, amely nem kevesebbet állít, minthogy egy percen belül behatárolja egy rendszer teljesítményét. Nyilván, aki egy kicsit is ért hozzá, már itt bezárja a weboldalt, de nem kevesen hisznek még a mesékben, hogy egy szintetikus mérés képes lehet erre. A UserBenchmark pedig ezt alaposan ki is használja, így a pontozásukat egyfajta univerzális mérőszámnak állítják be, amivel elvileg megkönnyítik a játékosok életét.
Hirdetés
A valóság ennél sokkal bonyolultabb, többek között 2019-ben alaposan kiigazították a teljesítményt rangsoroló algoritmusukat, hogy az ne kedvezzen a sokmagos processzoroknak. Szarkasztikusan meg is fogalmazható, hogy manapság, amikor egyre több mag kerül a processzorokba, miért is lenne kíváncsi a felhasználó a többszálú munkavégzést előnyben részesítő teszteredményekre. A UserBenchmark úgy gondolja, hogy nem fontos, és kész.
Érkezik ugyanakkor egy olyan új tényező, amivel egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Az AMD-féle 3D V-Cache egy tipikusan olyan fejlesztés, ami leginkább a modern, nagy adatmennyiséggel dolgozó játékokban hasznos. Korábban, a Ryzen 7 5800X3D tényleges bejelentésére írt hírünkben kifejtettük, hogy ez miért van így. Ez alapján lesznek olyan esetek, amikor a plusz 64 MB-nyi L3 gyorsítótár nem lesz hasznos, de ennek az ellentettje is igaz lesz, amikor gyakorlatilag jelentős teljesítménynövekedést fog biztosítani. Az AMD azért hozza fel a játékokat az új processzor kapcsán, mert inkább ezekben a programokban lehet előnyre számítani, míg a szintetikus tesztek vagy a produktivitást célzó alkalmazások esetében a tempónövekedés esélye csekély.
Ez azért nagy gond a UserBenchmark számára, mert szintetikus tesztprogrammal mérik be egy processzor teljesítményét, miközben a kapott adatokat megpróbálják lefordítani a játékokra. Jelen formában ez a 3D V-Cache dizájnnal rendelkező processzorok esetében egyáltalán nem fog működni, mert képtelen kimérni a jelentős extra gyorsítótár hatását. Ráadásul szintetikus formában ezzel nehéz is mit kezdeni, mert ha átalakítják a programjukat egy gyorsítótárat erőteljesen terhelő algoritmussal, akkor meg a 3D V-Cache-nek kedveznek nagyon, és úgy már a többi processzor fog szintetikus mérés szintjén lassúnak tűnni.
Röviden a fenti problémára szintetikus formában nincs orvosság, ami könnyen bedöntheti a UserBenchmark mítoszát, hogy egy gyors teszttel kategorizálható gyakorlatilag egy teljes rendszer tempója. Ez egy nagyszerű alkalom lenne egyébként arra, hogy elmagyarázzák, hogy igazából az egy perces gyorsteszt semmire sem jó, inkább érdemes lenne tényleges tesztadatokat gyűjteni, de nem ezt teszik, hanem már előre megírtak egy csodálatos monológot, amelyben taglalják, hogy az AMD újítása egy marketingtrükk, és amelyik tesztben nagy előnyt mérnek ki, az egy szponzorált teszt, így nem szabad bedőlni neki. Tesztek pedig jönnek, ugyanis a Hardware Unboxed, a Gamers Nexus és a Linus Tech Tips már megnézte, hogy a 3D V-Cache valóban működik az adatintenzív feldolgozást igénylő játékok alatt, tehát tulajdonképpen teljesíti azt, amit az AMD ígért, és a megemlített oldalak történelmét tekintve aligha lehet szponzorált tartalomról beszélni.
A monológ érdekessége még, hogy példaként felhozzák a Radeon RX 5000-es sorozatot, ami annak idejében rendkívül hatékony órajelskálázást kapott, így az első pár percben igencsak magas órajellel képes üzemelni. Ez gyakorlatilag igaz minden mai modern hardverre, viszont a UserBenchmark ezt marketingfunkciónak értékeli láthatóan még ma is, így természetesen nem azt a következtetést vonják le belőle, hogy a saját, egy perc alatt eredményt adó tesztjük alkalmatlan arra, hogy bármilyen modern hardvert ellenőrizzen, hiszen nem fut annyi ideig, hogy a thermal throttling, azaz a magas hőmérsékletből eredő órajelcsökkenés egyáltalán életbe lépjen. Márpedig ezért aligha a hardvereket tervező cégek hibásak, ugyanis teljesen rendeltetésszerű működés, hogy az egyes CPU-k és GPU-k az első pár percben a hosszabb távon normálisnak számítónál magasabb órajelen üzemelnek. Erre például lehet nagyon jó szoftveres megoldást találni akár szintetikus teszt szintjén is, ami abból állna, hogy a tényleges mérés előtt egy 5-10 perces terheléses szakaszt csinál az adott program, így futtatva bele a hardvert egy olyan tipikus órajelbe, amit tartósan tud alkalmazni. Kérdés, hogy ha annyira a marketing ellen küzd a UserBenchmark, akkor miért nem csinálták már meg ezt a fejlesztést?
A fentiek alapján továbbra is hangsúlyozzuk, hogy nincs egy csodaprogram, ami csak úgy behatárolja a rendszer teljesítményét. A szintetikus méréseknek is megvan a maga haszna, de egyértelműen nem úgy, ahogy a UserBenchmark propagálja. Sokkal inkább arra valók a szintetikus tesztek, hogy az adott dizájn egyes szűk keresztmetszetei felderíthetők legyenek, de ehhez olyan algoritmus is kell, ami erősen alkalmaz assembly szintű, gyártóspecifikus optimalizálás. Továbbra is kiemelnénk itt az AIDA64-et, amely program ebben a formában nagyon is jól működik, és a kapott eredmények rendkívül hasznosak tudnak lenni, ha képesek vagyunk azokat a megfelelő módon értelmezni és kezelni, értjük ez alatt, hogy a lejegyzett számok semmilyen formában nem tudják meghatározni egy adott játék alatti teljesítményt. Ha valaki erre kíváncsi, akkor keressen egy olyan tesztet, ami konkrétan ezt méri.
