A ServeTheHome érdekes elemzéssel állt elő a Rome szerverplatformmal kapcsolatban, amelyről az AMD még novemberben rántotta le a leplet, de akkor a vállalat nem akart részletesen beszélni az I/O lehetőségekről. Azt persze nem titkolták, hogy PCI Express 4.0-s szabványt fog támogatni, illetve a foglalat miatt a nyolccsatornás memóriavezérlő is adott, viszont tokozáson belüli felépítés megváltozása miatt felmerült egy érdekes lehetőség, amelyről a cég nem beszélt.
Hirdetés
Mint ismeretes, az aktuális EPYC generáció alapját adó Naples platform tokozásonként 128 darab PCI Express 3.0-s csatornát kínál, de ugye kétutas konfigurációban 64 csatorna a processzorok összeköttetéséért felel, tehát itt is megmarad a 128 sávra vonatkozó limit, annak ellenére, hogy duplaannyi az erőforrás. A két tokozás összeköttetésére ráadásul ajánlott a nagy tempó, így muszáj elhasználni ennyi csatornát, viszont a Rome szerverplatform bevezeti a PCI Express 4.0-t, ami az aktuális szabványhoz képest duplázza a sávonkénti sebességet. Ez azt jelenti, hogy még 48 csatornával való összeköttetés mellett is nő a processzorok közötti adatátviteli teljesítmény, a maradék 32 csatornát pedig fel lehetne használni bármire. Így gyakorlatilag az AMD már 160 darab PCI Express 4.0-s sávot tudna kínálni kétutas kiépítésben, ami kifejezetten hasznos lehet a különböző gyorsítók, vagy éppen SSD-k számára.
A Rome platform összeköttetése 160 PCI Express 4.0-s sávval (forrás: ServeTheHome)
Maga az SP3 foglalat erre elméletben képes, hiszen a csatornák száma összességében nem nőne, csak kevesebb sáv lenne befogva a processzorok közötti kommunikációra, miközben utóbbi az új PCI Express szabványnak hála így is gyorsulna.
A ServeTheHome szerint a felvetésüket többen visszaigazolták, így hivatalosan ugyan nem jelenthető ki ez a kialakítás, de az AMD régóta kerüli a PCI Express sávokra vonatkozó kérdéseket, a legtöbb esetben csak annyit mondanak, hogy majd tavasszal elárulják. Technikailag egyébként még a 192 darab PCI Express 4.0-s sáv is lehetőség a kétutas konfigurációk esetében, de maguk a processzorok gyorsulnak, tehát a köztük lévő összeköttetést is fontos fejleszteni, különben a skálázódás látja kárát. Persze felvethető, hogy ezt az Intel se fejlesztette a Cascade Lake esetében, de nem azért, mert ez így jó, hanem mert nem tudnak hova lépni, ami nagy különbség. Emellett a Cascade Lake-SP az elődhöz hasonlóan 28 magot kínál, míg az AMD a magok számát 32-ről 64-re növeli, és így már teljesen mások a tokozások közötti kommunikációra vonatkozó igények is.
A ServeTheHome információi szerint érkezik még a WAFL névre keresztelt szolgáltatás, amely lényegében egy extra PCI Express sávot takar. Erre vonatkozóan nem kell a foglalat módosítása, mivel nem sok tűt igényel, és némi extra kivezetést mindig fenntartanak a cégek a későbbi funkciókhoz. A Naples szerverplatformnál az jelentette a gondot, hogy gyakorlatilag 128 darab PCI Express sáv állt rendelkezésre, de a gyártók jellemzően egyet elhasználtak a BMC-hez. Utóbbi a Baseboard Management Controllert takarja, és bizonyos alapfunkciókat végezhet el az adott rendszeren belül. Ezt beépítve viszont már csak 127 sávból lehetett gazdálkodni, ami persze még mindig nagyon sok, de például egy x16-os PCI Express vezérlő a BMC miatt nem tudott négy darab x4-es NVMe meghajtót kezelni, így be kellett érni hárommal. A Rome szerverplatform esetében ezt a helyzetet az extra sáv megoldja.
