Apple márkaoldal

  • 1976. április 1.

    Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne megalapítják az Apple I személyi számítógép terjesztésére az Apple Computer Inc. elnevezésű vállalkozást. A cég később lecserélt logóját Wayne találta ki, áprilisban bemutatott első termékét Wozniak tervezte, az értékesítés Jobs ötlete volt. A júliustól 666,66 dollárért árusított, fadobozba épített Apple I-ből 200 darabot gyártottak.

  • 2001. március 24.

    Megjelenik az Apple Mac OS X operációs rendszerének első változata, a 10.0-s verzió, mely a Cheetah (gepárd) kódnevet kapta (a Mac OS X-eseket azóta is hagyományosan nagymacskákról nevezik el, a 10.02-es óta hivatalosan, kereskedelmileg is). Az ekkor induló széria legfontosabb újdonsága az volt, hogy a rendszert Unix-alapokra helyezték: a fejlesztést az OpenStep, a Mac OS 9 és a BSD alapjain kezdték el a Rhapsody projekt keretein belül.

  • 1988. március 17.

    A Windows 2.0 megjelenése után öt hónappal az Apple szabadalombitorlási pert indít a Microsoft ellen. A Macintosh-gyártó szerint az új operációs rendszer grafikus felhasználói felületének számos megoldását – köztük az egymásra helyezhető ablakokat – a Mac OS-ből lopta a redmondi szoftvervállalat. A per végül a Microsoft győzelmével ért véget 1993-ban.

  • 1999. március 16.

    Az Apple Computer kiadja a Steve Jobs korábbi cégnél, az Apple által felvásárolt NeXT-nél elkezdett fejlesztésre épülő Mac OS X Server 1.0-s verzióját, illetve a korábban Rhapsody kódnéven futó Mac OS X fejlesztőknek szóló előzetesét.

  • 1975. március 3.

    A kaliforniai Menlo Park egyik garázsában először gyűlnek össze a Homebrew Computer Club tagjai, néhány tucat, az elektronikához és a komputerekhez értő fiatal. Rendszeressé váló és egyre több érdeklődőt vonzó gyűléseiken az akkor megjelent Altair 8800 kapcsán a személyi számítógépek technikai és programozási problémáit vitatták meg. A klub tagjai között volt az Apple-alapító Steve Jobs és Steve Wozniak is.

  • 1987. március 2.

    Megjelenik az Apple Macintosh II, amely a vállalat első moduláris felépítésű, bővíthető, színes grafikus megjelenítést támogató számítógépe volt. A Motorola 16 MHz-en futó 68020-as processzorára épült, és alapkiépítésben 1 MB memóriát tartalmazott, a rendelhető opciók között pedig szerepelt beépített SCSI merevlemez és egy második floppymeghajtó. Induló ára 3900 dollár volt, de egy színes monitorral, videokártyával és merevlemezzel felszerelt változat 10 ezer dollárba is belekerült.