Eredetileg a m4/3 a 4/3 rendszer kiegészítéseként jött létre, s eleinte a két szisztéma párhuzamos létezése volt a cél. Bár már a 4/3 rendszer is teljesen új alapokra épült (nem voltak megkötések, hogy milyen objektívparkkal, vakukkal és egyéb kiegészítőkkel kell kompatibilisnek lenni), ezért lehetővé vált a méretben és súlyban kisebb optikák és vázak gyártása, mégis a m4/3 lett az, ami valóban lényeges súly- és méretcsökkenést hozott. A hivatalos célkitűzések így hangzanak:
- a 4/3 rendszer kiegészítése, amely lehetővé teszi a kisebb méretű és tömegű eszközök alkalmazását anélkül, hogy képminőségbeli kompromisszumokat kellene kötni,
- olyan szabványt alkotni, amely „jövőbiztos”, tehát amely képes a későbbi méretcsökkentés, vagy élőképes fotózás elterjedésével lépést tartani,
- központi szerepet kap az élőkép elektronikus kereső segítségével (LCD vagy dedikált EVF), így a tükörakna elhagyható,
- a m4/3 bázistávolsága (az optika foglalata és az érzékelő közti távolság) körülbelül fele a 4/3 rendszerének, ezáltal kisebb lehet a bajonett átmérője,
- több elektronikus pin alkalmazása, így fejlettebb lehet a kommunikáció váz és optika közt,
- a meglévő 4/3 optikák alkalmazhatósága (kompatibilitás adapter segítségével),
- filmfelvételi képesség 4:3 vagy 16:9 képaránnyal.
A 4/3 és a m4/3 vázakban alkalmazott képérzékelő mérete azonos, a szenzor átlója 21,63 mm, ami a hagyományos Full Frame (135-ös filmformátum 36x24 mm) érzékelők fele. Fő fizikai különbség kettejük közt a csökkentett bázistávolság és a kisebb bajonett átmérő (plusz a kibővített elektronikai kapcsolat optika és váz között).