2017. november 22., szerda

A merevlemez fizikai felépítése

  • (p)
Írta: Oliverda | Utoljára frissítve: 2015-09-01 19:46

Egy korábbi bejegyzésünkben már elmondtuk, hogy a merevlemezek milyen fizikai formátumokban kerülhetnek a kezeink közé, most pedig – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk egy átlagos merevlemez (HDD) felépítését.

A mágneses adatrögzítés elvén működő HDD alapvetően két fő részből áll össze: elektronika és mechanika. A legtöbb méretformátum esetében e két rész akár házilag is kettéválasztható, bár ebben az esetben a garancia elvesztését mindenképpen szem előtt kell tartanunk.

A fenti képen látható, Seagate meghajtóhoz tartozó nyomtatott áramkörön három fő komponens helyezkedik el: a meghajtó teljes vezérlésért, és ezzel együtt az alaplapi híd illetve a HDD közötti SATA kapcsolatért egy LSI/Seagate chip felel, mely jelen esetben a SATA 6 Gbps szabványt is támogatja. Emellett található a cache, ami a Winbond műhelyéből származó, 64 MB-os DDR2-800 szabványú egységet takar. A meghajtóban található motorok irányítását a Texas Instruments SH6968B típusjelzésű chipje végzi. Természetesen itt kapnak helyet a tápellátást, illetve adatáramlást biztosító kábelek egyes csatlakozói is.

A mechanika egy alaposan zárt, öntvény fémdobozban kap helyet, melynek belső tere legfeljebb csak egy szűrőkön keresztül vezetett szellőzőnyílással van kapcsolatban a külvilággal. Erre a fej(ek) illetve a lemez(ek) közötti rendkívül kis, tized vagy éppen század milliméteres távolság miatt van szükség, hisz így a két felület közé szorulva akár egy porszem is nagy pusztítást tudna végezni a meghajtó belsejében.

A mechanikus rész két motort tartalmaz. Az egyik egy (újabban) folyadékcsapágyas kivitelű, mely a lemezek egy állandó sebességen való forgatását végzi. Asztali merevlemezek esetében a perecenkénti fordulat általában 5400 vagy 7200, míg a szerverekbe szánt verziók között a 10 000 és 15 000 a bevett fordulatszám. Az egy meghajtón belüli diszkek száma 3,5"-os formátum esetében 1 és 5 között változhat. A lemezeket fej vagy fejek fogják közre. Egy lemezhez legfeljebb két fej társulhat (mivel mindkét oldala használható adattárolásra), de a fejeket akár páratlanul is rakhatja a gyártó – egy kisebb tárterületű HDD ezzel a módszerrel előállítani olcsóbb, mint más méretű diszkeket gyártani külön erre a célra. A lemezek anyaga rendszerint valamilyen alumínium ötvözet, de bizonyos területeken találkozhatunk az előnyösebb tulajdonságokkal bíró, de ezzel együtt költségesebb üveg vagy kerámia alapú megoldásokkal is. Ezek felületén vékony rétegben felvitt mágnesezhető réteg található, mely gyakorlatilag az adatok tárolásáért felel.

Az újabb modellekben a fejek mozgatásáért egy ívpályás lineáris motor motor felel, ami egy vagy két rendkívül erős, lapos kivitelű mágnesből, illetve egy tekercses részből tevődik össze, mely a fejeket tartó kar végében található. Ezzel a megoldással a rendszer mozgása nem csak rendkívül precíz, de villámgyors is. A tartókarok elejében találhatóak az elektromágnesek, melyek íráskor az indukciót, olvasáskor viszont a mágneses tér által keltett ellenállás változás hatására mérhető feszültségváltozást használják ki az egyes műveletek elvégzéséhez.

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2015-09-01 19:46

H​i​r​de​tés​

Hir​de​té​s​

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.