Stellaris: Console Edition teszt

Csillagok között

2016-ban örvendtek a stratégiai játékok szerelmesei, amikor megjelent a Paradox Interactive új, űrbéli stratégiai játéka, a Stellaris. De csak akkor örülhettek ezek a szerelmesek, ha rendelkeztek megfelelő PC-vel, mivel a játék, a műfaja és összetettsége miatt konzolokon szóba sem jöhetett. Azóta viszont eltelt néhány év, a kiadó pedig gondolt egy nagyot, és a Tantalus közreműködésével (ők hozták el konzolra a Cities: Skylines-t is) kontrollerre ültették a galaktikus kalandot. Konzolon ez az első GSG (Grand Strategy Game, vagyis Nagyszabású Stratégiai Játék), így a valódi kérdés az, hogy működik-e ez a stílus a tévé előtt ülve.

Hirdetés

A Stellaris: Console Edition nem butított változat – egy az egyben a PC verzió (1.7) élményét és komplexitását hozza magával. A játék avatott ismerőinek feltűnhet, hogy ez jóval elmarad a számítógépes változat aktuális állapotától, amely azóta már sok bővítményt kapott, de a konzolokon belépő, többségében új játékos nem fogja érezni a tartalmak viszonylagos hiányát. Sőt, amit kapunk, elsőre még az is soknak tűnik. Ez nem holmi egyszerű menedzserjáték vagy „konzolos stratégia”, ez bizony egy vérbeli, hardcore GSG-4X hibrid extrém mennyiségű opcióval, végtelen számú menüképernyővel, és teljesen véletlenszerű eseményekkel.

Stellaris Xbox One

A játékban nincs kimondott történet, epikus kaland vagy dedikált kampány. A Stellaris „mindössze” arról szól, hogy indítunk egy játékot, választunk (vagy az alapoktól fogva létrehozunk) egy civilizációt, és azzal megpróbáljuk meghódítani a véletlenszerűen generált galaxist. Egy szorosabbra húzott kampányt és az ezzel járó narrációt, kézfogást talán hiányolják majd egyesek, nekem egyáltalán nem hiányzott. Örömmel hoztam létre a magamról elnevezett új, békeszerető civilizációt, és kezdtem terjeszkedésbe, nem tudván, hogy mi vár rám…

A Stellaris úgy kezdődik, hogy civilizációnk 2200-ban elsajátítja a fénynél gyorsabb utazás módját, ezzel elérhetővé válnak a galaxis csillagai. Innentől kezdve évszázadokon át kezelnünk kell galaktikus birodalmunkat, amely a terjeszkedéssel kezdődik. Fel kell fedeznünk a környező rendszereket, hogy azok milyen erőforrásokat, esetleg lakható bolygókat, anomáliákat vagy más érdekességeket kínálnak. Az erőforrások alkotják birodalmunk gerincét: energia, ásványok, étel, befolyás, és még jó néhány érték kezelésére oda kell figyelnünk. A terjeszkedéssel pedig előbb-utóbb más intelligens civilizációkba fogunk botlani.

Stellaris Xbox One

Innen veszi kezdetét a diplomácia, hiszen immár nem csak magunk vagyunk a galaxisban. Több (a játék elején megadhatjuk, hogy pontosan mennyi) birodalom kénytelen osztozni a csillagokon, aminek eredménye lehet békés kereskedés, ingerült rivalizálás, vagy akár totális háború is. Ahogy a játéktérben található rendszerek, úgy ezek a birodalmak is ezerfélék lehetnek, faj, társadalmi és politikai berendezkedés, százféle attribútum függvényében. Nagyon oda kell figyelni, kivel kötünk szövetséget, vagy kinek üzenünk hadat, de sok esetben még a határátlépések vagy akár a migráció is feszültséget okozhat. Kétségtelen, hogy ez a játék legizgalmasabb és legérdekesebb, legdinamikusabb része, persze csak azok számára, akik nyitottak egy ennyire összetett stratégiai élményre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Fotóznál vagy videóznál? Mutatjuk, melyik okostelefon mire való igazán!

PR Vásárlás előtt érdemes megnézni, mit kínálnak az aktuális telefonok, ha igazán ütős képeket vagy profi mozgóképeket szeretnénk készíteni.

Azóta történt

  • A Winter’s Daydream teszt

    Mitévő legyen egy tizenkilenc éves tanuló, ha arra megy haza, hogy a nagymamája fiatal lánnyá változott? Japán vizuális novella érkezett konzolokra.

  • Frostpunk: Console Edition teszt

    Punks Are Dead, avagy a nagy hidegben a túlélés cseppet sem garantált. Teszteltük a fagyottváros-építő program új kiadását.

Előzmények