Védekezés
Védekezés
Mit tehetünk a spam ellen amellett, hogy elfogadjuk a létét, és szorgosan törüljük a postafiókunkat összeszemetelő üzeneteket? Először is a legfontosabb szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad a spam levélre válaszolni (akkor sem, ha azt írja, hogy a leiratkozáshoz küldd vissza ilyen-meg-olyan subjecttel a levelet), vagy ráklikkelni bármilyen, benne szereplő linkre (akkor sem, ha azt írja, hogy kattints ide, ha nem akarsz további leveleket kapni a témában).
Legyünk mindig naprakészek a víruskereső és antispyware programokkal, illetve a levelezőprogramunk, operációs rendszerünk biztonsági réseinek befoltozásával! Rengeteg kémprogram küldi el a saját, és a címjegyzékünkben szereplő e-mail címeket és egyéb adatokat a programok íróinak, akik aztán az adatbázisaikat jó pénzért adják tovább a spammereknek a feketepiacon (sőt, állítólag sok kémprogram és vírus egyenesen a spammerek megrendelésére készül, hasonló okokból).
Használjunk spamszűrőt! Rengeteg ingyenes, illetve kereskedelmi forgalomban kapható szoftver létezik, amely a spamet hivatott kiszűrni a napi levélforgalmunkból (SpamAssassin, SpamBouncer, SpamBully stb.). Ha naprakészek akarunk maradni a spam elleni harc világában, több antispam szervezet weboldalát is figyelemmel kísérhetjük az új hírekért: ilyen a Yahoo! Anti-Spam, a Spamhaus projekt, a Fight Spam! Alapítvány vagy a nemzetközi spamellenes szövetség.
Fontos lépés még, hogy nehezítsük meg az e-mail címünket megszerezni vágyók munkáját: ne adjuk meg a címünket mindenféle oldalaknak, a különféle fórumregisztrációkat és egyéb címmegadós procedúrákat végezzük a sajátunk helyett egy egyszer használatos, ingyenes webmail címről. Ha publikussá akarjuk tenni a címünket, például egy fórum hozzászólói számára, éljünk a „munging” technológiával: a valaki@valahol.hu helyett használjuk például a valakiNOS@PAMvalahol.hu verziót – ebből bárki azonnal visszafejti a valódi címünket, csak éppen a spammer által használt harvester bot program nem.
Spamszűrők: a nagyvállalati megoldások mellett számos otthoni program is irthatja a levélszemetet
A spammerek elcsípését nehezíti, hogy a levélszemét áradatának forrása természetesen nem a spammer saját, lenyomozható postafiókja, sőt, még csak nem is a saját internet-hozzáférése. Ehelyett a netkávézók, ingyenes dialup-hozzáférések nagyon nehezen megtalálható és letiltható fegyverét használják – az igazi profik pedig vírusok és backdoor programok által a hatalmunkba kerített zombigépekről, úgynevezett spambotokról küldik szét a spamet.
Az USA és az EU törvényei már büntetik a spammelést – sőt, precedens értékű ítéletek is születtek már spammer-perekben. 2004 januárjában a kaliforniai bíróság kétmillió dolláros büntetést szabott ki két spammerre, Európában pedig egy dán per volt az első: tavaly októberben egy cégnek 55 ezer eurós bírságot kellett fizetnie – mindössze 1500 spamlevél kiküldéséért. Más országokban még nincs kialakult törvényi szabályozás a spam ellen, Oroszországban például teljesen törvényesnek számít, és egyébként tisztességes vállalkozások is aktívan használják a marketingkampányaik során.
Nigéria kincse
Végül emlékezzünk meg minden idők leghírhedtebb spamjéről, a „Nigériai levélről”. A 419-Scam néven is ismert nagyszabású csalás levele 1997 táján kezdett el terjedni az interneten, és az FBI szerint a csalók eddig több százmillió dollárt zsebeltek be vele. A történet szerint a polgárháború sújtotta Nigériából (más variációk szerint Ghánából vagy Elefántcsontpartról) próbálja meg egy magas szintű kormánytisztviselő az áldozat segítségével kimenekíteni az állam vagyonát. Eleinte úgy tűnik, semmi dolgunk, csak a számlaszámunkat megadni, ahová majd utalják a dollármilliókat – amiből a segítség fejében pár százezer majd a zsebünkben marad. Később „előre nem látható” gondok adódnak, némi készpénzzel kell besegíteni a banki alkalmazottak lefizetésébe és más költségekbe. Innen pedig nincs megállás, a kliens fizet, amíg bírja cérnával – ha pedig ellenáll, jön a zsarolás, miszerint egy kormányszintű összeesküvés részese lett, és nem szállhat ki, mert… (ide aztán mindenki behelyettesítheti a személyes paranoiájának megfelelő következményeket).
Talán nem meglepő, de ez a trükk sem mai találmány, már az 1920-as években is hasonló módszerekkel húzták ki ügyeskedők a hiszékeny, ám mohó emberek pénzét – akkor egy spanyol börtönből az áldozat pénzének segítségével kiszabaduló politikai fogoly hálálta volna meg a segítséget busás összegekkel; ám a „fogolyszöktetés” sosem sikerült, ellenben az őröknek szánt kenőpénzek és egyéb költségek egyre csak szaporodtak.
Bármilyen átlátszónak is tűnik a nigériai levél (a spamek 99 százalékával egyetemben), a dolog működik, hiszékeny és mohó emberek mindig voltak és lesznek. A 419-Scamnek nemcsak anyagi következményei, hanem emberáldozatai is vannak – már féltucat körül jár az elveszett pénzük után Afrikába utazó, majd ott nyomtalanul eltűnő delikvensek száma! 2003 februárjában egy átvert cseh férfi elkeseredettségében fegyverrel támadt a nigériai nagykövetség alkalmazottaira, és egy tisztviselőt halálosan megsebesített.
A többi spamről szerencsére nem mondható el, hogy ilyen durva következményei lennének – azok „csak” az idegeinkkel játszanak, és azt lopják.
Hanula Zsolt
