Sound Blaster Audigy 2

A Creative Labs Sound Blaster hangkártya-családja az egyetlen, amely a számítógépes hangkeltés hőskorától megtalálható a boltokban, és a mai napig képes volt piacvezető szerepét megőrizni. Legutóbbi termékük, az Audigy végre elnyerte a vájtfülű hallgatóság kegyeit is (pontosabban közülük a kevésbé hardcore emberekét) -- ez volt az első olyan Creative termék, amelyet egy lapon lehetett említeni a Turtle Beach illetve a Terratec alsó kategóriás megoldásaival, legalábbis hangminőség terén. Térhangzás és az egyéb effektek terén ugyanis már a Live!-ban használt jelprocesszor is csúcsminőségű volt.

Az Audigy-ben már eddig is megtalálható volt a továbbfejlesztett EAX támogatás, a FireWire (IEEE-1394b) port és a 24 bites lejátszás. Vajon mi az, amiben az Audigy 2 többet tud mutatni elődjénél? Lássuk először csak a felsorolás szintjén!

1. A DVD-Audio formátum támogatása
2. 24-bit Advanced HD Audio
3. Dolby Digital EX formátum támogatása
4. 24 bit/96 Khz felvételi formátum
5. Advanced HD Gaming
6. THX hangzás és minősítés

A CD megjelenésekor forradalmasította a zenehallgatást egyszerű kezelésével, könnyű hordozhatóságával, reprodukálhatóságával, illetve azzal, hogy a CD-lejátszók hangjában az alkalmi zenehallgató nem vesz észre akkora különbséget, mint például egy tajvani "kétkazettás" illetve egy profi deck között. A DVD-Audio nem tesz mást, mint a CD mintavételi frekvenciáját és felbontását megnöveli.

A bal oldalon a klasszikus CD, míg a jobb oldalon a DVD-Audio

Ez a változtatás természetesen jóval nagyobb dinamikatartományt (a lemezen hallható leghalkabb illetve leghangosabb rész aránya) és jóval alacsonyabb jel/zaj viszonyt tesz lehetővé. Mielőtt mindenki rohanna Audigy 2-t venni a legközelebbi fűszereshez, érdemes elgondolkodni, hogy vajon észrevehető-e mindez a hangminőségben -- ha elszakadunk a számoktól. A helyzet nem egészen olyan, mint ahogy a Creative, vagy más, 24 bit/192 kHz-es berendezéseket gyártó cég honlapján vagy prospektusaiban látható, a szubjektív meghallgatások szerint ugyanis jóval többet számít egy készülék megépítési minősége, mint a mintavételi frekvencia. Elég meghallgatni egy csúcs CD-játszót (Linn, Audiomeca) és egy belépő szintű DVD-Audio lejátszót (JVC, Technics), és máris kiderül az igazság. Másodszor pedig, az mp3 számokon nevelkedő közönség gyorsan felejtsen el mindenfajta minőségjavulást, amit a DVD-Audio képességű kártyától vár, mivel az mp3 minősége minden híresztelés ellenére is messze elmarad még a közönséges CD-Audiótól is. Összességében tehát ezeket az -- egyébként kitűnő -- minőségi változásokat ígérő feature-öket még egy ideig nem fogja tudni kihasználni a vásárlók többsége.

Véleményünk szerint ez az Audigy 2 két fontos újítása közül az egyik. A Dolby Digital EX formátum a jól ismert 5.1-es hangszóró-elrendezést egy további hátsó centersugárzóval egészíti ki. A saját tapasztalataink szerint ez nagyon jó hatással van bizonyos filmek esetén a hangtér koherenciájára -- ugyan még mindig nem az igazi háromdimenziós hangzás, de a néző síkjában már igen jók a hangforrás-pozicionálási képességek.

A kártyába épített dekóder véleményünk szerint majd hogy nem önmagában megéri azt a pénzt, amit otthagyunk vásárláskor. A játékokban Dolby Digital formátumú hangot még nem láthatunk, de rövidesen érkezik a Doom 3, ami a hírek szerint támogatni fogja az 5.1-es térhangzást -- igaz, erre elég az eredeti Audigy is (vagy bármely más DD-t ismerő hangcucc). Zenehallgatásra is ajánlják a "dolbisítást", azaz azt az eljárást, amikor sztereó hangból térhangot állít elő a chip. Ez biztosan nagyon jó, de egyrészt ez csak Dolby Prologic kódolásig lehetséges, másrészt számunkra eleve gyanús bármilyen olyan megoldás, ami az x módon felvett hangot y módon akarja lejátszani. Új információt minden bizonnyal nem tudunk kinyerni a már felvett hanganyagból, legalább ne kutyuljuk össze! De, ez csak a mi véleményünk, nem szeretnénk befolyásolni senkit.

Elérkeztünk a második lényegi ponthoz. Ilyen pontosságú analóg-digitál konverzió eddig csak a profi hangkártyák sajátja volt, ezzel már nyugodtan nekiállhatunk "bedigizni" egy bakelitlemezt, a minőség valószínűleg kielégítő lenne -- zenészek pedig egész nyugodtan használhatják még az amatőr szint felett is. Ha az Audigy 2 ára 50.000 Ft alá süllyed, ez a feature szintén egyedülálló lesz a maga kategóriájában.

Az új EAX

A kártya lelkét továbbra is a Creative EMU chipje adja, kimagasló teljesítménnyel. A képességek listájából némi ízelítő, a teljesség igénye nélkül:

• Multi-Environment: akusztikai környezetet szimulál, ahol a hangok visszaverődnek, erősítik, kioltják egymást. Például: ezerrel rohanunk egy szűk sikátorban kedvenc roadsterünkkel, mindeközben süvítve veri vissza csúcson pörgő motor hangját a falról, a szabadtérre kiérve viszont egyből elhalkul, esetleg néhány másodperc múlva a távoli hegyekről halljuk a visszhangot, már ha leállítjuk a kocsit.
  
  
• Environment filtering: az egyes közegekben különbözőképpen terjedő hangokat szimulálja, hiszen más a hang vízben és a levegőben. Különbözőképpen reagál a környezet más magasságú hangokra, némelyiket elnyel, másokat fölerősít.
  
  
• Environment Morphing: változó akusztikai paraméterek esetén a DSP a közbeeső állapotokat is számítja. Erre példa, amikor egyik szobából egy másikba lép át kedvenc játékhősünk, és az ajtóban állva keverednek a két szoba hangjai, méghozzá úgy, hogy az egyik szobában keletkező hang terjedésébe a másik szoba akusztikai tulajdonságai is beleszólnak.
  
  
• Audio Clean-up: zajszűrés. Bárcsak régebben is lett volna már ilyen a közhasználatú hangkártyákban...
  
  
• Smart Volume Management: a nagy dinamikai különbségek csökkentése a halk részek hangosításával és a hangosabb részek halkításával. Nagydinamikájú felvételek mp3-tömörítésekor, CD-re írásakor, illetve DVD filmek nézésekor használható. Legalábbis a Creative szerint, mi maximálisan ellene vagyunk az ilyen módosításoknak.
  
  
• Time Scaling: a hangok eredeti magasságának megőrzésével lassítja-gyorsítja a zenét. Kiválóan alkalmazható hangok vizsgálatakor, amit persze a szoftverek is tudnak, de csak jelentős processzoridő használat mellett.
  

A THX a Tomlinson Holman eXperiences rövidítésből származik. George Lucas bízta meg a Csillagok Háborúja készítésének idején annak vizsgálatára, milyen akusztikai paramétereknek kell megfelelniük a moziknak, hogy Lucas azt hallja a termekben, amit kikevertek a stúdióban. Mára egyfajta minőségi elismervénnyé nőtte ki magát az audio/video eszközök világában, amely azt garantálja, hogy az adott berendezés a megadott szabványokat többnyire túlteljesítő minőséggel felel meg a THX követelményeknek. A THX szigorúan specifikált, de folyamatosan újítják az egyes pontokat, követve a modern kor igényeit.

Műszaki adatok, specifikációk

Minimális gépigény: 350 Mhz Pentium II, 128 MB RAM, 600 MB HDD, Windows 98, Me, 2000SP2, XP. DVD-Audióhoz második generációs, 6X-os sebességű DVD-ROM, 1GHz+ CPU.

Jel-zaj viszony, 2V kimenetnél:

• Jobb és bal csatornák: 106 dB
• Center, hátsó center és Subwoofer: 90 dB
• Teljes harmonikus torzítás (súlyozott, 1 kHz): 0.004%
• Frekvenciaátvitel: 10 Hz - 46000 Hz, +/-3 dB.

Összességében a Creative új terméke megérdemli az elismerést, legalábbis a specifikációk alapján, mivel rengeteg techológiai újítást hoz az amatőr felhasználók, gamerek asztalára. Mindezt a profi kártyák árához képest olcsón kínálja, legyen az nagyteljesítményű DSP, Dolby Digital dekóder vagy kiváló minőségű A/D-D/A konverterek. Az egyetlen kérdés igazából a szubjektív hangzás maradt, mivel "élő" kártyával ez idáig nem találkoztunk, és a high-end hangzásra messze nem garancia a jó technikai adatok listája...

(Emvy)