Az alapkoncepció

Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk videokártyákkal, áprilisban AGP csatolós VGA-kat teszteltünk napjaink legújabb játékaival, majd még ugyanebben a hónapban a GeForce 8-as család újabb tagját, a középkategóriás GeForce 8600 GTS-t vettük szemügyre. 2007 májusára az AMD végre elkészült a Radeon HD 2900 XT-vel, aztán alig egy hete felmértük az új alsó és középső GeForce-okat is, ám egyik tesztben sem esett szó a kétkártyás konfigurációkról, az NVIDIA SLI-ről és az ATI CrossFire-ről. Ezeket utoljára akkor vizsgáltuk, amikor a Radeon X1950 Pro megjelent.

Nemrég úgy határoztunk, hogy ismét elővesszük a többkártyás rendszereket, de találnunk kellett egy nyomós érvet, hiszen az emberek nagy általánosságban ódzkodnak az SLI/CrossFire-rendszerektől. Sokba kerülnek, speciális, több videokártyát kezelő alaplapra van szükség a kiépítéshez, többet fogyasztanak és nagyon melegszenek, ráadásul a meghajtóprogramok sem álltak ezidáig a helyzet magaslatán, azaz léteztek játékok, melyekre a driver nem volt felkészítve. Gondolkozzunk tehát reálisan. Kinek állhat szándékában kétkártyás rendszert kiépíteni? Ha egy teljesen új konfigurációt veszünk alapul, akkor túl sok ilyen PC-tulajdonos nem létezik, SLI/CrossFire kiépítésére általában a rekordok megdöntése miatt szokás pénzt áldozni, de ezek a konfigurációk csúcskategóriás videokártyákra épülnek, így ezeket az átlagos felhasználó szempontjából nincs értelme letesztelni. Ha tehát veszünk egy új konfigurációt, 99 százalék, hogy csak egy videokártya kerül bele. De mi a helyzet akkor, ha valaki egy már öregedő gépet szeretne kicsit felfrissíteni? Például egy GeForce 7600 GT-s konfigurációt egy második (a GeForce 8600-asok megjelenése óta egyre olcsóbb) 7600 GT-vel – nagy kérdés, hogy ő mire számíthat? Egyáltalán mivel jár jobban? Ha a már meglévő 7600 GT-je mellé vesz még egy 7600 GT-t, vagy ha némi hercehurcával eladja a régit, és kipótolva a pénzt vesz egy olyan videokártyát, amely a csúcskategória alján található? Mert másra biztos nem fog telni ebből az összegből. Ez a gondolkodás jellemzően a középkategóriás rendszerek tulajdonosainak sajátja, hiszen az alsókategóriában a teljesítmény nem túl lényeges a költséggel ellentétben, a felsőkategóriában pedig pont fordítva történnek a dolgok, ha valaki csúcskategóriás videokártyát vett fél évvel ezelőtt, az egy gépújítás alkalmával sem fogja lejjebb adni (természetesen a kivételek erősítik a szabályt), és nem fog SLI-vel vagy CrossFire-rel vesződni.

GeForce 7600 GT SLI [+]

Első számú jelöltünk a GeForce 7600 GT SLI. A GeForce 7600 GT-nek mindenképpen szerepelnie kell egy ehhez hasonló tesztben, hiszen a GeForce 6600 GT után a 7600 GT volt az a kártya, amely a középkategóriában a Radeon X1650 XT megjelenéséig gyakorlatilag ellenfél nélkül tarolhatott a piacon, azaz rengeteg felhasználó gépében GeForce 7600 GT van. A G73-as GPU-ra épülő VGA még a GeForce 7-érában született, tehát nyoma sincs az egységesített shader architektúrának, 12 hagyományos pixelfutószalaggal, és 8 ROP-egységgel rendelkezik, emellé társul a középkategóriában megszokott 128 bites memóriainterfész, és egy igen kedvező árcédula, bár valószínűleg hamarosan kivonják a forgalomból. A 7600 GT-re jellemző még, hogy általában nagyon jól tuningolható.

ATI Radeon X1650 XT CrossFire [+]

Ha a GeForce 7600 GT kihagyhatatlan egy ilyen tesztből, akkor ugyanez mondható el a Radeon X1650 XT-ről is. A megkésve (közel fél éves csúszással) debütált videokártya a késlekedés ellenére is népszerű lett, hiszen a GeForce 7600 GT-vel egy árban kapható, de gyorsabb annál, legalábbis korábbi tesztjeinkből ez derült ki. Nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen az X1650 XT-t már úgy építették fel, hogy a jövő játékainak megfelelő sajátosságokkal rendelkezzen – állította az AMD. A pixelfeldolgozók száma igen nagy lett (24), viszont a textúrázók és ROP-egységek száma mindössze 8, mindebből arra lehetett következtetni, hogy az AMD szerint a textúrázás háttérbe szorul, és a játékok egyre inkább a shaderekre támaszkodnak majd. Végül is igazuk lett.

GeForce 8600 GT SLI [+]

Az NVIDIA most hozta ki a GeForce 8600 szériát (GT és GTS), és bár az árak még ellene szólnak, biztos, hogy sokan GeForce 8600-ra fognak fejleszteni az elkövetkezendő időkben. A GTS-ről jelen pillanatban minden elmondható, csak az nem, hogy megérné a pénzét, a GT viszont kis szerencsével a GTS szintjére tuningolható, ráadásul jóval olcsóbb annál, tehát jó vételnek tűnik. A GeForce 8600-asok a „divatnak” megfelelően már az egységesített shader architektúrára épülnek, összesen 32 stream processzorral rendelkeznek, viszont ezen kívül minden más paraméterükben tipikusan középkategóriásak: nagyon magas az órajelük, 128 bites memóriabusszal és a csúcskategóriához képest harmad-negyedannyi textúrázóval és ROP-egységgel rendelkeznek. Ha az árakat nézzük, akkor két GeForce 8600-asból már egy 8800 GTS-t lehetne venni, viszont most elsődlegesen a teljesítményt vizsgáljuk, és mert a 8600-asok az előző tesztekben nem brillíroztak túlságosan, kíváncsiak voltunk az SLI-ben felmutatott teljesítményükre.

Asus Radeon X1950 XT 256 MB és GeForce 7950 GT 512 MB [+]

Összesen tehát három kétkártyás konfigurációt vizsgáltunk meg, összesen három egyedülálló videokártyával szemben. Ezeket megpróbáltuk úgy kiválogatni, hogy az SLI-be, CrossFire-be kötött VGA-k árából megvásárolhatók legyenek. Első alanyunk a Radeon X1950 XT 256 MB-os változata, amely a teszt készítésének időpontjában még kicsit drágább volt, mint most körülbelül annyiba kerül, mint két Radeon X1650 XT. Második tesztalanyunk a GeForce 7950 GT 512 MB-os változata, amely, úgy látszik, lassan el fog tűnni a boltok polcairól (a teszt készítésének időpontjában még lehetett kapni), és éppen annyiba kerül, mint két GeForce 7600 GT. Harmadik tesztalanyunk a Radeon X1950 Pro 512 MB-os verziója, amely csak egy kicsit olcsóbb a Radeon X1650 XT CrossFire-ös rendszernél, a dupla méretű memória miatt majdnem annyiba kerül, mint a 256 MB-os Radeon X1950 XT. Később elképzelhető, hogy a tesztet frissíteni fogjuk újabb videokártyákkal.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!