Újra Springdale

Több gyártó már a hivatalos bejelentés előtt megjelent a piacon az Intel Springdale lapkakészlet köré épülő alaplapjaival. Ez a jelenség főként a 865PE esetében volt látványos, ám a megújult grafikus magot tartalmazó 865G is jóval a mai rajt előtt hozzáférhető volt. Ami még furcsább, hogy magától az Inteltől is... hosszas várakozás után mindenesetre az Intel és a 865G hívőknek is eljött az idejük - kiderül, megérte-e várni.

A 865G chipsetet leginkább úgy lehetne jellemezni, mint egy grafikus maggal ellátott 865PE lapkakészletet; és mint hogy ez utóbbit már részletesen bemutattuk MSI 865PE Neo2 cikkünkben, jelen esetben nem igazán marad más feladatunk, mint megmérni az Intel Extreme Graphics 2 grafikus mag teljesítményét. No meg bemutatni tesztünk alanyát, az Intel D865GBFL nevű alaplapját. Ismerve azonban az internetes júzer végtelen lustaságát, inkább reiterálnánk pár passzust a 865PE cikkben elhangzottakból.

---

Ami közös

A Springdale család három tagból áll, név szerint a 865P, a 865PE és a 865G lapkakészletekből. Ami mindegyikben közös, az a 8x-os AGP, a kétcsatornás DDR memóriavezérlő, a dedikált CSA busz az opcionális gigabites hálózati vezérlőhöz, a 8db USB 2.0 port támogatása és a két serial ATA port támogatása. Csakúgy, mint a 875P Canterwood esetében, itt is mind az ICH5, mind az ICH5-R déli híddal párosítható a három északi híd mindegyike. Az egyedüli különbség a RAID funkció támogatása (valamint 3 dollár). További fogyatékossága a 865-ös chipkészleteknek az ECC támogatás: ez megmarad a nagytestvér, a Canterwood privilégiuma.

Ami nem

Intel 865P blokkdiagram

A legolcsóbb verziója az új generációnak az Intel 865P, amely a fentieken kívül 533 MHz-es FSB és dual DDR333 támogatást "kínál", de pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy "nem kínálja" a 800 MHz-es FSB és a dual DDR400 funkciókat. A chipset ára így 33 dollár.. nem egy SiS, de "Intel-mércével" relatíve olcsónak mondható.

Intel 865PE blokkdiagram

Újabb 3 dollárért, tehát 36 dolláros áron már egy Intel 865PE boldog tulajdonosai lehetünk. A magasabb árért cserébe 800 MHz-es FSB és dual DDR400 támogatást kapunk, tehát "szinte" egy 875P Canterwoodunk van, leszámítva a memóriaelérést gyorsító PAT technológiát, persze.

Intel 865G blokkdiagram

Ha mindez kevés lenne, és integrált grafikus magra is vágynánk (Intel Extreme Graphics 2), ismét a pénztárcánkba kell nyúlnunk, hiszen a 865G nem kevesebb, mint 41 dollárba kerül. Élő bemutatón is láthattuk már az Intel Extreme Graphics 2 chipet, így tanúsítani tudjuk, hogy a fejlesztés nem áll meg. Más kérdés, hogy az előjének dupláját futó IEG 2 grafikus mag még mindig épp nem elég semmi "igazi" 3D-s alkalmazás futtatásához -- hiába duplázódnak meg fps értékeink, 8 helyett 16 frame egy picit sovány...

---

Nos, anno így vélekedtünk, ám ezúttal egy "hús-vér" 865G lappal és szokásos tesztprogramjainkkal ugrottunk neki feltételezésünk bizonyításának... mint látni fogjuk, tévedni emberi dolog, az IEG 2 ugyanis egyáltalán nem sikerült olyan rosszul.

Az Intel lapja, a D865GBFL

Lássuk röviden az Intel D865GBFL specifikációit!

• ATX méret (294.6 mm x 243.8 mm)

• támogatja az Intel Pentium 4 processzorokat 400, 533 és 800 MHz buszsebességen, valamint a Northwood magos Celeron processzorokat (2GHz-től)

• HT (Hyper-Threading) támogatás

• 4 db DDR RAM foglalat (266 MHz, 333 MHz és 400 MHz támogatással)

• maximum 4 GB RAM kezelése

• kétcsatornás RAM kezelés

• Intel 865G lapkakészlet (beépített grafikus chippel)

• SoundMAX 4 XL AudioESP alrendszer (AD1985 codec)

• Intel Extreme Graphics 2 VGA vezérlő

• 8x-os AGP

• 8 db USB 2.0 port, 1 db soros port, 1 db párhuzamos port, 2 db SATA, 2 db PATA (ATA 66/100), 1 db floppi vezérlő, PS/2 billentyűzet és egér

• 6 db PCI sín

• link és link

• ára 28.500,- + ÁFA

Első találkozás

Az OEM kiszerelésben (zacskó) érkezett alaplap impozáns, full ATX-es méretű, így a mini, illetve régebbi ATX szabvány szellemében épült házak tulajdonosai házcserére is készüljenek fel. Semmi csicsa, a gyártó követi régi hagyományait és a minőségi NYÁK-ot a hagyományos zöld köntösbe bújtatta (lehet, hogy "unalmas", de alapvetően nem divateszközről, hanem számítástechnikai alkatrészről van szó, ez legyen tehát a legnagyobb baja a vasnak...). Mit kapunk a zacskóhoz? Nos, egy ATA 33 kábelt, egy ATA 100 (80 eres) szalagkábelt, egy floppi kábelt, egy ATX kitakaró lemezt, egy driver CD-t, egy alaplapi rajz-matricát és magát a D865GBFL-t.

Lássuk a lap felépítését: a D865GBFL ergonómiája jó - mást nem is várna a felhasználó magától "A" gyártótól. Mi viszont kerestük a csomót a kákán és találtunk is egyet: az AGP sín kártyarögzítő retesze köré 2 db kondenzátor került, ami megnehezítette az AGP felületű grafikus kártya kiszerelését:

Aki ki akarja cserélni a videó kártyáját, az vagy legyen nagyon ügyes, vagy rendelkezzen nőgyógyászi kézszerkezettel, ugyanis a retesz kioldómechanizmusa pontosan a képen is látható 2 db kondenzátor közé esik. Ettől ugyan nem dől össze a világ, hiszen a "felhasználói nagyátlag" nem naponta, vagy hetente cseréli a VGA-t. Szemet szúr az AGP sín fölött elhelyezett északi híd, a 865-ös lapka, amire az Intel testes hűtőbordát szerelt - több gyártóval ellentétben ventilátor nélkül. E borda rögzítése is érdekes, hiszen bele van forrasztva az alaplapba a négy sarkánál (pedig olyan szívesen vetettünk volna egy pillantást a lapkára...). Igaza van az Intelnek: teljesen fölösleges az északi híd aktív hűtése - már amennyiben nem tuningolunk. És Intel lapról lévén szó, nem fogunk...

Közvetlenül a 865-ös lapka és a 478-as CPU foglalat mellett vannak a RAM slotok. Ebből - a duál csatornás támogatás révén - négyet láthatunk, ahová összesen 4 GB memóriát tehetünk (4 x 1 GB-os modulokat). Öröm ez, hiszen az előző "mainstream" lapokba (azaz a 845-ösökbe) maximálisan ennek a felét tehettük "csak". Az alaplap jobb széle felé haladva megtaláljuk a P(arallel)ATA és a kislemezes egységek alaplapi csatlakozóit, valamint az ATX-es tápcsatlakozót. Mint korábban említettük, a D865GBFL full ATX méretű, így nagyon ajánlott egy hosszabb ház beszerzése, ahol nem ütköznek az ötnegyedes meghajtók sem a PATA, kisfloppi, sem a tápellátás kábeleivel. Nagyjából a RAM foglalatok alatt található a két SATA csatlakozó.

A SATA csatlakozókra egyenként egy darab merevlemezt lehet kötni

Összesen tehát hat IDE eszközt képes vezérelni az Intel D865GBFL - ez a mennyiség az átlagnak untig elég - sőt... Az alaplapon ugyan van integrált LAN, audió és VGA, de az egy AGP és hat PCI sínjeinek köszönhetően igen "bővítés-barát".

Az audió-részleg..

..és a 10/100-as (gigalan opcionális) ethernet

A SATA vezérlő immáron az ICH5-be integrált, azaz nem egy másik gyártó különálló vezérlőlapkája látja el a SATA merevlemezek kezelését. A natív SATA-nak köszönhetően az operációs rendszer telepítéséhez nem kell külön meghajtó program; akár DOS alatt is "rendesen" működik a SATA egység. Egy kép a déli hídról:

Még mindig D865GBFL: első lépések

Az alaplapon egyetlen egy jumper található. Ennek feladata az esetlegesen elrontott BIOS helyreállítása. Az Intel honlapjáról letölthető minden alaplaphoz egy .bio kiterjesztésű BIOS fájl, amit érdemes floppira kimásolni és a fiókban tartani. Ha netán BIOS vésés (flash-elés) közben áramszünet lenne, akkor sincs gond, hiszen ezzel a BIOS helyreállító lemezzel ismét életre tudjuk kelteni az alaplapot. A teendők: floppi lemez be, jumper sapka levesz, gép bekapcs és minden továbbit az alaplap elintéz - ennyit a "Dual BIOS"-ról és egyéb hibrid megoldásokról (az Intel kezdetektől fogva alkalmazza ezt az ötletes megoldást).

A jumper állásai: 1-2 normál, 2-3 "safe mode", sapka levéve BIOS recovery

Az alaplap hátsó része semmi különlegeset nem tár elénk, csupán a szokásos kivezetéseket:

Egy-egy PS/2 csatlakozás a billentyűzetnek/egérnek, 4 db USB, 1 db soros, 1 db párhuzamos port, az alaplapi VGA kivezetése (D-SUB only), az ethernet RJ-45-öse (afféle bit-szóró lőfegyver..) és a hangcsip kivezetései. A többi négy USB csatlakozója az alaplap felületén található. Ezek szabványosak, így utólag megvásárolható hozzájuk a kivezető egység (illetve amelyik házon van front USB, úgy annak a vezetékét csatlakoztathatjuk az alaplapra).

Első lépések

Az alaplap rögzítéséért 11 csavar felel, így a legnagyobb huzatban sem kell félnünk, hogy kiviszi a szél az alaplapot... Tréfa félre, beszerelés után egyből BIOS frissítéssel kezdtük (előkészítettük a DOS-os BIOS-t, mert ugyan ablakos rendszer alatt is lehet frissíteni, de inkább az új BIOS mellett szerettünk volna oprendszert telepíteni). A szokásos procedúra simán, zökkenőmentesen ment. Lássuk a D865GBFL BIOS-át (Phoenix):

A főablak

Advanced Settings

Tuning! Túlhajtható az alaplapi grafikus mag..

Chipset Configuration - a RAM beállításait is megváltoztathatjuk

Hardware Monitoring

Memória-teljesítmény

A megfelelő beállítások után feltelepítettük az operációs rendszert a tesztgépre (Intel Pentium 4-C 2.8 GHz, 2 x 512 MB Hynix PC3200 DDR RAM, Club3D ATI Radeon 9700, 2 db Maxtor 120 GB PATA, 1 db Seagate 120 GB SATA). Minden rendben ment, majd a telepítő CD-ről feltettük az alaplap meghajtóit; ezeket később az Internetről letöltött friss verziókkal frissítettük.

Az alaplap teljesítményét először duál csatornás üzemben teszteltük a SiSoft Sandra 2003-mal, az AIDA 3.50-es szintetikus sebességmérő alkalmazásokkal, valamint a Quake3 játékprogrammal. A következő eredményeket kaptuk:

AIDA mem read

AIDA mem write

SiSoft Sandra

A Quake3 640 x 480-as felbontásban, maximális minőségi beállításokkal 329,5 fps sebességet produkált. A Sandra által mért memória-sebesség értékei kifejezetten magasak, majdnem kétszer annyi adatot képes átpumpálni a RAM modulokon a 865-ös lap, mint az Intel 850-es lapkája! Az AIDA mérései csak alátámasztani tudták ezeket a magas értékeket. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 865 chipset által produkált memória-adatátvitel sebességénél már csak a 875-ös tudhat többet (az is csak akkor, ha 865-ös lapunkon nem kapcsolható vissza a PAT technológia).

A kíváncsiság kedvéért egycsatornás üzemben is teszteltük a lapot. (Érdekes volt látni, amint kivettük az egyik RAM modult, bootoláskor az alaplap jelezte, hogy csökkent a memória-méret. Jóváhagyás nélkül nem volt hajlandó tovább bootolni a lap - értékes funkció..):

AIDA mem read single

AIDA mem write single

SiSoft Sandra single

A Quake3 ezúttal 310,5 fps-t produkált a fentiekben megadott felbontásban. Míg kedvenc kvékünk alatt a teljesítmény csökkenése nem volt látványos (-19 fps), addig a szintetikus bencsmárkok alatt már jelentős sebességromlás volt tapasztalható (átlagban 33%). Még így is tiszteletre méltó eredményeket tudott produkálni az Intel lapja...

Grafikus-teljesítmény

Emlékezzünk vissza a BIOS-ban látottakra - legyen ez egy kis bemelegítés a teszthez:

"Advanced" címszó alatt találjuk a BIOS-ban a grafikus részleg túlhajtásának lehetőségét. Mind ezt egy Intel alaplapban... De lássuk először a teszteket! Természetesen nem vártunk csodákat egy integrált megoldástól, ezért régebbi bencsmárkokat választottunk ki, vevezetesen a 3DMark2001SE build 330-at a DirecX 7 végett, valamint a Quake3-mat OpenGL alá. Az alaplapba 2.8 GHz-es, 800 MHz-es FSB-jű Intel Pentium 4 processzort helyeztünk, valamint meghintettük a dolgot két darab 512 megás 400 MHz-es Hynix DDR RAM-mal is. A DX9.0a -t már csupán megszokásból telepítettük. Alapórajelen (266 MHz) 3DMark2001 alatt "csak" 2965 pontot értünk el az Intel Extreme Graphics 2-vel; ezzel ellentétben a kvékes eredmények megdöbbentően jók voltak: 800 x 600-as felbontásban a legjobb beállítások mellett (32 bites szín- és textúramélység, trilineár filtering, maximális részletek) 66,5 fps-t, 1024 x 768-ban 41,2 fps-t sikerült kicsikarni a "kártyából".

Összehasonlításul: egy 2.66 GHz-es, 533 MHz-es FSB-jű Pentium 4 + egy DFI 845GE alapú lap (Intel Extreme Graphics 1, 266 MHz-en) esetében a 3DMark 2001 1893 pontot futott. Sajnos ezen teszteredmény nem a mostani cikk írásakor született, így sokra nem megyünk vele. Annyi talán látszik, hogy az IEG 2 grafikus mag előnyei nem feltétlen a tényleges újításokból származnak, sokkal inkább a magas FSB, a dual DDR400-as RAM-vezérlő tehető mindezért felelőssé.

Természetesen nem elégedtünk meg ennyivel, s mivel a BIOS-ban fel lehet turbósítani a grafikus részleg órajelét, ezért ezt meg is tettük: 333 MHz, voilá! Eme arcüreget szaggatóan magas órajelen a 3DMark2001 3189 pontot, míg a Quake3 800 x 600-ban 75,2 fps-t és 1024 x 768-ban 47 fps-t mutatott. A 845-ös integrált megoldáshoz képest ez tényleg jónak mondható előrelépés - aki irodai gépbe vásárol ilyen alaplapot, az számítson arra is, hogy a dolgozók esetlek egy-egy ebédszünetben sutyi-fragekre gerjednek majd...

5. Konklúzió

Az Intel a D865GBFL alaplapjával ismét magasra helyezte a mércét úgy minőségben, mint sebességben is. Egyhetes nyúzásunk alatt semmi problémánk nem adódott a D865GBFL-lel. Stabilitása még a nagyon kezdetleges (mondhatni béta) BIOS-szal is példamutató - munkagépbe ezért erősen ajánlott alaplap. A játékimádóknak sem kell rettegniük tőle; egyedül a tuningőrülteknek okozhat csalódást az Intel merev hozzáállása (utóbbi időben engedtek e szemléletükből, ez a D865GBFL BIOS-ában is észlelhető). Az Intel remek terméktámogatása és példás meghajtóprogram-minősége biztosításnak is vehető a stabil, megfelelő működéshez.

Ami tetszett:

• stabilitás

• sebesség

• integrált LAN, audio és VGA (akár szerverüzemet is lehetővé tesz külön bővítések nélkül)

• kedvező ár/teljesítmény

• az integrált grafikus mag teljesítménye kellemes csalódás volt

Ami nem tetszett:

• AGP kártya rögzítő retesze körüli kondenzátorok

Értékelés: 8/10 - nagyon jó

MLaca

Az Intel D865GBFL alaplapot a Komel Kft. bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani!