Jönnek a versenytársak

Jött, látott, győzött. 2012 óta dicsőíti a brit találékonyságot és Kickstarter-projektek épülnek rá. Többmilliós felhasználói táborral rendelkezik, így rengeteg projekt született és születik még Raspberry PI-re alapozva, ám teljesítménye korlátos, lehet, hogy akadnak nála jobbak? Bemutatjuk az utóbbi két év legismertebb egypaneles computereit, de ne feledjük: egyikük sem képes még csak megközelíteni sem az őket ihlető PI-t a kapcsolódó fejlesztők számát tekintve. Ha tehát az élet valódi automatizálható problémáira keresünk valódi megoldást, akkor továbbra is a PI-vel járhatunk legjobban, hiszen nagy eséllyel valaki már megelőzött minket, és megoldotta azt a problémát, amire mi még csak megoldást keresünk (bizony, sokan laknak a Földön, és szerencsésebb helyeken rá is érnek hobbi számítás- és vezérléstechnikával foglalkozni). Ha azonban megvan a konkrét, kőbe vésett elképzelésünk, tudjuk, hogy mit várunk el a hardvertől és mit szeretnénk megvalósítani, akkor találhatunk testhezállóbb vasat is.

Mi a baj a PI-vel?

Alapvetően semmi, csak akadnak más versenyzők is, és miért ne válasszuk ki a céljainknak legmegfelelőbbet? Na, jó, azért van pár dolog, amiben többet várnánk. Az első PI-modell 256 MB-os memóriáját megduplázta a B-változat, de ehhez nem tett hozzá semmit a B+, csak újratervezték, aminek eredményeként sok jót (fogyasztáscsökkenés, jobb hang és USB táp, több USB és GPIO port, csavarhelyek) el lehet róla mondani, csak azt nem, hogy érezhetően gyorsabb lenne. A teljesítmény a vezérlésekhez bőven elég, de ha a PI-ből szeretnénk megépíteni az iparág által évtizedek óta ígért 100 dolláros PC-t, akkor egyből gyorsabb hardverért kiáltunk.

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy milliók vettek már PI-t és sokan valóban kreatív hobbieszközként használják: kamerás ajtócsengőt, nyomtatót, robotot, kutyaetetőt eszkábáltak belőle. Ha magunk is eljátszunk a gondolattal, hogy összerakjunk valamit, akkor az előttünk járók tapasztalataiból sokat okulhatunk, és van egy összefogott fejlesztői közösség, akikhez fordulhatunk. A következőkben itt vázlatosan bemutatott trónkövetelők nem mindig ugyanezt a területet célozzák meg, nem kínálnak (egyelőre) nagy felhasználói bázist, kiforrott oktatási anyagokat és olcsó kiegészítő hardverkomponensek hadát (némelyikük bizonyos PI-eszközökkel kompatibilis). Viszont a maguk területén egyértelműen jobbak. A dolgok alakulnak, most éljük az olcsó fejlesztői masinák virágkorát, ami nagyot lendíthet a dolgok internetének fejlődési ütemén is, így érdemes időről időre körülnézni ezen a piacon, a következő években nyálcsorgató érdekességekkel szembesülhetünk.

Androiddal az oktatásért: MIPS Creator C120

Egészen új, augusztusban debütált fejlesztés a szakmában koránt sem ismeretlen MIPS (ma már: Imagination Tech) cég olcsó-PC alaplapja, a MIPS Creator C120. Az alaplap nagyobb ugyan (90,2 × 95,3 mm), mint a Raspberry PI, ám gyorsabb is, gyártója szerint a PI számítási teljesítményének 170 százalékát nyújtja (amennyiben a PI az alapértelmezett 700 MHz-es beállítással „hasít”). A fejlesztő saját tervezésű Ingenic Xburst architektúrát alkalmaz (Ingenic JZ4780), mely 32 bites CPU-t használt, két 1,2 GHz-es maggal, PowerVR SGX540 GPU-val, 1 GB DDR3 memóriával és beépített 8 GB-os flash háttértárral. Ilyen a PI-n nincs, ahogy lebegőpontos egység sem található benne, viszont a Creator C120-on egy IEEE754 kompatibilis formátumokkal dolgozó, szimpla és dupla pontosságú műveletekre is alkalmas FPU kapott helyet. Ez azt jelenti, hogy tudományos jellegű számításokhoz is könnyebben futtathatunk alkalmazásokat, és valószínűleg nem lesz gond a Javával sem. A gyártó 60 FPS-es 1080p videolejátszást ígér, a kodektámogatás pedig egyebek mellett a H.264, VP8, MPEG-4, MPEG-2 formátumokra terjed majd ki.

A felszereltség lényegesen megfelelőbb az általános PC-célú felhasználáshoz, mint a PI esetében. Két USB portot kapunk itt is, és az Ethernet is csak 100 megabites (15 éve hogy örültünk ennek is!), de van n-es wifi, Bluetooth 4.0 és hangbemenet is (a PI-n jack kimenet akad, de csak USB adapterrel oldható meg a hang bemenet). A Creator C120-on is van HDMI, ám kompozit videókimenet nincs, viszont bővítősínben nincs hiány. Memóriakártya-foglalat is akad, amit nem feltétlenül foglal le az operációs rendszer, ez lehet a gyárilag telepített Debian Linux, Android és hamarosan sok más egyéb is. (A rendszerhez szabott Android KitKat 4.4 várhatóan 2014. szeptember végén lesz letölthető.) A nyílt platformú megoldás jobb teljesítménye és PC-szerű felszereltsége révén sokkal inkább alkalmas asztali PC-jellegű használatra, mint a Raspberry PI. Sajnos egyelőre csak áhítozhatunk rá, mert a projekt még nem futott le, sajnos rendelni még nem tudunk, lehet figyelni a Twitter-csatornát (@ImaginationPR).

Banán a málna klónja: Banana PI

Gyümölcstorta-szezont élünk, és fura is lenne, ha nem jelent volna meg épp egy kínai „recept” a piacon. A Banana PI a Raspberry PI-nek hivatalosan ugyan nem rokona, lévén egy független (?) kínai oktatási kezdeményezés terméke.

A hasonlóság nem a véletlen műve, szándékosan úgy tervezték (erre lehetőséget is adott a nyílt platform), hogy a Raspberry PI-vel mechanikusan és elektronikusan is kompatibilis legyen, azaz használhatók legyenek hozzá a málnás kiegészítők (házak, modulok, kiegészítők). Azért a méretük nem tökéletesen egyezik, a Banana PI pár milliméterrel nagyobb, így a teljes kompatibilitás nem valósult meg. Hiába kínai a termék, az ihletet adó előd 35 dolláros árát nem volt képes tartani, a nyitó 75 dollár után jelenleg 50 dollárért vesztegetik. Cserébe meg van pakolva minden jóval, tervezői ügyeltek arra, hogy a Raspberry PI hiányosságaival itt ne találkozhassunk.

A két lap kompatibilis, ami a csatlakozások zömét (GPIO) illeti, emellett a banános változat dicsekedhet „reset” gombbal, bekapcsológombbal és egy felhasználó által vezérelhető leddel is. Van mikrofonbemenet, SATA vezérlő (külön tápbecsatlakozással), infra port, vezérlőportok, LVDS megjelenítő interfész és gigabites Ethernet. Itt is SD kártya szolgálhat háttértárul, és a kamera interfész is ugyanaz.

Hogy ki ne felejtsük: Allwinner A20 architektúrát alkalmaztak a tervezők, ami két 1 GHz-es magot és Mali-400 GPU-t jelent, azaz érezhetően jobb teljesítményt. A gyártó szerint mindent képes futtatni a Banana PI, amit szellemi elődje, viszont itt sincs FPU modul, sem wifi, e téren a MIPS Creator C120 előbbre jár (vagy járna, ha lehetne kapni végre). Ha pusztán egy erősebb PI-re vágynánk, hát itt van a banános ízesítésű – erősebb retro- és arcade gépek emulációját is futtathatjuk rajta, és kényelmesebben használható asztali eszközként is.

Allwinners alapok 8 maggal

A januári CES alkalmával jelentette be az Allwinner új Raspberry PI „utódját”, az Allwinner A80 OptimusBoardot. A nyolc mag mögött van egy kis trükk, ugyanis négy Cortex A15 és négy Cortex A7 mag került bele az A80-as chipbe. GPU oldalról egy PowerVR GC6230 GPU adja az erőt, a rendszermemória pedig 2 GB. Van 8 GB háttértár , kétsávos wifi, Bluetooth és a HDMI kimenet – ha már ekkora erő áll rendelkezésre és van kodektámogatás is mindenféle videóformátumhoz – 4K-s képet is kiadhat. Még egy mini kamerát is integráltak a rendszerbe, 16 megapixellel. Nem hiányozhat a gigabites Ethernet, az USB 3.0 OTG, az infra, és ezúttal 32 tűs GPIO-t kapunk. Ennyi mindent már nem bíztak akármilyen micro-USB tápra, külön tápegység jár a rendszerhez.

Teljesítménye a nagyobbacska, 135 × 70 milliméteres alaplap árán is látszik: kezdetben 345 dollárért adták, most már 170-ért is hozzájuthatunk (plusz posta). Cserébe minden van benne, ami egy csúcskategóriás ARM alapú PC-ben lehet, és ezzel a teljesítménnyel valószínűleg tényleg lejátszhatók lesznek 4K felbontású videók is. Az biztos, hogy egyáltalán nem az olcsó, belépő szintű fejlesztői-oktatási termékek kategóriájában indult az Allwinner ezzel az erőművel, azaz az OptimusBoard legkevésbé sem kihívója a Raspberry PI-nek, hiszen teljesen másra használható. A termék szépséghibája, hogy egyelőre csak Android operációs rendszer létezik hozzá (valószínűleg az Android-fejlesztőket célozzák vele), a többiekre egyelőre várni kell.

Az igazi kihívó: HummingBoard

Bizony már lassan két év is eltelt a Málna-PC megjelenése óta, és ez idő alatt sok víz lefolyt a különféle fejlesztő cégek tervezőinek homlokán – amint a fentebb említett példákból látható, nem eredménytelenül. Az ihlető etalon sikerét azonban egyik sem mondhatja még magáénak, de a legközelebb talán a HummingBoard járhat majd ehhez.

Az izraeli SolidRun cég – az ő nevükhöz fűződik a 45 dolláros komplett(!) mini PC, az 5 × 5 × 5 centiméteres CuBox-i elkészítése is – fejlesztette ki a Hummingboardot, mely három verzióban kapható.

A legolcsóbb, i1-es lap markánsan követi a PI hagyományait minimális kiépítéssel és alacsony árral. Egy ARM Cortex-A9 architektúrára épülő 1 GHz-es Freescale i.MX6 processzorra épül, GC880 GPU-val és 512 MB DDR3 memóriával. Itt is a microSD aljzatról tölthető be az OS, ami lehet Ubuntu, Android, freeBSD vagy XBMC. Nem hiányzik a GPIO blokk, az Ethernet, a HDMI és a CSI-2 kamera interfész sem, így nagy eséllyel tovább vihetjük PI projektünket az új hardverre. Előny a PI-hez képest, hogy a HummingBoard tápolt USB aljzatokkal dicsekedhet.

Az alaplap i2 veziója már 1 GB (64 bites) RAM-ot kínál, és ugyanabból a processzormagból kettőt, azaz jobb párhuzamos végrehajtást. Az iweX modell a csúcs, gyorsabb RAM-mal, mini-PCIe és mSATA II csatlakozással, LVDS megjelenítő illesztővel. További két, belső USB csatlakozást kapunk, infrát, mikrofonbemenetet, sztereó, valamint digitális hangkimenetet és valós idejű órát elemmel. Tápegységgel együtt a legdrágább modell 110 dollárba kerül, 85-ért adják az i2-t és 55-ért az i1-et. A Banana PI jobb vételnek tűnhet, de azért nem nyújt mindent, amit a HummingBoard, és eldöntheti a meccset még az operációsrendszer-támogatás alakulása is.