Hirdetés

Rabbids: Party of Legends teszt

A partijátékok műfaja egy régi szereplő új epizódjával folytatódik, a nyulak sokszor nagyon szórakoztató csatája viszont sajnos csak offline kínál élményeket.

Hirdetés

A nyulak visszatértek!

Annak idején a kollégákkal rengeteget játszottunk a Rayman Raving Rabbidsel Nintendo Wii-n, és azóta is kellemes nosztalgiával tekintünk vissza életünk azon időszakára, illetve a konkrét alkotásra is. A Rayman spinoffjaként is értelmezhető játék akkoriban nagyon újszerűnek hatott számunkra, hiszen egyrészt jó értelemben volt idétlen, másrészt mesterien kihasználta a Wii kontrollereiben lévő lehetőségeket, amelyeket más platformokon mondjuk pont nem lehetett kamatoztatni, de mi ugye élvezhettük az ebben rejlő lehetőségeket is. A partijátékok műfaja akkor kapott is egy kis lendületet, 2006-ban például tíz hasonló alkotás jelent meg, amit egyedül a 2010-es év szárnyalt túl, de azóta is viszonylag szegényes a választék, átlagosan évente úgy fél tucat szoftver hasonló szoftver készül, és úgy tűnik, hogy ez elég is a piacnak. A felsoroltakat figyelembe véve nagy örömmel töltöttem le a Rabbids széria legújabb alkotását, tesztünk tárgyát, a Party of Legendset.


[+]

A játékot egyedül ki sem akartam próbálni, napokat vártam, hogy végül a csapattal egyik délután össze tudjunk ülni, hogy együtt derítsük ki, hozza-e a régi érzéseket az újdonság. A bevezetőben taglalt történet nem különösebben volt izgalmas, fő tanulságként talán az vonható le, hogy az emberekhez hasonlóan a nyulak sem lettek intelligensebbek az elmúlt másfél évtizedben. Az animációban a régi játékban látott idétlenséggel néznek egy történetet egy tableten a Majomkirály kalandjairól és bebörtönzéséről, mindezt egy mosógépben ülve, amit az egyikük véletlenül bekapcsol, így nyitva egy amolyan dimenziókaput az Istenek világba, ahol a történet játszódik. Van ugyanis egy körülbelül három óra alatt végigjátszható, négy epizódra osztott történetcentrikus mód, ami tulajdonképpen rendben van, ennyi ideig bőven szórakoztató, de a cselekmény amúgy nem sokat tesz hozzá, ez a rege valószínűleg nem fog irodalmi Nobel díjat kapni.


[+]

A lényeg inkább a többjátékos mód, amit ideális esetben négyen lehet játszani. Ehhez nyilván négy kontrollerre lesz szükség. Ez önmagában még nem probléma, az inkább, hogy a játékokban tényleg négyen kell lennünk, tehát ha csak másod vagy harmadmagunkkal ülünk le játszani, egy vagy két gépi játékos is a verseny részese lesz. Bizonyos minijátékok igénylik is ezt a karaktermennyiséget, ketten nem lenne túl izgalmas egy harc, ahol az egyre kisebb sziklán kell maradnunk, de például az egyik táncpárbajban teljesen felesleges a két darab két fős csapat, hiszen három emberi játékos esetén valaki a gépet kapja majd meg partnernek és emiatt jó eséllyel veszíteni fog. Maguk a játékok amúgy teljesen rendben vannak, sok esetben nagyon szórakoztató módon lehet szívatni a barátainkat, illetve fontos, hogy a játékok egymástól kellően különböznek. Ettől függetlenül nyilván vannak kevésbé érdekfeszítő alkotások, de összességében jó az élmény. Összesen 50 minijátékot foglal magába a szoftver, ezek közül eleinte csak 28 darab érhető el, mindössze egy boss-párbajjal, de ahogy játszunk, úgy nyitjuk ki az újabb játékokat és a karaktereket. Ez utóbbiból egyébként 45 darab van, a figurák pedig bár azonos hitbox-szal rendelkeznek, méretüket tekintve különbözők, bizonyos játékoknál pedig jól jönnek a nagyobb karakterek, mert könnyebb átlátni velük a káoszon, úgyhogy nem mindegy, melyiket választjuk az elején. Kimondottan okos megoldás, hogy a gyors játék esetén kiválaszthatjuk, mennyi időnk van, 5, 10, 15 és 30 perc a kínálat, a játék pedig annyi és olyan minijátékot dob majd be, hogy időben végezzünk. Persze teljesen személyre szabva is össze lehet hozni egy háziversenyt, tehát az is opció, hogy kiválasztjuk a saját kedvenceinket és azokban próbáljuk meg lenyomni az ismerőseinket.

A grafika igényes és a lehetőségekhez képest látványos, a tesztelésre használt PlayStation 4 Pro gépen szépen, folyamatosan jelent meg a kép, akadozások egyáltalán nem fordultak elő. A hangok túl sokat nem tesznek hozzá a hangulatot, 2006-ban még szórakoztató volt a nyulak gagyogása, ma már inkább találtuk ezt idegesítőnek, de ennek valószínűleg az az oka, hogy öregszünk. A korunktól viszont teljesen független az online többjátékos mód teljes hiánya, ami jelentősen csökkenti a játék szavatosságát: nyilván egy szobában ülve a legjobb az élmény, de azért sokat dobna, ha online is játszhatnánk a barátainkkal, vagy igazából bárkivel, mert egyedül a Rabbidsben pár óránál több nincs. A platformfüggő, de nagyjából 15 000 forintos ár pedig még inkább indokolná az online játék lehetőségének meglétét, főleg azért, mert a konkurens címek között is vannak hasonlóan igényes és szórakoztató darabok, olcsóbban. Persze ez még egy bevezető ár, így verdiktként talán azt tudjuk tanácsolni, hogy akit érdekel a program, várjon egy kicsit, hátha olcsóbb lesz.

A Rabbids: Party of Legends PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series, Stadia, valamint Nintendo Switch rendszereken érhető el.

Összegzés:

A Rabbids: Party of Legends sajnos már nem hozza azt az érzést, amit az elődje 2006-ban, de ettől függetlenül egy korrekt alkotás. Grafikája igényes és átlátható, a kezelhetősége kiváló, a minijátékok többsége pedig ötletes és szórakoztató. Ezért az árért viszont nagyon hiányzik az online multiplayer lehetősége, aminek megléte esetén valószínűleg nagyobb népszerűségre számíthatna, de offline partijátéknak így is kiváló.

A Rabbids: Party of Legends:

  • Az elődökhöz méltó, jól kidolgozott világ,
  • szép és jól átlátható grafika még a prev-gen konzolokon is,
  • nagyszerű kezelhetőség,
  • 50 darab minijáték, amelyek jól átgondoltak és egymástól kellően különböznek.

A Rabbids: Party of Legends:

  • Nem tartalmaz online többjátékos lehetőséget,
  • a konkurens alkotásokhoz mérve most még kicsit drága.

Bocha

Hirdetés

Fotóznál vagy videóznál? Mutatjuk, melyik okostelefon mire való igazán!

PR Vásárlás előtt érdemes megnézni, mit kínálnak az aktuális telefonok, ha igazán ütős képeket vagy profi mozgóképeket szeretnénk készíteni.

Azóta történt

  • Capcom Arcade 2nd Stadium teszt

    Az első Capcom Arcade Stadium már eldurrantotta a cég legismertebb játékait, lássuk, mi maradt a második körre! 32 játéktermi játék, végtelen zsetonnal és igényes körítéssel.

  • LEGO Brawls teszt

    A bal sarokban: egy LEGO-minifigura. A jobb sarokban: egy másik LEGO-minifigura. A másik hat sarokban szintén. Vajon milyen lehet egy építőkockás verekedős játék?

  • Mario + Rabbids: Sparks of Hope teszt

    Mario és a rabbidok első találkozása meglepően pozitívan sült el – csak remélni lehetett, hogy az abból sorozatot csináló folytatásnak sem kell szégyenkeznie.

  • Super Mario Party Jamboree teszt

    Több mint 25 év és közel húsz rész után itt a Nintendo Switch feltételezhetően utolsó Mario Party-bulija. Vajon a Super Mario Party Jamboree igazi partiélmény lett és tanult elődei hibáiból?

Előzmények