A jó főzés a jó alapanyagoknál kezdődik
Persze úgy nem lesznek bájitalok, ha nem szerzünk alapanyagokat. Sylvia a városhoz van kötve, de kapcsolatait kiépítve megismerkedhet hősökkel, akik kalandjait finanszírozva – és bájitalokkal támogatva – már hozzáférhet a szükséges magamit-forrásokhoz. Ha ez túl bonyolult, hát vásárolhatunk a város üzleteiben is – ha pedig már kimozdultunk, ismerkedjünk meg a többiekkel. Saffron egy hippi hatású faun, aki bővítheti üzlethelyiségünket, míg Muktuk egy izmos rozmár, aki új üstöket és polcokat kreálhat az új helyhez, majd fejlesztheti azokat a hatékonyabb főzéshez és értékesítéshez. Luna egy bogárszerű marketinges, aki népszerűsítheti bizonyos bájitalainkat, míg Roxanne – első ellenfelünk – démoni bűbájokkal befolyásolhatja potenciális vendégeinket. Az új kiadásban már haverkodhatunk egy gengsztercápával is, sőt, kártyákat is bezsákolhatunk tőle amellett, hogy life coachként segíthet az ügyfelek kezelésében. Ezek a szolgáltatások persze mind pénzbe kerülnek, így tudatosan és előre gondolkodva kell terveket szőni, hogy épp mikor mire költsünk – miközben Damoklész kardjaként lebeg felettünk a verseny épp soron következő fordulója.
Kapcsolatunk a karakterekkel azonban nem kizárólag az üzletre korlátozódik, így megajándékozhatjuk őket, valamint – persze időegységekért – elmehetünk velük különféle programokra is. Ha elég közel kerülünk egymáshoz, akkor „szintet léphet” kapcsolatunk, ami extra dialóguskártyákhoz, kuponokhoz, sőt, akár románcokhoz is vezethet. Az első végigjátszás során, a program komplex rendszereivel ismerkedve még aligha lesz időnk pátyolgatni kapcsolatainkat, mivel időnket nagy eséllyel a kapkodós főzés és az enyhén hisztérikus bizniszelés zabálja fel. Maguk a figurák egyébként jópofák, bár tipikus fantasy klisékbe esnek. Ezzel együtt azonban szórakoztatóak a diskurzusok velük, kifejezetten jók az animációik, és pazar az új szinkronmunka – utóbbi nélkül nagyon furcsán hatott a játék, így ez remek adalék lett. Valahol a 3D-s animációs filmek hatását keltik az átvezető jelenetek, de kicsit olyanok – és ezt egyáltalán nem negatívumként mondom –, mint azon mobilos játékok reklámjai, amelyek valójában nem is úgy néznek ki.
Hirdetés
Kétségtelen, hogy a különböző nehézségi módokon más-más élményt kapunk. Könnyű szinten olyan a Potionomics, mint ahogy néhány kép láttán azt első blikkre gondolnánk: egy kedves, relaxálós, komótosabb bájitalfőzős-randizgatós-kártyázgatós móka. Normál vagy nehezített fokozaton viszont kőkemény kapitalista párhuzamról van szó, ahol a hitel kifizetése és a versenyek ciklikussága között alig van időnk másra ügyelni, mint a pozitív bevételi mutatóra. Felejtsük el – legalábbis elsőre – a szabad időtöltést, a komolyabb kísérletezést vagy a nagyobb befektetéseket! Sőt, eredeti formájában az 50. nap és a végső bajnokság után véget is ért a játék: mire lett volna lehetőségünk kiélvezni fáradhatatlan munkánk gyümölcsét, véget is ért minden. Azért éltünk, hogy dolgozzunk, és nem fordítva. A profitorientált, modern társadalom görbe tükreként ez stílusos lezárás – de egy játék befejezéseként érthető csalódás övezte. Ezért is kapott most végtelenített módot a Potionomics, így végre tényleg azt tehetünk életünkkel és üzletünkkel, amit csak szeretnének a végső győzelem kiharcolását követően.
A Potionomics egyébként is egy remek játék volt, de a Masterwork Edition kifejezetten pazar lett. Az új funkciók sokkal fogyaszthatóbbá és élvezetesebbé teszik az üzletvezetést az eltérő ízlésű játékosok számára is, anélkül, hogy büntetnék a kísérletezést. A verseny maga talán még mindig túl hosszú egy kicsit szerintem, de ha elkap a hangulat és a lendület, akkor tele van izgalmakkal, sikerélménnyel, kreatív ötletekkel és rengeteg lélekkel – mindez szuper, látványos és kellemes köntösben. A Voracious Games a legjobb alapanyagokat főzte kellő hőfokon ahhoz, hogy tényleg az ideális ízzel és kinézettel kerülhessen újra a piacra ez a finomság.
A Potionomics: Masterwork Edition PC-re, PlayStation 5-re, Switchre és Xbox Series gépekre jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó XSEED Games biztosította.
Összefoglalás
A Potionomics: Masterwork Edition biznisz- és időmenedzsmentet, kártyázást és randizást vegyít egy boszorkányos-varázslós-mágikus köntösben. Ez az új kiadás sokkal tartalmasabb, átgondoltabb és élvezetesebb az eredetinél. Könnyű változata megszünteti az eredeti kifejezetten nyomasztó időlimitjének jelentős részét, nehéz fokozaton pedig jópofa görbe tükre a kapitalista társadalmunknak, ahol a munka mellett kevés életre jut ideje az embernek.
A Potionomics: Masterwork Edition legfőbb pozitívumai:
- Műfajok remek hibridje;
- kellemes világ és hangulat;
- az újítások gazdagabbá és teljesebbé teszik az élményt.
A Potionomics: Masterwork Edition legnagyobb hiányosságai:
- Még mindig túl hosszú;
- még normál fokozaton is túl frusztráló és nyomasztó lehet.
Georgiadisz Leonidas