Külső, kezelőszervek
Tudtuk, hogy az E-M1X nagy lesz, de így sem voltunk felkészülve arra, hogy ennyire. Mikor először kézbe vettük, azt is megállapítottuk, hogy még csak nem is könnyű, szerencsére ez azonban már nem lett rosszabb, ugyanis mikor megkaptuk, már előre behelyezve várt minket a két akkumulátor. A fogásnak persze egyértelműen jót tesz, hogy ekkora mérettel lett megáldva a gép, a markolaton bőven akadt hely minden ujjunk számára, ergonómiailag pedig talán a legjobb, ami eddig kezünkbe akadt. Persze ez a beépített portrémarkolatnak is köszönhető, így a vázat elfordítva tartva is ugyanez az élmény vár ránk.
[+]
A váz teteje alapjaiban véve elég olympusos: a 2,36 millió pixel felbontású elektronikus keresőtől jobbra helyezkedik el a középső retesszel lezárható módválasztó tárcsa, amellett pedig az expozíciókompenzáció, az ISO és a videórögzítés elindítására szolgáló gombok sorakoznak, természetesen az exponálógombbal kiegészítve. Az EVF-től balra találjuk a bekapcsológombot, valamint a vaku, időzítő, sorozatkép, autofókusz és bracketing funkciók gyors elérését segítő kapcsolókat. Az utóbbiakhoz tartozó három gombot lenyomva alul és felül megjelennek a vonatkozó menüpontok, a lehetőségek közt az első és hátsó – mert hogy ilyenek is vannak ám – vezérlőtárcsával tudunk váltani.
[+]
A hátoldal első pillantásra kicsit kaotikusnak tűnik, pár perc után azonban megszoktuk a gombrengeteget és csukott szemmel is tudtuk használni a rendszert. A legnagyobb területet a 3 hüvelykes kihajtható és elfordítható érintőkijelző foglalja el, tőle jobbra a négyirányú D-pad, a menüben és az AF-pontok közti navigálásra szolgáló joystick, az Info és a visszajátszás billenytűk sorakoznak egymás alatt. A monitor felett találjuk az EVF és a hátsó kijelző közti váltásra való gombot, egy AEL és AFL kapcsolót, a már említett, testreszabható vezérlőtárcsát és egy reteszt, mellyel a tárcsákhoz tartozó, egyénileg beállítható két profil közt válthatunk, ennek közepébe pedig egy szintén szabadon konfigurálható gomb is került.
[+]
Az LCD alatt már jóval érdekesebb dolgokra bukkanhatunk, és itt most nem a menü, a törlés, a fehéregyensúly vagy a három hét alatt sem megfejtett funkciójú „Card” feliratú gombra gondolunk. Van itt ugyanis egy plusz joystick, mely egyértelműen a portré módban való használat közben jöhet jól, ahogy a váz jobb alsó sarkában megbúvó tárcsa és AEL/AFL gomb is. Ahogy a képeken is látszik, az exponálógomb és társai szintén megkapták a maguk portré módos megfelelőiket, ahogy a bajonett melletti két funkciógombot is megduplázták. Attól sem kell félnünk, hogy ezt a rengeteg kapcsolót véletlenül elnyomkodjuk, ugyanis a kijelző alatt találunk még egy reteszt, mellyel lezárhatjuk a portrémarkolat gombjait, C-Lock állásban pedig akár mi is kiválaszthatjuk egyesével, hogy mik ne működjenek.
[+]
A váz alja szinte teljesen üres, mindössze az optikai középvonal alatt elhelyezett állványmenetet és némi gumírozást találunk itt. A két akkumulátort magába foglaló fiók a – szemből nézve – jobb oldalra került, míg a dupla SDXC kártyafoglalat a bal oldalra.
[+]
Mindkét esetben érdekes zárómechanikával találhatjuk szembe magunkat, egy apró fület kell kihajtanunk, majd elfordítanunk, aminek hatására a memóriakártyák ajtaja kipattan, az akkumulátorok tárolóját pedig könnyedén kihúzhatjuk a helyéről.
[+]
Utóbbi felett három műanyag ajtót találunk, ezek mögött, a víztől és portól jól szigetelve pihen a 3,5 milliméteres jack ki- és bemenet, az adatátvitelre és töltésre is használható USB 3.1 Type-C és a micro HDMI csatlakozó.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
