2017. szeptember 21., csütörtök

Útvonal

Tesztek » Digicam rovat

Olympus OM-D E-M1, a nagyágyú

Az Olympus kiadta első, professzionális bevetésekre is alkalmas m4/3-os fényképezőgépét, az E-M1-et.

Filmfelvétel, előértékelés

Az Olympus OM-D E-M1 egy nagyszerű fényképezőgép – ebben a kijelentésben már benne is van mondandónk a videós tudásáról, ami gyakorlatilag megegyezik például az E-P5-ével. Van dedikált videofelvételi mód, amit a módválasztó tárcsáról lehet elérni, azonban ennek a menürendszerben megjelenő mozgóképes ponton kívül sok hasznát nem vettük. Bár beállítható, hogy P, A, S vagy épp M módban szeretnénk videózni, az expozíciós értékeket továbbra sem lehet felvétel közben állítani. Persze a dedikált filmes módon kívül az összes többiben is indítható videórögzítés – ezért igazából nem is értjük, miért volt szükség a külön módra. A felvétel közbeni élességállítás lehet folyamatos, egyszeri, manuális, egyszeri + manuális, illetve követő. Filmfelvétel közben sajnos nem aktiválható a focus peaking, cserébe belenagyíthatunk a képbe akár rögzítés közben is. Az arcfelismerést is lehet aktiválni, csakúgy, mint a képstabilizátort, ami a megszokott fenomenális teljesítményt hozza.

Hirdetés

A moziklip legfeljebb Full HD felbontású lehet pontosan 29,97 fps sebességgel. A képfolyam 24,4 Mbps sűrűségű, ami a PEN-hez képest egy érezhető előrelépés, a hang pedig továbbra is 1536 kbps-os 48 kHz mellett (sztereó). A képminőség immár jó, nem tapasztalható az a furcsa hullámzás, ami a PEN E-P5-nél volt esetenként látható. Tesztvideó.

Előértékelés

Az Olympus OM-D E-M1-ről felröppent első pletykák óta igen kíváncsian vártuk a készülék hivatalos bejelentését. Be kell vallani, hogy az első képek (azaz nem igazán jó minőségű kémfotók) láttán nagyon elborzadtunk, hogy mennyire ronda lett a gép, de idővel – és a hivatalos termék-renderekkel nagyjából egyidőben – egyre jobban megtetszett a váz. Végül, amikor szerkesztőségünkbe is eljutott a fotómasina, egészen bele voltunk habarodva: hihetetlen, hogy milyen remek minőségű a készülék kidolgozása, mennyire tömör – mint egy érzékien megfaragott titántömb. Pazar a tárcsák és a kezelőszervek megmunkálási minősége is; rövidre fogva, egyszerűen nem lehet belekötni minőségileg az E-M1-be, teljesen más szintet képvisel, mint a szintén nagyon finom E-M5.

Az ergonómia jó lett, de azért lehetett volna még egy picivel fokozni: a markolat jó nagy, de a mi ízlésünknek kissé vékony. A gépet fogó kéz kisujja „lelóg a nyélről”, ami hosszabb fotózás során egyeseket már zavarhat. Korábban – az E-M5-nél – kifogásoltuk a hátlapi gombokat, hogy azoknak egyrészt túl kevés hely jutott, másrészt a felső kettő (lejátszás és Fn1) túlzottan nehézkesen nyomható csak be teljesen. Az ilyen és ehhez hasonló probléma az E-M1-től idegen, itt valóban minden a helyére került.

Az új elektronikus kereső megdöbbentően jó. Nem csak a felbontása és gyors képfrissítése, hanem kontrasztja is meggyőző. Szinte nem hittünk szemünknek, amikor az esti sötét szobában tettük próbára a keresőt, ugyanis se szaggatás, se zajosodás nem volt megfigyelhető. Szerencsére maradt a nagyon hatékony, öttengelyes képstabilizátor, amit videofelvétel közben is lehet használni. Megkaptuk a focus peakinget, mint kézi élességállításhoz való segédet, de ez még nem minden esetben bizonyított 100%-osan (volt olyan helyzet, ahol nem lehetett látni a csúcsosítást). A teljesen egyénre szabható kezelőfelület és a legapróbb részletekre is kiterjedő menürendszer csak hab a tortán – bár utóbbi a kezdőket esetenként az őrületbe kergetheti, szerencsére csak egyszer kell jól belőni mindent.

A panoráma séma nem sok mindenre jó, de legalább van, a Mágikus Szűrőket még mindig nem untuk meg, a curves (görbék) nagyon hasznos funkció, az időeltolásos (time lapse) felvételt gyakran használnánk, a „Színlétrehozó”, avagy color creator zseniális, már korábbi gépekkel is jöhetett volna, a Wi-Fi pedig olyan extra, ami manapság már nem is extra, és szintén gyakran kerül majd bevetésre. Kár, hogy a gyártó még mindig elhanyagolja a videofelvételt, pedig sokakat, sőt egyre többeket érdekel a téma. Profi gépről lévén szó hiányoljuk a második memóriakártya-foglalatot és az izmosabb akkut. Aki az OM-D E-M1-ben gondolkozik, mindenképp szerezze be hozzá a portrémarkolatot és legalább két-három tartalék akkut!

Egyelőre az autofókuszról nem nyilatkozunk, arról majd egy részletes (részben összehasonlítós) cikkben fogunk beszámolni. Eddigi próbáink alapján egy ajánlott címet ragasztanánk a masina homlokára, még úgy is, hogy egyelőre nem tökéletes és kissé drága is. Nem, nem a teljes képmezős gépekkel hasonlítjuk össze (sem árban, sem tudásban, sem semmiben), hanem a m4/3 rendszerű konkurenciával, ahol szintén nincs sok szégyellnivalója a fotómasináknak. Összegző táblázat majd legközelebb, a második rész végén.

MLaca

Az Olympus OM-D E-M1 fényképezőgépet és az objektíveket a Olympus hazai kirendeltségétől kaptuk tesztelésre.

Azóta történt

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.