Külső, ergonómia

Még a kölni Photokina fotós szakkiállítás előtt lehetőségünk nyílt arra, hogy a Nikon legújabb full frame szenzoros dSLR fényképezőgépét, a Nikon D600-at kipróbáljuk. A teljes tesztre sajnos nem volt időnk, így egyelőre egy rövid bemutatóra kerítettünk sort, amelyben a gép ergonómiai jellemzőit és a képminőségét taglaljuk. Működés, szolgáltatások és funkciók szempontjából amúgy igen nagy a hasonlóság a korábban már tesztelt Nikon D800 fényképezővel, így sok újdonságra, meglepetésre amúgy sem kell számítani. A bemutatóhoz a hazai forgalmazótól egy Nikkor AF-S 50 mm F1.4G és egy AF-S 28 mm F1.8G objektívet kaptunk kölcsön, a méretek összehasonlításához pedig egy Nikon D800 vázat kértünk.

A D600 első kézbevételkor erősen emlékeztet nem csak a D800-ra, hanem a régebbi, DX szenzoros D7000 dSLR-re is – mintha a kettőből gyúrták volna össze a mérnökök az újoncot, amely kellemesen „tömörre” sikeredet. Terjedelme pont a két említett testvérmodell közé esik, aminek vannak előnyei, de bizony hátrányai is. A váz előlapján két funkciógomb látható, amelyek használata nem olyan ösztönös, mint a D800-nál: a gépet szemhez emelve ujjainkkal keresni kell a két apró nyomógombot – mennyivel jobb lett volna, ha a D800-hoz hasonló méretű és elhelyezésű lenne a két kis bütyök. A D600-ról a költségcsökkentés és a készülék besorolása végett lemaradt a külső vakuszinkron és a vezetékes távkioldó aljzata (MC-DC2 jelű USB-s távkioldó használható a D600-hoz).

A markolat a D600-nál íveltebb és a tetőlemezhez közel eső rész nemcsak láthatóan, de érezhetően is meredekebb, jobban megtartja a középső ujjat – a fogásmélységgel nincs gond, de a markolat vastagsága még kisebb kezűeknek sem optimális (túl vékony), hosszabb idő után kissé kényelmetlenné válhat a gép tartása, fogása. A kioldó szigetének dőlésszöge is eltér a D800-étól; míg a nagyobb modellnél szinte tökéletesen ujjunk alá simul az exponálógomb, addig a D600-é valamivel kevésbé formatervezett lett. Ízlés kérdése, de nekünk a D800 kényelmesebbnek tűnik.

A fényképezési és a képfelvételi módokat a D7000-hez hasonló tárcsákkal lehet beállítani. A D600-nál viszont egy reteszbütyök lenyomása után lehet csak elforgatni a fő módválasztót – véletlen elállítódás ezzel kizárva. Ez a fajta megoldás nálunk sokkal jobban bevált, mint a „nyomógomb + paraméterező tárcsa” elforgatásos elvű. A masina ugyanezen oldalán található az összes csatlakozóaljzat, mint a mikrofon és a fejhallgató bemenete, a HDMI, az USB és a GPS csatlakozója. A D800-zal ellenben itt nem egy nagy, hanem három kisebb fedél zárja le az aljzatokat; ez a megoldás jobb védelmet biztosít a piszok ellen, és kényelmesebb használni is.

Aki a nagyobb modell mellé szeretné másodgépnek beszerezni a D600-at, az készüljön fel arra, hogy a kezelőfelület gombjainak kiosztása nem azonos a két készüléknél. Különbségeket találhatunk a hátoldalon (bal oldali gombsor) és a tetőlemezen, de szerencsére nem kritikus a helyzet.

A Nikon D600 alján hatalmas szabad, gumírozott felület lett kialakítva, így a nagyobb állványfejek testesebb cseretalpai is kényelmesen elférnek. A fém állványmenet – természetesen – az optikai középvonal alatt található. Az akku tárolója alatt látható gumifedél a váz kommunikációs csatlakozóját (MB-D14 típusú markolattal) védi a szennyeződéstől.

A Nikon D600 keresője 100%-os képfedésű, tehát azt látjuk a keresőben, ami majd a fényképre kerül. A D800-zal ellenben a nézőke kialakítása szögletes és talán valamivel kisebb átmérőjű, de nagyon jól használható, fényes. Ami esetleg egyes felhasználási célokhoz (például asztrofotózás) hiányozhat, az a kereső lezárását szolgáló redőny, ami innen lemaradt.

Hasonlóan a Nikon D7000-hez, a D600 is két SD (SDHC, SDXC is támogatott) memóriakártya-foglalattal lett felszerelve. Ezeket használhatjuk túlcsordulásos (ha betelt az első, automatikusan a másodikra folytatódik a felvétel), osztott (RAW az elsőre, JPEG a másodikra), illetve biztonsági másolat módban (tükrözés). Aki nem vásárolt be már korábban Compact Flash memóriakártyákból, az örülni fog, hogy csak egyféle szabványból kell feltöltenie készleteit.

Végül készítettünk még pár termékfotót, melyeken a D600 tetőlemeze és két oldala látható. A D800 mellett felnyitott vakuval is összehasonlíthatjuk a magasságukat:

Adatlap

Nikon D600
Érzékelő típusa, mérete	CMOS, 35,9 x 24 mm (full frame)
Effektív felbontás	24,3 MP
Optika	cserélhető
Bajonettrendszer	F-bajonett
Pormentesítő rendszer	Képérzékelő tisztítása referenciaadatok alapján (a külön megvásárolható Capture NX 2 szoftver szükséges)
Záridő	1/4000 - 30 mp
LCD	3,2"-os TFT 921 000 képpont felbontással
Kereső	pentaprizmás optikai kereső 100%-os képfedéssel, 0,7-szeres nagyítással, 21 mm-es betekintési távolsággal
Belső memória	nincs
Támogatott memóriakártyák	SD/SDHC/SDXC
AF típusa	fázisérzékelő AF rendszer (Multi-CAM 4800) 39 AF ponttal (ebből 9 kereszt típusú), AF segédfénnyel, érzékelési tartomány -1 - +19 FÉ
AF módok	AF-S, AF-C, AF-A
ISO érzékenységtartomány	ISO 100 és ISO 6400 között 1/3 FÉ lépésenként (kiterjesztve ISO 50-25 600)
Fénymérés módja	TTL fénymérő rendszer 2016 képpontos RGB-érzékelő használatával. Mátrixmérés: 3D színes mátrixmérés II (G és D típusú objektívek használatánál); színes mátrixmérés II (más CPU objektívek használatánál); színes mátrixmérés nem-CPU objektíveknél abban az esetben, ha a felhasználó megadja az objektív adatait. Középre súlyozott: 75%-os súlyt kap a kép középpontjában lévő, 12 mm átmérőjű kör. A kör átmérője 8, 15 vagy 20 mm-re változtatható, vagy a mérés a teljes kép átlaga alapján történik (nem-CPU objektív használata esetén 12 mm-es kört használ a gép, vagy a teljes kép átlagán alapszik a súlyozás). Célpont: 4 mm átmérőjű körben (a képkocka kb. 1,5%-a) mér az aktív élességpont körül (nem-CPU objektív használata esetén a középső élességpont körül).
Fehéregyensúly	automatikus (2 beállítás), izzólámpa, fénycső (7 beállítás), közvetlen napfény, vaku, felhős, árnyék, felhasználói beállítás (legfeljebb 4 érték tárolható), színhőmérséklet beállítása (2500–10 000 K között); valamennyi beállítás finomhangolható.
Vaku	kulcsszám 12 (ISO 100 mellett)
Vakuüzemmódok	vörösszemhatás csökkentése, derítés, lassú szinkron vörösszemhatás-csökkentéssel, hátsó redőnyre szink.
Exponálás	egy kép, sorozatfelvétel lassú/gyors, önkioldó, csendes kioldás, tükörfelcsapás
Üzemmódok	P, A, S, M, U1, U2, séma, auto, vaku nélkül
Scene üzemmódok	portré, tájkép, gyermek, sport, közeli, éjjeli portré, éjjeli tájkép, buli/rendezvény, tengerpart/hó, naplemente, napkelte, állat portré, gyertyafény, virágzás, őszi színek, ételfotó, sziluett, high key, low key
Felbontás	FX: 6016x4016 (L), 4512x3008 (M), 3008x2008 (S); DX: 3936x2624 (L), 2944x1968 (M), 1968x1312 (S); FX formátumú képek videómódból: 6016x3376 (L), 4512x2528 (M), 3008x1688 (S); DX formátumú képek videómódból: 3936x2224 (L), 2944x1664 (M), 1968x1112 (S).
Nyers (RAW) fájl	van, 12 vagy 14 bites NEF (veszteségmentesen tömörített, tömörített)
Videofelvétel	van, MOV (H.264, MPEG-4)
Videó minősége	1920x1080 @ 30p (progresszív), 25p, 24p 1280x720 @ 60p, 50p, 30p, 25p. Tényleges képkockasebesség 60p, 50p, 30p, 25p és 24p esetén sorrendben 59,94, 50, 29,97, 25 és 23,976 kép/mp; a beállítások a high és a normal képminőséget egyaránt támogatják
Extrák	Picture Control rendszer, többféle képterület, time-lapse funkció, kettős memóriakártya-nyílás
I/O interfész	USB 2.0, HDMI, mikrofonbemenet, fejhallgató-kimenet, GPS
Áramellátás	EN-EL15 Li-ion akku, 1900 mAh, 7,0 V, 14 Wh
Méret	141 x 113 x 82 mm
Tömeg	850 g (akkuval és memóriakártyával együtt)
Váz anyaga	fém és műanyag
Fogyasztói ár	670 000 Ft
Garancia	3 év

Menü, funkciók

A Nikon D600 menürendszere tud magyarul is, és összesen hat alegységből tevődik össze. Ezek név szerint a visszajátszás menü, a fényképezés menü, az egyéni beállítások menüje, a beállítás menü, a retusálás menü, és a saját menü, ahová a leggyakrabban használt funkciókat rendezhetjük be.

Első látásra újoncoknak egy kissé ijesztő lehet az amúgy teljesen szokványos Nikon rendszer (főleg az egyéni beállítások egyes oldalai), de szerencsére számos beállítást csak egyszer kell elvégezni (nem árt rászánni egy pár percet). Ráadásul az egyéni paraméterezéseket el is menthetjük a User1 (U1) és User2 (U2) alá (lásd módválasztó tárcsa).

A retusálás menü már elárulta, hogy itt bizony készüléken belül is elvégezhetjük a legégetőbb retusálási feladatokat, például a vörösszem-korrekciót, a képszélek levágását, a szűrőeffektusok használatát, az átméretezést, a torzításvezérlést, a perspektíva-korrekciót, sőt a nyers fájlokat is „előhívhatjuk”:

A Nikon D600 rendelkezik kéttengelyes digitális szintezővel, aminek segítségével külső segédeszközök nélkül is szintbe állíthatjuk gépünket például egy háromlábon.

A videóbeállításoknál az alapvető funkciókat találhatjuk, mint a képméret és képkockasebesség, a videó minősége, a mikrofon módja és a felvétel célja (melyik memóriakártyára kerüljön a felvett anyag). A mikrofon érzékenységi szintje lehet automatikus vagy kézi vezérlésű, de akár ki is kapcsolhatjuk, ha nincs szükség hangfelvételre.

Természetesen a Nikon D600 is lehetővé teszi számunkra az időzített fényképezést, az időzített felvételkészítést vagy a többszörös expozíciót. Ezek működését a D800-ról szóló cikkünkben részletesen bemutattuk, itt is ugyanúgy működnek a szolgáltatások.

További funkciók

Az automatikus érzékenységi szint (ISO érték) almenüjében megadhatjuk, hogy mekkora legyen a határérték, ameddig a fényképezőgép feltornázhatja az ISO-t (a maximális érték megegyezik a gép maximális értékével). Ezen túlmenően a záridő maximumát is korlátozhatjuk, ami 1/8, 1/4, 1/2, illetve 1 mp lehet. Ezen menüpont alá tartozik még a zajszűrés, aminek mértéke lehet alacsony, normál vagy magas, de akár ki is kapcsolhatjuk teljesen a szűrést.

Egyes objektívek hajlamosak nyitott rekesz mellett a vignettálásra, így a fényképen peremsötétedés látható. A Nikon D600 ezt a jelenséget is tudja orvosolni: a korrekció mértéke lehet alacsony, normál, magas vagy kikapcsolt. Erősen kontrasztos témákhoz használható az aktív D-Lighting funkció, ami a bebukott és kiégett képi részleteket enyhíti. Itt már valamivel több érték áll rendelkezésünkre: alacsonyra, normálra, magasra, extra magasra, automatikusra és kikapcsoltra állítható. Persze a Nikon Picture Control szolgáltatása sem maradt ki, így felvételeink jellegét egy egyszerű séma kiválasztásával beállíthatjuk. A repertoárban szerepel az általános, a semleges, az élénk, a monokróm, a portré és a tájkép – természetesen mindegyik finomhangolható.

A RAW fájlok lehetnek 12 vagy 14 bitesek, de a nagyobb fényképezőgép-modellel (D800) szemben csupán veszteségmentesen és veszteségesen tömörített közül választhatunk ezek mentésekor. A JPEG tömörítésekor az optimális minőség és a fájlméret elsődlegessége a két opció.

Az összes full frame szenzoros Nikon dSLR fényképezőgépnél magunk választhatunk DX vagy FX képméret közül, ez a D600-nál sincs másképp. Ezen belül beállíthatjuk a felbontást, ami kicsi (6 MP), közepes (13,6 MP) vagy nagy (24,2 MP) lehet. A képminőségnél összesen hét lehetőség áll rendelkezésre: JPEG alap, JPEG normál, JPEG finom, RAW, RAW+JPEG alap, RAW+JPEG normál, RAW+JPEG finom.

A menüben azt is beállíthatjuk, hogy képnézegetéskor milyen információkat jelenítsen meg a fényképezőgép. Ezek lehetnek egyszerű képinformációk (rekeszérték, záridő stb.), de akár olyanokat is kirakathatunk a megjelenített fotóra (a kijelzőn), mint az élességpont, a csúcsfények, az RGB hisztogram, vagy a fényképezési adatok.

A készülék hátoldalán található „info” gomb megnyomására megjelenik a kijelzőn a részletes infótábla, amin az össze fontos érték leolvasható. Ilyen például a működési mód, a rekeszérték és a záridő, az ISO érték, az akku töltöttségi szintje, az aktív AF mező, az AF mód, a fehéregyensúly, a zajszűrés, a funkciógombok kiosztása stb.

Képminőség

A Nikon D600 képminőségét – hivatalosan – egyelőre csak a JPEG állományok alapján lehetne vizsgálni, mert az ipari szabványnak minősülő Adobe (és a többi szoftverfejlesztő) termékei még nem támogatják az új váz RAW (NEF) fájljait. Egy apró trükkel azonban lehetővé vált számunkra – bár korlátozott módon -, hogy megnyissuk a nyers fájlokat, így a készülék igazi képminőségére is fény derült. Mivel saját megoldásunk nem tekinthető hivatalosnak, ezért a RAW fájlok csupán „ismeretterjesztő” jelleggel szerepelnek cikkünkben.

A fényképezőgép menüjében az összes lehetséges zajszűrést kikapcsoltuk, s első körben a D600 saját JPEG motorjának teljesítményére voltunk kíváncsiak. A vizsgálódást a Nikkor AF-S 50 mm F1.4G objektívvel végeztük; a fényképezőt rekeszprioritásos módban használtuk fix F4 értéken. A fenti képeken látható, hogy ISO 3200-ig gyakorlatilag nem kell félni a zajosodástól, de ISO 6400 mellett is csak a fotók sötét részein látható színes foltosodás. Megfelelő megvilágítás mellett még a kiterjesztett ISO 12 800 is bevállalható, az ISO 25 600 azonban már egyértelműen rombolja a részleteket.

Ha fényképeinket utólag, a D600 nyers fájljaiból építjük fel, akkor gyakorlatilag az érzékenységi tartomány teljes egésze használható marad. A NEF állományok körülbelül 1,5-2 FÉ előnyt adnak, így már a nem hivatalos vizsgálódás is azt az eredményt hozta, hogy mindenképp érdemes mellőzni a D600 saját JPEG motorját, ha a legeslegjobb minőségre vágyunk (ez az állítás amúgy nagyjából az összes dSLR fényképezőgépre igaz). Az általunk használt konverter az Adobe Photoshop CS6 próbaváltozatának legújabb, 7.2.0.32 számú Camera RAW kiegészítője volt a gyári értékekkel. Mivel nincs hivatalos támogatás, ezért ezeket a paramétereket nem is részletezzük tovább.

Következzenek „béta” képmintáink, melyeken kizárólag a D600 saját JPEG motorjának teljesítménye figyelhető meg. A fényképek között látható az aktív D-Lighting jótékony hatása erős kontrasztú téma fotózásakor.

Végszó

Mivel a Nikon D600 csak két napot töltött nálunk, és többek között a videós funkciókat sem tudtuk kellően feltérképezni, ezért egyelőre csak előzetes értékelést tudunk adni a fényképezőgépről. Külsejével a D600 a DX-es D7000 és a nagytestvér D800 keverékének látszik, ami méretében is megnyilvánul. Kezelőfelületén az egyes gombok kiosztása nem egyezik meg a D800-éval, így a másodgépként használóknak adódhat majd pár meglepetés. Fogása a keskeny markolat miatt nem olyan kényelmes, mint a D800-é, azonban ez csak hosszabb használat során lehet zavaró. A kioldó sem esik olyan jól „ujj alá”, mint a nagyobb váznál, de ez is csak annak tűnik majd fel, aki használt már D800-at huzamosabb ideig.

Szolgáltatások terén gyakorlatilag ugyanazt kapjuk, amit a D800-nál láthattunk, csak egyes funkciók beállíthatósága nem olyan részletes, mint a drágább modellnél. A menürendszer tud magyarul is; felépítése követi a Nikon dSLR vázaknál megszokott sémát. A Nikon D600 saját JPEG motorja – mint szinte az összes dSLR fényképezőnél – nem hozza ki a maximumot a képminőségből. Aki igazán csúcsminőségű és alacsony zajszintű fényképeket szeretne készíteni, az használja (majd) a masinát RAW módban. Egyelőre sajnos nincs szoftveres támogatottsága a D600 NEF-einek, így mi is csak trükközéssel tudtuk működésre bírni az Adobe legújabb Camera RAW kiegészítőjét.

Az előzetes tapasztalatok azonban mindenképp pozitív irányúak, egyedül a gép árával nem vagyunk kibékülve, de ez nem utolsósorban irreálisan magas ÁFA kulcsunknak „köszönhető”. A tetszett plecsni már most járna neki, de várjuk meg a végleges tesztet, amit remélhetőleg nem sokára meg tudunk ejteni.

MLaca

A Nikon D800 fényképezőgépet a Nikon Magyarország Kft.-től kaptuk tesztelésre.