MSI 875P Neo-FISR

Az MSI megoldása

Az MSI-t nem kell különösebben bemutatnunk, a világ második legnagyobb alaplapgyártója, termékpalettáján szinte az összes létező chipsetre épülő alaplap megtalálható. A 875P Neo-FISR – amint az nevéből is kikövetkeztethető – az Intel 875P chipkészletére épül, mely jelenleg a legfejlettebb Socket 478-as chipsetnek számít. Az alaplap bemutatása előtt elevenítsük fel, hogy a 875P és a 865PE miben is tér el egymástól.

Intel PAT - Performance Acceleration Technology

Az Intel jelenleg leggyorsabb Socket 478-as chipsete az i875P, azaz Canterwood kisebbik "testvérétől", az i865PE-től (Springdale) az ECC memória támogatásában és a PAT meglétében különbözik. Mi is a PAT? A PAT az i875P MCH (Memory Controller Hub) egyfajta optimalizációja, amely az adatok útját rövidíti le a processzor és a memória között. Az optimalizált útvonal az eredetihez képest (amely az i865PE-ben van) néhány lépéssel rövidebb, egészen pontosan két órajelnyi késleltetési időt nyerünk vele ciklusonként. Az Intel állítása szerint e megoldás átlagosan 5%-kal gyorsítja a rendszert. A PAT csak és kizárólag a 800 MHz-es rendszerbusszal rendelkező Intel Pentium 4 processzorok és kétcsatornás DDR együttes használatakor aktív.

MSI 875P Neo-FISR (PCB 2.0) specifikációk

A termék típusjelzésében található 875P Neo-FISR mögötti PCB 2.0 jelzés arra utal, hogy az alaplap már megfelel az új, 0,09 mikronos gyártástechnológiával készülő Prescott magos Pentium 4 processzorok tápfeszültség-igényeinek is – ezek szerint az első revízió még nem volt képes fogadni az újabb chipeket.

Az MSI lap egy designosnak ható, mindenféle csilivilit nélkülöző metálkék dobozban található, amely a szokásos alaplapdobozoknál valamivel nagyobb. A csomagoláson az alaplap alapvető szolgáltatásai szép sorban fel vannak tüntetve, ezek között külön ki van emelve a CoreCell chip, a DOT (melyről később szólunk) és a Prescott-támogatás. Az alaplapot a tesztelés előtt kipróbáltuk egy Prescott processzorral is, természetesen hibátlanul és stabilan működött vele.

Katt a nagyításhoz...

Az ATX előírásainak pontosan megfelelő 30,5 x 24,4 cm-es nyák piros színű, ami nem túl meglepő, hiszen egy MSI alaplapról van szó. A processzorfoglalat mellett sorakozó kondenzátorok nyújtotta stabilitásérzet és a négyfázisú feszültségregulátor biztosít minket afelől, hogy az alaplap a Prescott processzorokkal is meg tud birkózni. A 90 fokkal elforgatott processzorfoglalathoz igencsak közel került a kisebbik, 4 pines +12 V-os tápcsatlakozó, melyből a tápcsati ugyan könnyen kipattintható, de a kondenzátorok épségére ügyelni kell. A kétszer két memóriafoglalat a kétcsatornás memóriavezérlővel felszerelt chipsetekre épülő alaplapok esetében szokásos látvány, az MSI azonban a páros számú memóriamodulok elhelyezését megkönnyítendő a memóriafoglalat-párokat (csatornákat) zöld- és lila színnel különítette el egymástól, ráadásul a nyákon is feltüntette, hogy a zöld az egyes, míg a lila a kettes memóriacsatorna. A memóriafoglalatok mellett találhatóak az IDE-csatlakozók, közvetlenül a floppy- és tápcsatlakozók mellett. A tápcsatlakozó ugyan a szellőzés szempontjából jó helyre került, a floppykábellel még meggyűlhet a bajunk. Ezen felül a számítógépházakban a merevlemezeket sok esetben éppen az IDE-csatlakozók szintjén szoktuk tartani, ami a kábelezés műveletének szempontjából nem túl szerencsés. A memóriafoglalatok alatt található a CoreCell chip is, melyről később szólunk. A piros AGP-foglalat a nyákba szinte beleolvad, ezenfelül öt PCI-bővítőhelyet találunk az alaplapon, melyek egyet kivéve fehér színűek, az ötödik narancssárga (hogy miért, az titok számunkra). A PCI-foglalatok alatt találjuk meg az USB-kivezetéseket, mellettük pedig a CD-IN csatlakozót.

Hirdetés

Közelebbről

Katt a nagyításhoz...

Az alaplapon található chipsethűtés sajnos (ismét az MSI-től megszokott módon) nem passzív. Az MSI nagy valószínűséggel csak a tuningot tartja szem előtt, amikor a chipsethűtőket tervezi. A ventilátor mindenesetre nem mondható hangosnak, de értelemszerűen nem hangtalan. Ezek után már pluszpontként értékelhető, hogy - az MSI-től szokatlan módon - nincsenek színes villogó ledek a ventilátorban. Ezt megúsztuk...

Katt a nagyításhoz...

Az MSI – a Gigabyte-hoz hasonlóan – azon gyártók közé tartozik, melyek az alaplap layout-tervezését komolyan veszik. Az AGP-foglalat pöckös oldalán ez jól megmutatkozik, hiszen mindössze egy kondenzátor árválkodik azon a területen, az sincs kritikus távolságon belül. Ezen felül a memóriafoglalatok az AGP-foglalattól kellő távolságra kerültek, így a memóriabővítéshez nem kell kiszednünk a videokártyát.

Katt a nagyításhoz...

Az alaplap déli féltekén található a déli híd, amely "fullos" laphoz méltóan az ICH5R lett, tehát az alaplap a SATA 150 csatlakozású merevlemezeken felül támogatja a SATA RAID 0 és 1 módokat is. Érdekes módon amíg az MSI 875P Neo első verziója tartalmazott SATA RAID-vezérlőt is, addig a második kiadáson ennek (a Promise chipnek és a csatlakozóknak) már csak a hűlt helye található.

Katt a nagyításhoz...

Kalandozásunkat szokásukhoz híven az integrált hangkodek és a hálózati vezérlő háza táján folytatjuk. A Realtek ALC850-es 7.1 csatornás hangkodek megfelel a 2.3-as verziójú AC'97 szabványnak. Az integrált Intel gigabites hálózati vezérlő egy külön dedikált buszon keresztül kommunikál az északi híddal, így nem terheli a PCI-buszt. Ha mindez nem lenne elég, akkor "jut is, marad is" alapon még Firewire-vezérlő is van az alaplapon a VIA VT6306 személyében.

A legtöbb felsőkategóriás MSI lapon manapság már fellelhető az MSI saját fejlesztésű chipje, amely a CoreCell nevet kapta. A CoreCell chip az Abit ľGuruhoz hasonlóan egy olyan második processzor az alaplapon, amellyel feszültségeket, hőmérsékleteket és fordulatszámokat állíthatunk be vagy monitorozhatunk. A CoreCell négy feature-rel dicsekedhet:

• Speedster: maximális tuning

• PowerPro: energiatakarékos üzemmód

• LifePro: a hőmérsékelt állandó szinten tartása, ventilátorfigyelés

• BuzzFree: hangmenedzsment

A chiphez az MSI készített egy külön programot is, melynek segítségével a beállításokat Windows alatt is el tudjuk végezni, a neve CoreCenter.

Katt a nagyításhoz...

A programmal beállíthatjuk a feszültségeket, figyelemmel kísérhetjük a ventilátorok fordulatszámát, illetve beállíthatjuk, hogy automatikusan vagy manuálisan szeretnénk szabályozni ezeket az értékeket, emellett beállíthatjuk a memória és a processzor feszültségét is.

Kellékek

A hátlapon megtalálható egy-egy PS2 port a billentyűzet és az egér számára, egy-egy soros és párhuzamos port, két Firewire port (egy normál és egy pici), négy USB port, egy RJ-45 (UTP) csatlakozó, illetve hat audio port, melyek a következők: Line-In, Line-Out, Mic-In, Speaker Out, Center-Subwoofer Speaker Out, S/PDIF out. Nincs ok a panaszra.

Katt a nagyításhoz...

A dobozban az alaplap mellett találtunk egy gyors üzembe helyezési útmutatót, egy használati útmutatót, egy driver CD-t, egy driver floppyt az integrált SATA-RAID-hez, egy hátoldali takarólemezt, egy SATA-kábelt a hozzávaló SATA-tápkábelelosztóval, illetve egy-egy floppy- és IDE-kábelt (begyűrve egy műanyag csőbe), no meg egy...

Katt a nagyításhoz...

...hátoldali USB-kivezetést (D-Bracket 2), melyen diagnosztikai ledek segítenek az esetleges hardverproblémák azonosításában.

Programok, BIOS és tuning

Az alaplap üzembe helyezése után kíváncsian helyeztük a hozzá kapott lemezt a CD-meghajtóba.

Katt a nagyításhoz...

A CD behelyezése után automatikusan előbukkanó MSI telepítőprogram rengeteg hasznos és kevésbé hasznos program telepítését ajánlja fel (katt a képekre). Mi ezek közül a CoreCentert és az InfoView névre hallgató programot próbáltuk ki, amely mint később kiderült, a számítógép számos részegységével kapcsolatban képes információt közölni.

BIOS és tuning

DRAM / Health / High Performance Mode / Performance Mode / D.O.T

Az MSI lapok általában az AMI BIOS-ra épülnek, a 875P Neo sem kivétel. Első lépésben a memóriák időzítésének beállítására szakosodott "DRAM Timing Setting..." menübe léptünk be, ahol a többi Intel 865PE/875P chipsetes alaplaphoz hasonló beállításokat találtunk. Később már a rendszer hőmérsékleteinek, feszültségeinek és fordulatszámainak ellenőrzésére szakosodott "PC Health Status" menüben találtuk magunkat, ahol a Gigabyte lapokkal ellentétben a feszültségek nem egy OK-val vannak jelezve, hanem tényleges értékekkel. Úgy vettük észre, hogy az MSI lap a processzor hőmérsékletét alulméri, tehát a valóshoz képest kevesebbet mutat (P4 2,4 GHz "C" üresjáratban). Következő menüpontunk a "High Performance Mode", amely a memóriaidőzítések csökkentésével a rendszer sebességét ugyan megnöveli, de mezei memóriákkal a rendszer stabilitását is csökkenti. Most pedig lépjünk be a tuningopciók arzenálját felvonultató "Frequency/Voltage Control" menübe. Az itt található "Performance Mode" nem összekeverendő az előzőekben kitárgyalt "High Performance Mode"-dal, ugyanis ez a menüpont nem a memóriák időzítését babrálgatja meg, hanem a PAT-funkció ki-bekapcsolásáért felel. Tesztjeink szerint a PAT a következőképpen alakul: "Normal" módban inaktív, "Fast" módban szintén inaktív, de a memóriakezelés egy leheletnyivel mégis gyorsabb, a "Turbo" mód kapcsolja be a PAT-ot, míg végül az "Ultra-Turbo" fokozat valami olyat művel, amit a mi memóriáink (Corsair XMS PC3500 CL2) sem bírtak szusszal, ugyanis a gép el sem indult.

A következő menüpont a "D.O.T. Range" opció, amely a processzor automatikus túlhajtásáért felel. Az opció láttán nem kell megrémülni, a működési elv nagyon egyszerű, ugyanis mindössze annyi történik, hogy az alaplap a processzor terheltségétől függően bizonyos mértékben megemeli az FSB-t. Amint megszűnik a processzorterheltség, az FSB visszaáll alapállapotba. A menüpont különböző értékei (Private, Sergeant, Captain, stb.) lényegében azt határozzák meg, hogy hány százalékos túlhajtást engedélyezünk az alaplap számára. A "Commander" kapcsoló beállításával a 2,4 GHz-es tesztprocesszort 220 MHz-es FSB-ig tuningolta a CoreCell chip (lásd a képet). Kérdéses, hogy e módszer mellett a bármely okból meghibásodott processzor garanciája érvényes marad-e a későbbiekben, hiszen az Intel nem ad garanciát a tuningra. Mi úgy gondoljuk, hogy amíg ez az opció nem veszélyezteti a rendszer stabilitását, addig nincs probléma, hiszen feszültségemelés nem történik, márpedig így nem rövidül le a processzor élettartama. A későbbi teszteket természetesen az opció kikapcsolása mellett futtattuk le.

DRAM Freq / FSB / AGP / VCORE / VDDR / VAGP

A memória relatív frekvenciája rendkívül széles skálán állítható be, akár aszinkron 533 MHz-en is járathatjuk memóriáinkat, már amennyiben bírják ezt a tempót. Az FSB-t 200 és 500 MHz között 1 MHz-es lépésekben lehet beállítani, az AGP és így a PCI órajele pedig fixálható. Ezen felül a processzor feszültsége az alapfeszültségtől (sajnos lefelé nem lehet állítani) 1,8 V-ig állítható, a memóriák feszültsége 3 V-ig, míg az AGP feszültsége 1,8 V-ig állítható be.

Tuningopciók terén tehát az MSI lapnak nincs miért szégyenkeznie, ezért is óriási elánnal vetettük bele magunkat a tesztprocesszorunk túlhajtásába. Kissé csalódnunk kellett, ugyanis az akár 3,38 GHz-re is képes procinkat "mindössze" 3,2 GHz-ig sikerült stabilan túlhajtani 1,6 V-os magfeszültséggel (a többi alaplappal is maximum ennyit szoktunk beállítani), ráadásul ezt az órajelet a memóriaidőzítések gyengítésével sikerült csak elérni. Sandra alatt így 5,6 GB/mp-es memóriaátvitelt értünk el, ami ugyan nagyon szép eredmény, de láttunk már szebbet is.

Következzenek a tesztek!

Tesztek I.

Tesztkonfiguráció:

• Alaplapok:

  • MSI 875P Neo-FISR BIOS rev. 3.2 - CL 2,5-2-2-5

  • ABIT IC7 BIOS rev. 21 - F1 beállítással - CL 2-2-2-5

  • Albatron PX875P Pro BIOS. rev 105 - CL 2-2-2-5

  • DFI Infinity 875 BIOS rev. 875IDF0212 - CL 2-2-2-5

  • Foxconn 865A01-PE-6EKRS BIOS rev. 865A01 - CL 2-3-2-5

  • Intel 865PE - Gigabyte 8PENXP (Rev. 2.0) BIOS rev. FD - CL 2-2-2-5

  • SIS 655FX - Gigabyte 8S655FX Ultra BIOS rev. F7 - CL 2-2-2-5

  • SIS 655TX - Gigabyte 8S655TX Ultra BIOS rev. F4 - CL 2-2-2-5

  • VIA PT880 - Soltek PT880E-RL BIOS rev. P1.2RL - CL 2-2-2-5

  • Soltek SL-87CW-FL BIOS rev. AP1.3 - CL 2,5-2-2-5

   

• Processzor: Intel Pentium 4 2,4 GHz "C" - 200 MHz FSB / HTT

• Memória: 2 x 256 MB PC3500 Corsair XMS CMX256A-3500C2

• Videokártya: GeCube ATI Radeon 9800 Pro (350/700)

• Merevlemez: Hitachi Deskstar 7K250 160 GB (Parallel ATA; 7200 rpm; 8 MB cache)

• OS és szoftverek

  • Windows XP Professional Service Pack 1

  • DirectX 9.0b SE

  • Intel Chipset Installation Utility 5.1.1.1002

  • SIS AGP(GART) Driver v1.17e

  • VIA Hyperion v4.51

  • ATI Catalyst 4.1

• Tesztprogramok

  • Everest v1.10

  • Sisoftware Sandra 2004

  • WinRAR v3.3

  • XMpeg 5.03 és DivX 5.1.1

  • Mainconcept MPEG Encoder v1.4.1

  • 3ds max6

  • Lightwave v7.5

  • Quake III Arena PR1.32

  • Wolfenstein Enemy Territory

  • Unreal Tournament 2003 v2225

  • Halo Combat Evolved v1.02

  • Futuremark 3DMark2001SE B330

Az MSI 875P Neo-FISR a 200 MHz-es FSB-t ténylegesen 200 MHz-nek értelmezte, tehát nem csalt. A D.O.T. a tesztek alatt végig ki volt kapcsolva. Alapórajelen (200 MHz FSB) a CAS Latency 2-re állításával a Soltek SL-87CW-FL alaplappal tapasztalthoz hasonlóan az MSI lap sem szándékozott elindulni, míg tuningolva már engedte ezt a beállítást. Lássuk a teszteket!

Memória-sávszélesség

A memóriasávszélesség-mérések alkalmával az MSI lap kimutathatóan lemarad a nagy vetélytársak mögött, ez pedig leginkább a CL 2,5-es időzítésnek tudható be.

Tesztek II.

Tömörítés-konvertálás

Tömörítő és konvertáló programokban az MSI lap leginkább a Soltek lappal vetélkedik, azonban egyes esetekben képes felkapaszkodni a jéghegy csúcsára is, persze azt látni kell, hogy nagyon minimális különbségekről beszélünk.

Renderelés

A két inkább processzorigényes renderelő programban is nagyon halványak a különbségek.

Grafikus benchmark

Játékok

Játékokban a legtöbb esetben az MSI lap a középmezőnyt erősíti, azonban egyes esetekben (Halo, TRAoD) a sor elejére küzdi fel magát.

Konklúzió

Ismét bebizonyosodott, hogy az azonos chipsetre épülő alaplapok nagyon hasonló eredményeket produkálnak szinte az összes tesztben, ezért nem szabad az 1-2 másodperces különbségek alapján alaplapot választanunk. Ehelyett legyen elsődleges szempont a szolgáltatások bősége és az ár. Az MSI 875P Neo-FISR kisker bruttó 42 000 forintba kerül, márpedig ez nem kevés pénz. Ezért kapunk egy tuningra kitalált, 7.1-es hangkodekkel felszerelt, Intel gigabites hálózati vezérlőt is tartalmazó, Firewire portokkal is büszkélkedhető, SATA-RAID-támogatással bíró alaplapot, amelyhez átlagos mennyiségű és minőségű kellék jár. Nem rossz a felhozatal, de mi úgy gondoljuk, hogy ennyi pénzbe már bele kellett volna férnie egy plusz SATA- vagy PATA RAID-vezérlőnek is, emellett lehetne egy icipicit gyorsabb is az alaplap, és örültünk volna, ha a chipseten egy passzív hűtő kapott volna helyet.

Mindezek ellenére az MSI 875P Neo-FISR nálunk az ajánlott kategóriába esik, hiszen nem lehet átlagosként értékelni felszereltsége miatt, azonban ennél csak olcsóbban érdemes megvenni. Emlékezzünk csak vissza a SiS 655-ös chipseteket bemutató írásunkra...

fLeSs