Búcsúzik a Windows XP
Elérkezett hát ez a nap is, nincs tovább, megszereztük az összes új élményt, amit nyújthatott. A Whistler kódnévvel indult rendszer mától hiába kutat, patch-kedden sem talál semmilyen frissítést, sem biztonságit, sem stabilitásit. Ettől még az élet nem áll meg, az XP megy tovább. Ma még talán nincs ok a pánikra. De ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre nagyobb esélye, hogy valaki olyan sebezhetőséget talál a jelenleg 13 éves operációs rendszeren, amivel komoly károkat okozhat.
Hogy ne legyenek teljesen védtelenek azok sem, akik a Microsoft évek óta tartó kampánya ellenére ragaszkodnak a Windows XP-hez, a redmondi cég végül „megadta magát”, a Security Essentials vírusvédelmi rendszerük az eredeti tervekkel szemben ezen az operációs rendszeren is megkapja a frissítéseket, egészen 2015. július 14-ig.
Az XP-n futó, harmadik fél által gyártott vírusírtók többsége két évet ígér (januártól), persze van, aki ennél kevesebbet (Avira, 2015. április 8) és van, aki lényegesen többet (Kaspersky – 2018, Webroot – 2019. április).
Erre való az XP-s gép a Microsoft szerint
A Microsoft Windows XP 2001. október 25-én jelent meg két verzióban (Professional és Home Edition), többek között magyar nyelven is. A három szervizcsomagot megélt XP terméktámogatása valójában még 2009. április 14-én megszűnt, ma a bővített támogatásnak lett vége. Ez volt az első a Microsoft operációs rendszerek között, amelyik az otthoni és az üzleti felhasználók számára is egyaránt elérhető volt.
Szép volt, jó volt, köszönjük, ennyi?
Nem egészen. Az elmúlt 13 évben rengeteg olyan szoftver illetve hardver készült, ami XP-re lett optimalizálva, de olyanok is akadnak szép számmal, melyeket még a Windows 98-ról mentettek át a fejlesztők hosszú és fáradtságos munkával. Az internetre kötött gépek közel 28 százaléka még márciusban is Windows XP-vel üzemelt, sőt, minimális mértékben még növelte is részesedését a rendszer, ahelyett, hogy a Microsoft terveivel összhangban veszített volna jelentőségéből.
Eredeti terveink szerint annak szerettünk volna utána járni, hogy a támogatás megszűnése hogyan érinti az állami szektort, vannak-e tervek a fejlesztésre, speciális támogatási megállapodás megkötésére?
Senki sem mond semmit
Két irányból közelítettük meg a kérdést. Egyrészt faggatni kezdtük a Microsoft haza képviseletét, másrészt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) is kerestük kérdéseinkkel. De menjünk szépen sorban, kezdjük a Microsofttal.
A vállalat elsőre készségesnek tűnt, sima ügynek látszott a dolog. Mi feltettük kérdéseinket telefonon és írásban, majd ígéretet kaptunk, hogy Loncsár Tiborral, a Microsoft Magyarország kormányzati technológiai vezetőjével is beszélhetünk, közvetlenül tőle kaphatjuk meg a válaszokat. Néhány nappal később kiderült, hogy Loncsár urat sajnos nem fogjuk direktben elérni, de az írásban feltett kérdéseinkre azért válaszol majd. Ahogy múlt az idő, közeledett nyolcadika, egyre türelmetlenebbül kattintgattunk a levelező frissítés gombjára, mindhiába.
Még tegnap (hétfőn) reggel is azt az információt kaptuk, hogy nyolcadikán reggel megérkeznek majd a válaszok, ráadásul konkrét számadatokkal. Aztán délután tájékoztattak, hogy a Microsoftnak nincs felhatalmazása a közszféra adatainak kiadására, Loncsár úr nem fog válaszolni kérdéseinkre. De erre nincs is szükség – igyekeztek megnyugtatni –, minden, amit a Microsoft el akart, vagy el tudott mondani a támogatás megszűnéséről, elérhető az interneten. A közszférában működő XP-kkel kapcsolatos kérdéseinket pedig feltehetjük azoknak, akik jogosultak nyilatkozni a kérdéskörben. Azt nem tudták megmondani, hogy kik ezek az emberek, vagy merre lenne érdemes keresni őket, csak az tűnt biztosnak, hogy a Microsoft nem fog tudni újat mondani.
Csak az beszélhet, akinek szabad - sőt, az sem
A telefonban lehetett hallani, hogy a vonal túlsó végén szívesen segítenének, ha tudnának/lehetne, de nem lehetett. Azért az erőszakos kérlelésnek lett haszna, persze nem úgy, ahogy gondoltuk volna, de erről később.
A KEF-nél először azt hitték, hogy házaló ügynökként rájuk akarunk sózni valami ismeretlen rendszert az XP kiváltására, ezért elsőre igazán hamar letették a telefont. Másodszorra már ügyesebbek voltunk, gyorsan leszögeztük, hogy sem eladni, sem javasolni, sem az idejüket rabolni nem kívánjuk, mindössze néhány kérdésünk lenne az „átállással kapcsolatban”. Megtudtuk, hogy információ kiadására nem jogosultak, de amúgy sem itt kell érdeklődni, hanem a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) lehet talán az illetékes, érdemes velük is próbálkozni. Így is lett, telefonon hívtuk őket, az ügyfélszolgálatos elmondta, hogy szóban nem tudnak segíteni (még annyit sem, hogy majd írásban fognak-e tudni érdemben válaszolni a kollégák), küldjük el kérdéseinket e-mailben, aztán meglátjuk. Megtörtént, válasz onnan sem érkezett.
Hívtuk az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságát, hogy az oktatási intézmények gépparkjáról kapjunk tájékoztatást. Meg sem lepődtünk, mikor elmondták, hogy hiába is küldenénk el írásban a kérdéseinket, biztosan nem fognak tudni válaszolni. De azt azért elárulták, hogy „az XP egyébként tökéletesen működik a mai napig, nincsen annak semmi baja”.
Az XP-vel együtt az Office 2003 támogatása is megszűnik
Az állami szektor nem beszél - és a kkv?
Ezek után úgy döntöttünk, megpróbáljuk a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét felmérni, illetve megkérdeztünk néhány multit is, náluk mi a helyzet.
Ekkor jöttünk rá, hogy ahol még használnak XP-t, ott garantáltan nem fogják a nevüket adni a megjelenő cikkünkhöz. A nemzetközi vállalatoktól kezdve a kkv szektor összes megkérdezett szereplőjéig kizárólag azok közül mentek bele néhányan, hogy névvel szerepeljenek itt, akik már végeztek a kiöregedett rendszerrel, és egyáltalán nem használják. A többiek nagy része még azt sem engedélyezte, hogy az iparágat közelebbről megemlítsük. A több mint egy évtizednyi folyamatos javítás és foltozgatás ellenére tehát még mindig félnek attól, hogy az XP valamelyik sebezhetőségét kihasználva meghekkelik őket.
A fentiekből adódóan (illetve mert több esetben a piac összes szereplőjét megkérdeztük, a válaszok alapján pedig ki lehetett volna sakkozni, hogy ki kicsoda) úgy döntöttünk, hogy inkább egyáltalán nem említünk cégnevet.
Nem csak a támogatás hiánya a baj - mára elavulttá vált
Az informatikával, illetve hardverkereskedelemmel foglalkozó cégek között nem találtunk olyat, ahol bevallották volna, hogy használják még a 13 éves rendszert. Ellenben egybehangzóan állították, hogy a vásárlók elenyésző része érdeklődik az XP cseréjéről, megnövekedett operációs rendszer forgalomról, vagy a vírusirtók iránti kereslet növekedéséről sem tudtak beszámolni az általunk megkérdezettek. Több beszélgetésben felmerült a vonal túlsó végén, hogy az otthoni felhasználók többsége amúgy sem igazán frissíti rendszereit, leginkább azért, mert a tapasztalatok szerint nem legális példányokkal rendelkeznek (a szervizbe vitt gépek, illetve a vásárlók elmondása alapján).
Csak halkan súgják meg, de nem tőlük tudjuk
A számítástechnikával foglalkozó cégek után a járműipari szereplőket kerestük meg, de kiderült, sehol sem sikerült teljesen megszabadulni az XP-től. Főleg az ügyfélszolgálatokon, backoffice munkaállomásokon üzemel még a vén rendszer, ezek azonban számos védvonal mögött helyezkednek el, így a cégek nem félnek attól, hogy ezeket a gépeket kihasználva jutnak majd be hozzájuk a hackerek. Nem lustaságból, egyszerűen azért nem váltanak, mert az ipari tűzfalak, a zárt rendszerek és a többi közelebbről meg nem nevezett védelmi egység egyelőre megfelelő biztonságot nyújt, a gépeken pedig olyan szoftverek futnak, melyek a Windows újabb verzióival nem kompatibilisek, ráadásul a gépek egy része nem is lenne alkalmas a feladatra. Van, ahol az XP-t futtató gépek kizárólag helyi kapcsolatot, illetve intranetet használhatnak, de még ezen belül is elszigetelve tartják őket, a teljes hálózat csak kis részével vannak összeköttetésben, alig férnek hozzá valamihez. Azt az általunk megkérdezett négy cég közül három említette, hogy már évek óta dolgoznak a megoldáson, de „nem lehet egyszerre több ezer gépet lecserélni, csak átgondoltan, tervezetten, elnyújtva”. Pedig még az Europol is sürgeti a váltást.
A többi multi, melyek nem tartoznak a fenti kategóriákba (vagy nem járultak hozzá, hogy egyáltalán az iparágat megemlítsük), jellemzően azért nem cserélték le teljesen a Windows XP-t, mert olyan mérőműszereket, vagy egyéb gépet használnak, aminek csak a 13 éves rendszerhez készült illesztőprogramja létezik, de olyan is akadt, akinek a célszoftverei nem lennének képesek újabb Windowson futni. A váltás egyébként mindenhol megkezdődött, van, ahol „már túl vannak a felén”. Mindenki Windows 7-re vált (a mainstream támogatás 2015 januárig, a meghosszabbított 2020 januárig tart), „ez már egy kiforrott rendszer, nincsenek olyan bosszantó tulajdonságai, mint a 8-nak”, és működik a virtuális XP, amihez bár „virtualizálni kell az illesztőket, de még mindig egyszerűbb, mint az újabb rendszerekkel kompatibilissé tenni”. Előbb-utóbb persze elkerülhetetlen lesz, hogy továbblépjenek, de „amíg a jelenlegi műszerek bírják, addig marad az XP”.
Az igazán régit nem olyan régire cserélik
Szinte minden általunk megkérdezett szereplő, aki még használ Windows XP-t, azzal érvelt, semmi szükségük arra, hogy potenciális támadási felületet biztosítsanak azáltal, hogy nyíltan vállalják sebezhetőségüket. Névtelenül azonban szívesen nyilatkoztak, csak ezeket az anyagokat pont a névtelenség miatt elég nehéz érdemben felhasználni.
Miközben a kkv szektorral kapcsolatban nyomoztunk, a Microsofttal történt beszélgetések beértek, és gyümölcsöt hoztak. Nem egészen olyat, mint amire számítottunk, de érdekes információhoz jutottunk. Megkaptuk ugyanis egy friss, márciusi Ipsos felmérés két kérdésére adott válaszait. A felmérést 13 országban végezték el a Microsoft megbízásából, és ezek az adatok eddig nem kerültek publikálásra.
Váltanak, vagy váltani fognak
Tervezi-e, hogy újabb Windows verzióra vált? – kérdezték azoktól a cégektől, amelyek márciusban is XP-t használtak. A folyamatban lévő váltások aránya a finneknél a legnagyobb, 26 százalék válaszolta azt, hogy már dolgoznak rajta. Románia a másik ”véglet”, mindössze a cégek 10 százaléka cseréli éppen modernebbre operációs rendszereit. Magyarországon ez 16 százalék. Többen vannak, akik még nem kezdtek bele, de azért tervezik a váltást, Németországban 34 százalék (ezzel első helyen), a francia XP-t használó cégek esetében 17 százalék, itthon a kkv szektor mintegy 20 százaléka tervez cserét.
Az Ipsos márciusi felmérése alapján
A kérdésre a franciák és az ukránok 36 százaléka válaszolta azt, hogy nem is tervezi, hogy megválna az XP-től. A magyar kkv-k 23 százaléka véli úgy, továbbra is megfelel nekik a jelenlegi rendszerük.
Azoktól a cégektől, akik jelenleg is az XP cseréjén dolgoznak, azt is megkérdezte az Ipsos, milyen előnyökre (már ha egyáltalán) számítanak a cégvezetők a váltással kapcsolatban. A választási lehetőség a növekvő produktivitás, illetve a nagyobb fokú biztonságban merült ki a felmerésében. Növekvő produktivitást a spanyol vállalkozások 61 százaléka vár az újabb Windowstól, míg az osztrák és cseh cégek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy ettől eredményesebben dolgoznak majd az alkalmazottak. Hazánkban sem sokkal többen, 21 százalékuk vélekedik így.
A többség hisz benne, hogy nagyobb biztonságba kerül
A megnövekedett biztonságra az éppen operációs rendszert cserélő román és ukrán cégek háromnegyede számít. A legpesszimistábbak a biztonsági kockázatok csökkenésével kapcsolatban a franciák voltak, mindössze 23 százalékuk véli úgy, nagyobb biztonságban lesznek. Magyarországon pedig pont minden második cég gondolja így.
Érdekes, hogy azok közül a francia cégek közül, akik éppen lecserélik 13 éves operációs rendszerüket, 41 százalék azt mondta, a fenti két előny egyikét sem érzik magukénak.
A holland és a brit kormány is fizet a Microsoftnak azért, hogy még egy évnyi XP-támogatást kapjanak (a britek mintegy 2 milliárd forintnak megfelelő fontot, a hollandok pedig „több millió eurót”), a legnagyobb "bajban" mégis a kínaiak vannak. 2012-ben a kínai kormány 160 millió dollárt költött az állami számítógépeken futó XP-k legalizálására, így érthető, hogy nem akarják máris lecserélni azokat. Ráadásul nem csak szoftvert, hardvert is kellene modernizálniuk a legtöbb esetben.
Vajon mit kell ennyire rejtegetni?
Arról, hogy a magyar kormány köt-e egyedi terméktámogatási megállapodást a Microsofttal, ugyanúgy nem sikerült semmit megtudnunk, mint a többi kérdésünkkel kapcsolatban, ami a közszférára vonatkozott.
Hétfőn reggel ez várt a postafiókban
Jelentjük, ezennel leszálltunk a témáról, de IT portálként csak szerettünk volna egy körképet minden idők egyik legnépszerűbb operácós rendszerének itthoni végnapjairól.
