Működés
Mint minden komolyabb, otthoni használatra szánt routernek, a Linksysnek is van kezdeti konfigurálást könnyítő alkalmazása, amit az anyacég után Cisco Connectnek hívnak. Nem olyan kifinomult, mint a Netgear legfrissebb megoldása, mert CD-ről kell telepíteni és magyarul sem tud, de azért teszi a dolgát. Persze az egészet ki is hagyhatjuk, és nekimehetünk a szokásos, IP címes, böngészőablakos megoldásnak is, ami nem sokkal összetettebb, de gyorsabb.
Némi felderítés után a Cisco Connecttel eljutottunk a négyrészes főmenüig, ahol az egyes eszközök csatlakozását, a szülői felügyeletet, a vendég hálózatot és a router főbb paramétereit érhettük el. Minden szépen, flottul működött, csak azzal nem voltunk megelégedve, hogy az egész Cisco Connect az E4200-ra, amivel kipróbáltuk, kizárólag Wi-Fi-n keresztül volt hajlandó csatlakozni; vezetékes Etherneten állandóan visszalépett ahhoz a ponthoz, hogy ő most megpróbál a routerhez csatlakozni.
Simán, internetböngészővel egy elég korrekten összerakott, de mégiscsak régi stílusú kezelőfelületre érkezünk, ami fő komponenseiben minden E sorozatú Linksys útválasztónál azonos, ezért az E4200-ét mutatjuk meg, ami az E1500-hoz képest a második Wi-Fi frekvenciával és az USB csatlakozóra kötött adattárakat kezelő „Storage” részlettel nyújt csak többet, egyébként konfigurálásban, extra funkciókban azonos a két termék. Felül egy vízszintes főmenüt kapunk, amihez tartozik alatta egy almenü, balra alcímekkel bontják részekre a középen megjelenő paramétereket, jobbra pedig angol nyelvű súgót kelthetünk életre, szóval minden a helyén van, de semmi extrát nem kapunk.
Hasonló a helyzet a funkciókkal is. Minden megvan, ami kellhet, a Wi-Fi részen van például vendég hálózat, de nem konfigurálható olyan részletesen, mint mondjuk a Netgear megoldásainál. Az átlagosnál picivel több beállítást kapunk a tűzfal részen, az adattároló konfigurálása semmi extra, és szívesen láttunk volna valamilyen forgalmi statisztikát, bár nélküle is teljesen jól elvoltunk. Minden lényeges opciót megtaláltunk a port továbbítás és trigger témában.
A szülői felügyelet részen nem erőltették meg magukat különösebben a fejlesztők, csak egy eléggé korlátozott feketelistát és alapszintű időzítést kapunk, ennél a konkurensek sokkal többet tudnak – márpedig otthoni felhasználásnál reális igényt látunk erre a szolgáltatásra. A QoS rész rendben volt, itt alkalmazás, port vagy MAC cím alapján is létrehozhatunk prioritási szabályokat.
Az RE1000 beállítási paraméterei az ilyen eszközökre jellemzően egyszerűek. Munkába állíthatjuk a WPS gomb egyszerű megnyomásával, de úgy is, hogy Ethernet portján keresztül számítógépre kötjük. Ekkor IP címen érhető el, és a Wi-Fi kapcsolódás mellett az is beállíthatjuk, milyen SSID-t továbbítson, illetve kapunk némi státuszinfót is, aminek jelerősséggel és minőséggel kapcsolatos része hasznos lehet az eszköz optimális fizikai elhelyezésénél.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
