Samsung N210

A márciusban tesztelt Samsung R580 után a jelenlegi Samsung-paletta második képviselője is hozzánk került elemzésre. Netbook, Eee, Atom, üzemidő – lassan általános iskolai tananyag. Lehet még újat, meglepőt mutatni, vagy a Samsung is a jól bevált "végy egy Eee-t" receptjénél maradt? Az R580-as kellemes meglepetés volt a notebookpiac hazánkban új szereplőjétől, a reklámok hosszú és kényelmes használatot, akár 12 óra üzemidőt sugallnak. Hihetünk bennük?

Mint az R-sorozat bemutatásánál már olvashattuk, konkurenseihez képest a Samsungnak nagy előnye, hogy a szórakoztatóipari, elektronikai berendezések legtöbb alkatrészét saját maga gyártja. Igaz ez az N-sorozatra is, a 210-esben lévő merevlemez, akku és kijelző Samsung gyártmány. Laptopoknál nagyon fontos szempont (kellene, hogy legyen...) a megbízható, kiterjedt szervizhálózat. E téren a Samsungnak nincs oka szégyenkezni: Budapesten exkluzív központi szervizt tart fenn, vidéken pedig minden megyeszékhelyen van szervizpontja, és innen is maximum öt munkanapon belüli javítást biztosítanak. Netbookjaira a Samsung egy év teljeskörű jótállást vállal, a notebookjaira pedig további egy év korlátozottat ad. Ez nem vonatkozik a tartozékokra, illetve a második évben fő alkatrész cseréje esetén a jótállási idő nem indul újra. Emellett a 72 órás pixelhiba-garancia érdemel még említést.

Az első pont tehát kipipálva, jöhetnek a szubjektív vélemények és objektív tesztek!

Az első benyomás a legfontosabb, tanítják az életmódmagazinok. Ha így van, akkor ez egy gyönyörű barátság kezdete – bárhonnan nézzük, letisztult, kerekded formák jellemzik az N210-et. A fedél apró, téglaszerű rácsozatát 1 mm vastag átlátszó, sima műanyag takarja, ez némi védelmet is ad a TFT-panelnek. (Csodát azért ne várjunk, erősebb nyomkodásra a kijelző színei élénk vitustáncot járnak.) Anyaga még éppen kellemes, a nálunk járt fehér példányon pedig az ujjlenyomatok sem látszottak meg. (Az N210 fehér és fekete színben kapható.) Az R580 kistestvérén az egyszínű SAMSUNG felirat is ugyanott található. A vékony takarórétegre ragasztott ezüstös betűk olyan hatást keltenek, mintha a laptop felett lebegnének.

Összeillesztési hibákat kerestünk, de nem találtunk – csak a D-Sub csatlakozóját kellett egy határozott mozdulattal a műanyag keretbe visszapattintani. Nem hisszük, hogy szerelési hiba, nem is volt zavaró. Némi próbamozgatás alapján úgy tűnik, a kivezetések az alaplapra vannak forrasztva, nem védi őket belső fémburkolat. Ez leginkább külső monitor használatakor okozhat problémát: a VGA-kábel vastag és merev, könnyen meghajlíthatja nem csak a csatlakozót, de magát az alaplapot is.

Sem az eleje, sem a hátulja nem tartogat meglepetést, hacsak azt nem, hogy nincs meglepetés. Elöl a bekapcsoló és 3-az-egyben kártyaolvasó, hátul pedig az akku kapott helyet. A ki-bekapcsolást nem oldották meg túl elegánsan: az oldalra húzható kallantyút elsőre nehéz megtalálni, majd hasonlóan nehéz oldalra húzni. Ha viszont ölbe vesszük, a hasunk és a gomb recéi között fellépő súrlódást kihasználva már könnyedén kivitelezhető – leginkább véletlenül.

Itt minden, amibe valami bedugható, a szélen kapott helyet: jobbra két USB és egy D-Sub, no meg a Kensington-aljzat, balra a mikrofon, a fejhallgató, még egy USB, az Ethernet és a tápcsatlakozó. Nem sok, de egy netbooknak nem is kevés, ráadásul jó szellősen helyezkednek el. Nem fordulhat elő az a bosszantó eset, hogy egy vastagabb pendrive az összes USB csatlakozót eltakarja. Balra még egy hűtőrács is díszeleg; általában nem jó ötlet ez a fajta elrendezés, de az N210 ventilátora alapos terhelés mellett sem kapcsolt érezhető fokozatra.

Nyílik, nyílik, de ne vigyük túlzásba, az N210-es nem vasalódeszka. Mivel leginkább ölben használatra tervezték, nem is kell több. Burkolata erős műanyag, nem nyekereg, a billentyűzet sem horpadozik ujjaink súlya alatt. Egyedül a sarkainál lehet meghajlítani, de a nálunk járt példány a véletlen rákönyöklést is bírta.

Alul olyan, amilyennek lennie kell: lapos, fedeles, hűtőrácsos. Apró negatívum, hogy csak a memóriát és az akkut tudjuk cserélni, merevlemez-bővítéshez már házat kell szerelni. Ezt szerencsére megkönnyítik a piktogramokkal feliratozott csavarhelyek. Az akku belső fala mögött egy furcsa nyílást találunk; ránézésre 3G-bővítőhely, de erről a képességről mélyen hallgatnak az adatlapok.

Az R580-hoz hasonló szigetes billentyűzet jutott ide is. Numerikus rész természetesen nincs, multitouch-képes tapipad, matt kijelző és webkamera viszont annál inkább. Átlagos képet ad, színminősége, felbontása (0,3 MP) még éppen elfogadható, de a gyors mozgásokat nem képes megjeleníteni.

Bekapcsolás után netbookokhoz képest meglepő szoftverbőség fogad. Ehhez előbb át kell verekednünk magunkat a Windows XP előtelepítésén, a végső beállításokon és a Samsung Recovery leállíthatatlan mentési folyamatán. Ha kész, egy MS Works, McAfee Internet Security (60 napos próbaverzió), jópár shareware játék és rengeteg (végre hasznos) Samsung-alkalmazás áll rendelkezésünkre. A teljesség igénye nélkül: felbontásállító segédprogram (1024x600-as és 1024x768-as felbontás között választhatunk, szoftveresen nagyobbra állítja a függőleges felbontást, ha nem elég a 600 képpont), akkukalibrálás (töltés kezdetének és végének szabályozása) és energiagazdálkodás kezelése, Samsung-szoftverek frissítéseinek automatikus keresése, biztonsági mentés (fájlokat és teljes rendszermentést is kezel), USB-portok áramellátásának ki-bekapcsolása, stb...

Platform - CPU, RAM, HDD

A táblázat önmagáért beszél: átlagos netbook, átlagos komponensekkel. Az extrák manapság nem számítanak extrának, de nem is maradtak el. Ráfoghatnánk, hogy a mindennapok megoldása, de ez csak részben lenne igaz, s nem lenne mibe belekötni.

Ha netbook, legtöbbünknek az Asus Eee PC ugrik be. Ezek közül teszteltünk már idén Atom N450-es processzorral szerelt változatot, így kézenfekvő volt az összehasonlítás.

Érdemi eltérés nincs, az Atom mindenütt Atom. Az Asusszal ellentétben az N210-es órajele erős terhelésen is 1,6 GHz maradt. Ha az azonos platformra épülő laptopok között ennyire nincs különbség, egyben bízhatunk: a gyártók kénytelenek extra szolgáltatásokkal, magasabb minőséggel vagy éppen alacsonyabb árral kitűnni a versenytársak közül.

160 GB-os Samsung (Samsung N210) - 250 GB-os Seagate (Asus Eee PC 1008P) - 500 GB-os Samsung (Samsung R580)

Merevlemezben nem túl erős az N210, sajnos, ez a használat során is érezhető. Főleg a gép indulása lassabb, mint elvárnánk. Cserébe hangtalan és hűvös gépet kapunk, de ez nem vigasztaló, amikor az előtelepített McAfee biztonsági csomag nekiáll kerregtetni...

A hozzá adott szoftverek is átgondolt stratégiáról árulkodnak. Irodai munkacsomag, AnyPC távvezérlési lehetőség, pár egyszerű, de élvezetes shareware játék. (Hm, a Samsungnál alaposan ismerik az irodai dolgozók programszükségletét.) Első indítás után nem csak a Windows XP települ: előtte kötelezően két részre kell particionálnunk a merevlemezt, így a kisméretű rejtett mellé (ahol az eredeti operációs rendszer, a meghajtó-programok és szoftverek telepítője van) egy C: rendszer- és egy D: adatmeghajtót is kapunk. Ezután jön a most még zavaró, később hasznos szolgáltatás: a kész Windows XP-ről teljes biztonsági mentés készül. Így aztán a kicsomagolás után ne számítsunk gyors netbookozásra, jó negyedórás telepítés után ötperces beállítás, majd húszperces adatmentés következik.

Ha mindez megvan, még mindig nem vagyunk készen, itt szól közbe a készen kapott szoftverek egyetlen negatívuma, a McAfee Internet Security. A McAfee termékek egyébként is magas erőforrásigényükről híresek, az Atomot pedig szó szerint padlóra küldte. Indítás után 5-10 percig még használhatatlan a gép (ezalatt elindul a védelem és frissítéseket keres, tölt). Ennyi ideig tart az is, amíg az Internet Security komponenseit egyesével kilőjük. (A menüpontok között csak csigalassan tudunk váltani, a kiadott parancsok hatalmas késéssel lépnek életbe.) Mivel úgyis csak próbaverzió, érdemes azonnal leszedni, s egy karcsúbb vírusirtóval próbálkozni. Érthető a szándék, az N210 célközönsége nem csak a csevegő fiatalok tömege, hanem az utazó dolgozóké is, de érdemes lenne a gép képességeihez jobban illő szoftvereket összeválogatni.

Megjelenítés, bevitel

Átlagos minőségű Samsung panel került az N210-be. Felbontása 1024x600 (WSVGA), ami kisebb feladatokra elég, de komolyabb munkákhoz (vagy akár a Windows Update webhely használatához) már kevés. A TN+film technológiájú pixeleket LED-es háttérvilágítás készteti fénykibocsátásra. A matt felület és a meglepően nagy fényerő miatt szabadban is jól használható. Elölről átlagosan jó, kissé erős és kékes képet ad, oldalról nézve a TN+film panelekre jellemző kontraszt- és színtorzulást tapasztaljuk.

Kalibráltuk a notebook színeit. Ehhez a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátort (kolorimétert) és a LaCie Blue Eye Pro szoftvert használtuk. A berendezés azt vizsgálja, hogy a monitoron megjelenő árnyalatok milyen mértékben térnek el a referenciától. Ezt az eltérést deltaE értékben adjuk meg. Egy deltaE a minimális szabad szemmel látható eltérés. Ha átlagban ennél kisebb értéket kapunk a kalibrálásra, akkor a színhűség szinte tökéletes. Három deltaE értéknél a megjelenített szín erősen különbözik az elvárttól.

A kalibrálás sokat számított: bár a kapott DeltaE értékek nem számítanak túl jónak, a szemnek sokkal kellemesebb, nyugtatóbb képet kaptunk. A Samsung N210 színprofilja innen tölthető le, a maximálisnál eggyel alacsonyabb fényerőn adja a legpontosabb árnyalatokat.

Egyenletességből is átlagos, amit láttunk. Meglepetést csak a sötétben tapasztalt bevilágítása okozott, mert netbookságához képest jónak mondható a fekete. Maximális 203 cd/m² fényereje még laptopok esetében is jó érték, a 0,9 cd/m²-es minimum fényerővel 225:1 kontrasztarányt ad.

Az első szemrevétel után a billentyűzettől vártam a legkevesebbet. Egybeöntött műanyag ház, kis méret: rossz előjel. Az N210 ebben is kicsivel többet tud társainál. Közepesen kemény, határozott a nyomáspontja, a szigetszerűen kiemelkedő billentyűk jól elkülöníthetőek, és csak kis mértékben lötyögnek. A kurzormozgatók és a Page Up, Page Down, Home, End billentyűk elrendezése a kategóriára jellemző. Szerencsére ez a blokk picivel lejjebb került a szomszédos Ctrl-tól, így sokkal könnyebb megtalálni, ritkább a félreütés. A PgUp és PgDown billentyűkből a bal oldali Fn lenyomásával lesz Home és End – nem a legjobb megoldás, de így legalább maradt hely külön Insertnek és Delete-nek. Jó ötlet, hogy ezek a fenti F-billentyűk mellett találhatók, nem lehet összekeverni a kurzormozgatókkal. (Aki nyomott már véletlenül Delete-et PgUp helyett, értékelni fogja.)

Hasonló érzéseket kelt a touchpad is. Megjelenése visszafogott, felülete átlagos. Tapintásra sík, az érdesítés hiánya nem kellemes, de megszokható. Multitouch-képes, bár ez a hozzá adott Windows XP alatt csak korlátozottan (és időnként zavaróan) működik. Gombjai ötletes dizájnt kaptak: csak használat közben tűnt fel, hogy az ASUS laptopokhoz hasonló módon egy darab kétállású gombot nyomogattam, libikóka-effektus nélkül.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Elérkeztünk végre az N210 erősségéhez. Hangtalan, hűvös gép, már-már azt hittem, nincs benne ventilátor. Nyugalmi állapotban, 22 °C-os szobahőmérséklet mellett csak a halványkék LED-ek villogásából lehet tudni, hogy a gép megy. 30 °C körüli felületi hőmérsékletéhez képest a processzor 15 fokkal volt melegebb, 15 dB-es csendben ücsörögve. A Everest 33 °C-osnak mutatta a merevlemezt.

Alapos terhelés kezdődött, amit a kis netbook láthatóan közönnyel fogadott. A processzor 47 fokra váltott, a merevlemez még jó tíz percig maradt 33 fokon. Itt kezdtünk arra gyanakodni, hogy a hűtőrács mögül hiányzik valami; a zajszint még 10 percen keresztül a kezdeti 15 dB maradt. A félórás teszt végére csak a billentyűzet bal alsó sarkánál tapasztaltunk erősebb melegedést. Átlagosan 35 °C-os felszín mellett az Atom N450-es CPU 63 °C-ra állt be, a winchester pedig 41 °C-ra, mindezt 18-19 dB-es "zaj" mellett.

A terhelés megszűntével a processzor hőmérséklete szinte azonnal visszaesett 55 °C-ra, pár perc múlva pedig már csak 49 fokon főtt. A merevlemez jóval lassabban hűlt, ugyanennyi idő alatt 41-ről 39 °C-ra csökkent. A hűtőrács előtt légmozgás, hang alig volt érezhető, ez valószínűleg a jól megtervezett hőcsövek eredménye. Ezek terhelésre lassabban reagálnak, de az alkatrészek hőjét magabiztosan vezetik a burkolaton kívülre.

Méretéhez képest jókora, 66 Wh-s akkut adnak az N210-hez. (Melynek súlya vetekszik a gépével.) Ez meg is látszik az eredményeken: majdnem 8 órás üzemidő (hm, hol van ez az "akár 12 órához" képest?), ami maximális terhelésnél sem sokkal kevesebb, mint 5 óra. A termetes akku feltöltése gyors, kikapcsolt állapotban kevesebb, mint 3 óra.

A fenti üzemidők és az akku méretét ismerve kiszámolható a fogyasztás. Nyugalmi állapotban 8,5 W, videolejátszás közben 12,8 W, teljes terhelésnél pedig 13,8 W körüli értékek jönnek ki.

Értékelés

Jól látható, hogy a Samsung gondosan felépített stratégiával próbál betörni a net- és notebookpiacra. Az R580-hoz hasonlóan az N210 sem egy hibátlan, tökéletes gép. Közepes minőségű anyagok, átlagos komponensek és szoftverkörítés. Amiben kiemelkedik a konzumer kategória átlagából, az a jól átgondolt tervezés és pontos pozicionálás.

Egy netbook felbontása és sebessége miatt csak keveseknek felel meg elsődleges munkagépnek. Neten cikkeket olvasni, levelezni, csevegni, kisebb dokumentumokat összecsapni erős kompromisszumokkal elmegy, nagyobb munkákra azonban alkalmatlan: az Atom processzor teljesítménye bonyolultabb Excel táblázatok számolásához sem elég, a 600 képpontos függőleges felbontás még 768-ra emelve is kevés. Egy gyors merevlemezzel javítani lehet az általános sebességérzeten, viszont az N210-be egy elég lassú Samsung HDD került.

Lassú merevlemez, apró kijelző, lassú processzor, sallangmentes külső – rendben, de akkor miért írunk róla ilyen sokat? Jó kérdés, és nem is lehet ezt teljesen megválaszolni. A Samsung N210 egy mindenben teljesen átlagos netbook: átlagos felhasználásra, átlagos igényekre. S épp ebben van az erőssége: nem akar csillogó műanyag díszlécekkel kitűnni. Nem akar még 100 MHz-cel gyorsabb lenni. Nincs rajta FireWire csatlakozó, aminek adatforgalmával úgysem birkózna meg a gép. Hiányoznak róla a bilikék színű fröccsöntött-festett vonalak, plazmikus-technoid LED-sorok. Átlagos munka mellett az akkuja sem bírja "akár 12 órán át".

Kissé borsos áráért cserébe (bár kategóriájában a többi gép is ennyibe kerül) azonban kapunk egy mindennapokra szánt apró, könnyű, kis fogyasztású gépet. Haverjaink nem fognak körbecsodálni, ha elővesszük, de negatív jelzőkkel sem fogják illetni. Vezeték nélküli hálókártyája brutálisan erős: az N210 több mint 12 hálózatot talált ott, ahol egy beépített antennás, üzleti szériás DTR (asztali gépet helyettesítő notebook) gép jó esetben is csak ötöt. A kapcsolat minden alkalommal gyorsan felépült, s végig stabil maradt. Egy HyperSpace-nek nevezett technológia segítségével akár operációs rendszer nélkül is lehet netezni. Eredetileg sem kis fényereje kalibrálás után brutálisra nőtt. Billentyűzete és tapipadja elfogadható, nem kényelmetlen a használatuk. Ereje elég egy HD videó lejátszásához, több mint öt órán át. Lemerülés után kevesebb mint három óra alatt újra feltölthető. Ezek alapján ideális netbook egy kellemes teázóban vagy füstös kiskocsmában cikkeket írogató újságíró számára, de hosszabb utazásnál is jól jöhet.

Ezek az előnyök-hátrányok azonban a szubjektív értékelést is megnehezítik. Közel 90 000 forintos árával nem számít olcsónak; meglepő, hogy a netbookszegmensben nálunk eddig idegenül mozgó Samsung nem az árcédulával próbál harcba szállni riválisaival. Ugyanakkor a Samsung konkurenseinek többségéhez képest jobb szervizháttérrel rendelkezik, ami egy ilyen gépnél nagyon fontos szempont. Összességében nem rossz gép, semmi kiemelkedőt nem nyújt, de túlzott negatívumokat sem. Tudása, körítése és háttere alapján kiváló "szürke eminenciás" lehet belőle kistáskánk sarkában, ezért mindent összevetve tetszett nekünk.

Samsung N210

Sipi

A Samsung N210 notebookot a Speedshop.hu bocsátotta rendelkezésünkre.